Az adventisták szerint, ha nem tartom meg a szombat napot, akkor nem üdvözülök?

Péter bármit mond, a válasz igen, mégpedig azért, mert szerintük Ellen White szava igaz, aki a következőket írta:

Ellen G. White a következő

kijelentéseket tette szombat-

vasárnap kérdésben:

A szombat kérdése lesz a vitapont a

végső nagy ütközetben, amelyben az

egész világ részt vesz.

6T 352. o.

Az egész világot ellenségeskedésre

izgatják a h. n. adventisták ellen,

mert ők nem akarnak hódolni a

pápaságnak a vasárnap tisztelete

által, mely az antikrisztus

hatalmának intézménye.

TM 37. o.

E két nagy tévedéssel - a lélek

halhatatlanságával és a vasárnap

szentségével - fogja Sátán az

embereket csalásainak foglyává

tenni. Míg az előbbi a spiritizmus

alapját rakja le, az utóbbi Rómával

hozza közös nevezőre az embereket.

[GC] 523. o.

János egy népet látott elkülönítve

azoktól, akik a hét első napjának

megtartása által imádják a fenevadat

vagy képét. E napnak a

megünneplése a fenevad bélyege.

TM 133. o.

A fenevad bélyege a pápai szombat.

Ev 234. o.

Amikor eljön a próba, világosan

kitűnik, mi a fenevad bélyege. Az a

vasárnap megtartása.

7BC 980. o.

Isten jele vagy pecsétje ki van

nyilatkoztatva a hetedik napi

szombat, az Úr teremtése emlékének

megtartásában. A fenevad bélyege

ennek ellentéte, a hét első napjának

megtartása.

8T 117. o.

Voltak azonban a letűnt nemzedékek

idején olyan vasárnapünneplő

keresztények, akik azt hitték, hogy a

bibliai szombatot tartják; és ma is

vannak minden egyházban igaz

keresztények - beleértve a római

katolikus egyházat is -, akik őszintén

hiszik, hogy a vasárnap Isten

szombatja. Isten elfogadja

becsületességüket és szándékuk

őszinteségét. De eljön az az idő,

amikor a vasárnap megtartását

törvény teszi kötelezővé, és a világ

tisztán fogja látni, hogy melyik az

igazi szombat. Ha valaki akkor szegi

meg Isten törvényét, hogy olyan

parancsnak engedelmeskedjen, amely

csak Róma tekintélyének bélyegét

viseli magán, ezzel a pápaságot

Isten fölé helyezi. Rómának hódol, és

annak a hatalomnak, amely érvényt

akar szerezni a Róma által elrendelt

ünnepnek...

Ez az elmebeteg nő nemcsak dilis, Istenkáromló, de hazug is. Simán hozzátesz a Bibliához olyan sztorikat, amik nincsenek leírva. az egy dolog, hogy valakinek jó a fantáziája, de tényként beállítani valamit és vezetni az orránál fogva egy rakás embert az bűn. Melyik bibliai próféta tudott vajon úgy prófétálni, hogy még sátán bugyi színét is leírta? A saját fantáziájára épült egy vallás. Ráadásul én olvastam I. Constantinus rendelkezését, ott csak annyi van, hogy elrendeli a vasárnapot, mint pihenőnap, de szó sincs arról, hogy szombat helyett, se arról, hogy ez lesz a szent nap, sőt még az sincs benne, hogy senki se munkálkodjon. Egy egyszerű pihenő napot iktatott be MINDENKINEK, mert rájött, hogy ezzel nővelheti a munka hatékonyságát.

Ezzel szemben ez a nő úgy állította be, hogy a szombat helyett hozták. A lélek pedig halhatatlan, a test a halandó, ez áll a Bibliában, csak az adventisták szeretik kicsavarni a dolgokat.

Ha bárki rákeres erre a rendeletre, akkor csak azt lehet találni, hogy ez a császár 321-ben behozta az állami pihenőnapot. Semmi többet. Egy lehetőséget, aminek mai is nagyon örülünk, hogy van. És ez a nő képes volt a saját beteg elképzelése miatt több embert megvezetni.

Bár az adventisták is hibásak, mert ha egy szekta egy ember tanítására épül, akkor annak előbb utána kéne nézni. Bár aki felfuvalkodott a szombat miatt és önmagát többnek tartja egy nap miatt, annak amúgy sem tiszta a szíve. Viszont a mai világban könnyen kideríthető az igazság, de ahogy rengeteg katolikus képes imádkozni szentekhez, úgy ők is inkább megmaradnak a hazugságban. Ő döntésük.

Ja, és ez az utálatos császár még ilyen törvényeket hozott:

A 313-as rendelet a keresztény

vallásnak a többi valláshoz mért

egyenjogúságát teremtette meg. A

következő években Constantinus

megtiltotta a keresztre feszítést, a

véres cirkuszi játékokat, a

gyermekek kitevését, a velük való

kereskedelmet, az ágyasságot, a

rabszolgák meggyilkolását. Ezen

rendelkezéseivel a keresztény

erkölcs követelményeit juttatta

érvényre a birodalmi törvényekben.

Nem lehet elválasztani a kérdésed. Krisztusban ismered fel a szombat jelentőségét. Ez összefügg. Mint adventista, nem mondhatok mást, minthogy kutasd a Bibliát és tartsd meg, amit a Szentlélek sugall, ne támaszkodj más magyarázataira. Nézd meg a Bibliádban, hogy Jézus számára mit jelentett a szombat. Vajon úgy tekintett rá, mint a többi napra? Nézd meg, hogy Isten milyen kijelentéseket tett a szombattal kapcsolatban. Az összes ilyen igét vesd össze és tanulmányozd. Többet nem tudok mondani. Tény, hogy Jézus megtartotta a szombatot, megemlékezett róla és megszentelte azt. A Szentírásban egyébként az is le van írva, hogy az üdvözültek a Mennyben is meg fogják szentelni ezt a napot, tehát valamiért Isten mégis nagy figyelmet szentel ennek a napnak. Egy a lényeg, mégpedig, hogy a szombat önmagában semmit sem ér, ha nincs ott Krisztus. Ha pedig ismered Krisztust, aki ember képében tükrözi az Atya jellemét, akkor elgondolkozol azon, hogy miért mondta ezt az Úr?:

"De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják" (2Móz 20:6)

Tehát értem én, hogy Krisztusra van szükségünk, ami igaz, de azt nem gondolhatja komolyan senki, hogy akkor most már mit sem ér a Tíz ige és lophatunk, gyilkolhatunk, elfelejtkezhetünk a teremtés emlékünnepéről stb. Vagy kilencet megtartunk, egyet elvetünk?

De teljesen igazad van abban, hogy szombaton missziózni kellene az emberekért és terjeszteni Isten Igéjét. Sajnos Magyarországon nagy probléma ez sok gyülekezetben, hogy a délelőtti istentisztelet után tartanak egy délutáni istentiszteletet. Nem csoda, hogy sokan szellemileg elfáradnak a nap végére. Ehelyett lehetne délután missziózni az emberekért. Többször volt már szó az egyházon belül erről, külföldön ez sokkal szervezettebb.

A második hozzászólónak:

Tanulmányozd Dániel könyvét, prófétálásait és történelmi szempontból vizsgáld meg, hogy mi felel meg a benne leírtaknak, aztán vesd mindezt össze a Jelenések könyvével. Sok minden már teljesedett, a megértésének kulcsa pedig ott van a Biblia lapjain. Ige magyaráz igét, Jelenések Dánielt, Dániel Jelenéseket. Befogod tudni azonosítani a fenevadat, a fenevad képét, Isten pecsétjét és a fenevad bélyegét. Hagyd most Ellen G. White-ot. Hagyatkozz a Bibliára.

Illetve a szektázással kapcsolatban: Volt egy teológus tanárom (egyébként adventista), mindent tud az egyháztörténetről, a kisegyházakról, szakterülete a "szekták". Miközben pont a szekták ismertetőjegyeiről beszélt, és azok káros és veszélyes tevékenységét ismertette velünk ill. óvva intett ezen szélsőséges csoportokhoz való csatlakozástól, előtte elfelejtett "kikeresztelkedni" az adventista egyházból és elfelejtett szólni, hogy ő maga is egy ilyen veszélyes szektához tartozik. De biztosan csak adrenalinfüggő és szeret játszani a tűzzel.

Ill. ha már történelmileg nézed a dolgokat, ajánlanék egy könyvet, ami arról szól, hogyan lett a szombatból FOKOZATOSAN és generációkon keresztül szinte észrevétlenül vasárnap. Nem kell mindent egyből Constantinus-ra kenni.

A könyv címe: Prof. Dr. Szigeti Jenő - Megtalált kincsünk a nyugalomnap

Nagyon érdekes és jó témájú könyvei, előadásai vannak, ha érdekel, írd be a google-be a nevét és szemezgess.

Tisztelt kérdező!

Igazán nem arról van szó, hogyha a szombatot nem tartod meg, akkor nem üdvözülsz. A Biblia azt írja, hogy "aki hiszen és megkeresztelkedik, üdvözül". Az üdvösség Krisztus által van, nem pedig szabályok betartása által.

De ha te szereted Jézust, és megtaláltad Benne az üdvösséget, akkor megteszed azt, amit kér tőled: "Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt."

Jézust megvádolták azzal, hogy gyógyít szombaton. Erre Ő azt válaszolta, hogy jót tenni szabad szombaton. Megvádolták azzal, hogy a tanítványai kalászt szedtek és megették. A zsidók máshogy értelmezték a szombatot. Nekik a szabályok betartása volt a lényeg, pedig a szombat értünk van, ezért mondta Jézus válaszul, hogy nem az ember van a szomatért, hanem a szombat az emberért. A szombatot Isten adta nekünk, a mi javunkra. Én nagyon is sok áldását tapasztalom a heti egy nap pihenőnek, hogy egy nap nem kell semmit dolgoznom, csak Istenre figyelhetek.

Ézsaiás ezt is írta: Ésaiás 58:13-14 Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván: Akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákóbnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt!

A szombat pedig nem arról szól, hogy összegyűljünk istentiszteletre, és utána nem csinálunk semmit. Ez egy nap, amit Isten már a teremtéskor elválasztott: " És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten."

A lényege, hogy egy napot együtt töltsönk Istennel. És ennek része lehet az istentisztelet is, ahogy Jézus, és a tanítványok is összegyűltek szombaton.

Miután üdvözülünk, a mennyben is megtartjuk: Ésaiás 66:23 "És lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljő minden test engem imádni, szól az Úr."

De még egyszer leszögezem, ez nem arról szól, hogy tartsd meg ezt és ezt, és akkor üdvözülhetsz. Nem az ember van a szombatért, hanem a szombat az emberért!

Szervusz

Jól írtad, csak az adventisták szerint van így.

Érdekes a fölöttem válaszoló eszmefuttatása. Van bibliai alapja, de nincsen benne összefüggés, olyan mint a Darwin elmélet. Hiányoznak a láncszemek.

Csupa féligazságokat foglalt össze.

Például:

"Igazán nem arról van szó, hogyha a szombatot nem tartod meg, akkor nem üdvözülsz. A Biblia azt írja, hogy "aki hiszen és megkeresztelkedik, üdvözül". Az üdvösség Krisztus által van, nem pedig szabályok betartása által."

Ez azért nem teljesen igaz, mert a Biblia szerint egyetlen féle keresztséget ismer, fogad el Isten, azt, ahogyan azt Jézus parancsolta a Máté 28:19,20-ban. Aki megtartsa mindazt amit Krisztus parancsolt a követőinek, nos abban vannak bizony szabályok is. Lehet máshogyan is ezt tenni, úgy ahogyan a válaszoló is írta. De mi haszna? Biztosan nem vezet az üdvösséghez.

A kérdés még mindig az: kötelesek-e a keresztények megtartani a hetenkénti sabbatnapot?

Miért volt a sabbat?

2Móz 31:16, 17: „Őrizzék meg Izrael fiai a sabbatot, megtartva a sabbatot nemzedékeiken át. Időtlen időkre szóló szövetség ez [„örök szövetségül”, ÚRB]. Jel ez köztem és Izrael fiai között időtlen időkre.” (Figyeld meg, hogy a sabbat megtartása jel volt Isten és Izrael között; nem így lenne, ha másoknak is meg kellene tartaniuk a sabbatot. Az ÚRB által „örök”-nek fordított héber szó az ‛ó·lám′, mely alapvetően olyan időtartamot ölel fel, amely a jelenből nézve meghatározhatatlan vagy homályba vész, mindenesetre hosszú. Tarthat tehát örökké, de nem szükségképpen addig. A 4Mózes 25:13 ugyanezt a héber szót használja a papságra, amelynek a Héberek 7:12 szerint később vége szakadt.)

Róma 10:4: „a Törvény vége Krisztus, mindazok igazságosságára, akik hitet gyakorolnak.” (A sabbat megtartása ennek a Törvénynek része volt. Isten arra használta fel Krisztust, hogy véget vessen e Törvénynek. Hogy igazságos állapotban vagyunk-e Isten előtt, az a Krisztusba vetett hitünktől, és nem a hetenkénti sabbat megtartásától függ.)

Kol 2:13–16: Isten „kedvesen megbocsátotta minden vétségünket, és eltörölte az ellenünk szóló, kézzel írt okiratot, amely rendeletekből állt, és amely ellenünk volt . . . Senki tehát meg ne ítéljen titeket evés és ivás dolgában, vagy ünnep vagy az újhold megtartása vagy sabbat tekintetében.” (A 2Mózes 31:14 és a 4Mózes 15:32–35 szerint ha valakit a Mózesi Törvény alatt bűnösnek találtak a sabbat megszentségtelenítésében, azt az egész gyülekezetnek halálra kellett köveznie. Sokan, akik a sabbat megtartása mellett érvelnek, örülhetnek tehát, hogy nem állnak e Törvény alatt. Az itt idézett írásszöveg rámutat, hogy az Izraelnek adott sabbat megtartására vonatkozó követelményre már nincs szükség ahhoz, hogy helyeselt állapotban legyünk Isten előtt.)

Az is igaz, hogy Isten megszentelte a hetedik napot, a teremtés után, erről ír a Biblia.

De miért nem kellett sok száz évig senkinek sem pihenőnapot tartani. Ádámnak, Évának nem adott erre vonatkozó utasítást. De Ábel, Énók, Nóé, Ábrahám, Izsák, mindegyik ember a hit kiemelkedő példái a Bibliában. Egyik sem tartott sabbatot. Mégis Istennek tetsző életet élő egyénak voltak. Mert azt tették, amit Isten elvárt tőlük.

Ha mi is, azt tesszük, amit Isten MA elvár tőlünk, túléljük a küszöbön álló ítéletet.

Remélem kedves kérdező tudtam segíteni.

Üdvözlettel: Zita

Kedves Zita!

Érdekesnek találom az eszmefuttatásodat, de sajnos nem tudok veled egyetérteni.

Az üdvösség kérdését tisztázva: semmilyen szabály megtartása nem tud magában üdvözíteni. Csak Krisztus. De ha elfogadjuk Krisztust, akkor ennek természetes velejárója, hogy megtartjuk azt, amit kér tőlünk. Tehát az üdvösség nem a törvény által van, de a törvény megtartása temészetes velejárója. Ezért írtam, hogy közvetlenül nem függ az üdvösségünk semmilyen törvénytől.

Írtad, hogy Krisztus eltörölte a törvényt. De fontos megnéznünk, hogy miről is beszél a Biblia itt pontosan, mert Jézus ezt is mondta: "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik." (Máté 5:17-18)

Az áldozati rendszer Jézusra, mint az igazi áldozatra mutatott elő, csak egy jelkép volt. Amikor Jézus meghalt, ezt a rendszert tette feleslegessé. Ez volt az a kézírás, amit a keresztre szegezett (a Tínparancsolatot maga Isten írta, nem Mózes). Ezért utal az idézett szakasz erre a törvényre így: "Melyek csak árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Krisztusé." Ha el lenne törölve a Tízparancsolat, az azt is jelentené, hogy ölhetünk, lophatunk, ám ezt még sem tehetjük! Az pedog nagyon nem logikus, hogy eltöröljük az egészet, de kilencet mégis megtartunk.

Az is igaz, hogy nem vagyunk törvény alatt, hanem kegyelem alatt. Ez azt jelenti, hogy nem kell elviselnünk a törvény megszegéséért való büntetést, de nem jelenti at, hogy nem kéne megtartanunk továbbra. Ezért írja ezt Pál: "Mit is tehát? Vétkezzünk-é mivelhogy nem vagyunk törvény alatt, hanem kegyelem alatt? Távol legyen." (Róma 6:15)

Bűn mindig is volt, és mivel a bűn a törvény megszegése, ezért törvénynek is kellett mindig is lennie (Róma 7:7). Ez a törvény a Tízparancsolat volt, ami nem más, mint Isten jellemének írásos változata. Az nem igaz, hogy csak a zsidóknak szólt a szombat. Már a teremtéskor el lett különítve (ezért utal a Tízparancsolat is a teremtésre), és bár nem olvassuk, hogy megtartották volna a pátriárkák a szombatot, azt sem olvassuk konkrétan, hogy minden törvényt megtartottak. A zsidók is ismerték a Tízparancsolat kihirdetése előtt a szombatot (II Móz. 13:26). Jézus azt mondta, hogy a szombat van az emberért, nem azt, hogy a szombat van a zsidókért. Nem csak nekik lett adva! Jézus elvárta, hogy a halála után is megtartsuk (Máté 24:20), megtartották a tanítványok, és a Mennyben is megtartjuk.

Remélem, így már érthetőbb mindenkinek, mire gondoltam.

Üdv,

János

Én követem Jézust, aki ugyanúgy nem tartotta meg a szombatot. Lásd Biblia. Az, hogy szombaton tanított az nem jelent semmit, mert ő akkor ment tanítani, amikor ott volt a nép. Senki sem gyűlt volna össze a zsidók között a kedvéért.

Nagyon csavaros az adventista eszmefuttatás, de csak azért, mert egyedül így tudják majdnem igazolni a saját igazukat. Azt felejtik el, hogy a Biblia nem egy nehéz könyv, nem kizárólag teológusoknak készült, így ami le van írva az az igaz. Nem kéne hozzátenni plusz dolgokat.

De ezzel úgyis ti fogtok elszámolni.

Kedves kérdező!

Az ésaiási ige önmagában nem tenné mára is érvényessé a szombatot, abban a kontextusban van értelme, hogy a Biblia egészén végigvonul. Az újholdat illetően az ott említett héber szó valóban jelent újholdat és hónapot is. Itt arról van szó, hogy heti és havi rendszerességgel összejövünk, mondhatni egy istentiszteletre. Hogy miért lesznek a havi összejövetelek, az egy érdekes kérdés, talán az élet fája miatt (Jel 22:2).

Kedves utolsó hozzászóló!

Kiigazítanál, mert nem értem, miért írtam helytelen dolgokat. Én úgy olvasom, hogy Jézusnak szokása volt szombatonként a zsinagógába elmenni. Máshol is taníthatott volna, de Ő odament. Amikor megfeddték, hogy szombaton gyógyít, nem azt mondta, hogy már nem kell szombatot tartani, hanem azt, hogy szabad szombaton jót tenni. Többször tanított a szombat megtartásával kapcsolatban, és figyelmeztette a tanítványait, hogy tartsák meg később is. Nem látom, hogy hol nem tartotta meg Jézus a szombatot?