Reformátusok, keresztyének! Mi a véleményetek erről az írásról?

Szia!

Az adott iromány címét elég volt elolvasnom.

Ebben a videóban megtalálod a választ:

http://www.youtube.com/watch?v=3gJm1nxVKO4

Amit ennyit kell magyarázni, azzal már alapból gond van. Inkább olvasd Jézus szavait az evangéliumokban és engedelmeskedj azoknak!

Isten áldjon!

Szia!

Az eleve elrendelés tanát főképpen Augustinus és Kálvin fejtette ki a keresztény teológiatörténet során. A predesztináció tana, amely Augustinus (a választottak eleve elrendelése és az elvetettek eleve ismerése) és Kálvin (kettős predesztináció: a kiválasztottak eleve elrendelése az üdvösségre, az elvetetteké pedig a kárhozatra) nevéhez fűződik, Isten szuverenitása kedvéért feláldozza az emberi szabadságot, és Istent az igazságtalanság vádjának teszi ki.

A Szentírás alapján az isteni előrelátás sértetlenül hagyja az emberi szabadságot. Isten senkit sem kényszerít. Csupán előre látja minden egyes embernél, hogyan fogja használni szabadságát, és ennek megfelelően cselekszik. Isten predesztinációja, azaz előre tervezése vagy rendelkezése azonos az egész történelmet átfogó, nagy megváltási tervvel. Az Bibliában foglalt kijelentés tanúsítja, hogy Isten megváltási terve magában foglalja a megváltás történelmi eseményeinek időpontjára és körülményeire vonatkozóan hozott végzéseit, de ugyanúgy az egyénre, a terv emberi szereplőire vonatkozó isteni végzéseket is.

Úgy próbálom elképzelni Isten megváltási tervét, mint egy monumentális mozaikképet, amelyben a nagy mintát rengeteg apró mozaikkocka alakítja ki. Nincs külön terv a megváltás nagy eseményeire és ezek idejére vonatkozóan, és külön predesztinációs terv - népszerű kifejezéssel: "sors könyve" az egyénekre vonatkozóan. Csak egy megváltási terv létezik, amely mindent magában foglal, a legnagyobb eseményektől a legkisebbekig, és mindezek mögött egyedül és kizárólag csak az üdvözíteni, megmenteni akaró isteni szándék áll. A megváltási terv előre rendelkezése tehát az egyes személyekre is kiterjed. Isten előre ismeri az ember szabad akarati döntéseit, mind a pozitívakat, mind a negatívakat.

Előre ismerése, amely "végéremehetetlen bölcsességéből" következik, számunkra felfoghatatlan. Az "előre ismerés" fogalma eleve arra utal, hogy van egy olyan tényező, amit Isten nem meghatároz a maga mindenható hatalmával, hanem csak "előre ismer".

Az egyes emberek szabad akaratú állásfoglalásának előre ismerése alapján Isten kiválasztotta azokat az embereket, akiknél látta, hogy őt, illetve az igazságot szeretni fogják. Azt a végzést hozta rájuk vonatkozóan, hogy minden segítséget meg kell kapniuk ahhoz, hogy a Krisztushoz való hasonlóságot elérjék. Saját szabad akaratú elfordulásukon kívül semmilyen külső tényező ne akadályozhassa meg őket abban, hogy azzá legyenek, akik szívük vágya szerint lenni szeretnének. Isten megtervezte és elvégezte, hogy olyan élettapasztalatokon menjenek keresztül, amelyek az önmaguk feletti győzelmet, jellemük tisztulását szolgálják. Olyannyira érvényesül ez a törvény, hogy még a Gonosz őket érő támadásai is ezt munkálják. A kiválasztottakra vonatkozó végzés magában foglalja elhívásuk módjának és megszentelődésük egész folyamatának megtervezését, beleértve ebbe életük szolgálatának az elgondolását is. Isten nem a cselekedeteket, hanem kinek-kinek a valódi, személyes döntését, az isteni kegyelem vonzására, hívására adott belső válaszát nézte a kiválasztásnál. A külsőleg kifogástalan cselekedetek mögött is ismerte a tisztátalan önzést és a bűnök sötét foltjai mögött is ismerte az igazságra vágyakozó lelket.

Nem igazságtalanság ez, hanem magasrendű méltányosság és végtelen kegyelem. Isten minden ember elhívását kívánta volna megvalósítani, az ószövetségi Izrael és a keresztény egyház által, függetlenül a maga előre ismerésétől és elrendelésétől. Sajnos sem Izrael, sem a keresztény egyház nem töltötte be misszióját Isten akarata szerint.

Isten azonban így is többeket, másokat is hív, mint akiket előre ismert és elrendelt. Segíti őket addig és annyiban, ameddig ezt igénylik és elfogadják tőle. Azt akarja, hogy az egész világmindenség, és a végső ítéletkor majd az emberek is lássák, értsék: nem az ő végzése nyitja meg vagy zárja el az utat az üdvösséghez, hanem az emberek saját szabad döntései. Ugyanakkor semmiképpen sem maradhatnak ki az elhívásból az előre ismertek és elrendeltek. Isten természetesen igazságosan jár el azokkal szemben is, akik felől az üdvösség elvetését ismerte előre. Ha látható elhívást nem is kap mindenki közülük, a Szentlélek mindannyiukat az önzéstől való elfordulásra és az igaz életre próbálja késztetni. Ha ennek ellenállnak, Isten engedi, hogy szabadon tegyék mindazt a rosszat és gonoszt, amit akarnak, de tudtukon és akaratukon kívül beépíti tervébe úgy mindezt, úgy hogy nem hiúsíthatják meg céljait, sőt az elrendeltek és Isten műve javára lesznek ellenséges cselekedeteik is.

Az isteni predesztináció eredményeképpen Isten terve, kijelentett akarata győzelmét senki és semmi nem akadályozhatja meg, sem a történelemben, sem az egyének életében. Ez a terv az egyének "üdvbizonyosságának" alapja, a külső körülményeket illetően. Mindezt úgy, hogy a szabad választás törvénye mindenkor sértetlen marad a választottak esetében is. Nem csupán abban az értelemben, hogy ha végérvényesen elutasítják maguktól Isten kegyelmét, akkor, ezáltal teljességgel meghiúsítják a rájuk vonatkozó predesztinációs terv győzelmét. Akkor is érvényesül a szabadság törvénye, ha nem fordulnak el ugyan teljesen Istentől, de egy adott ponton engedetlenséget tanúsítanak, és mintegy "átszavaznak" az ellenség oldalára. Ilyenkor módosul Isten rájuk vonatkozó terve, de nem adja fel az üdvösségükért való küzdelmet. Engedi őket mintegy "rossz kanyart" venni, letérni a jó útról, de szeretete még inkább fáradozik értük, hogy önként visszatérjenek az igazság, és az üdvösség egyenes útjára. Az ilyen kitérők azonban nem következmény nélküliek, nem veszélytelenek. Az ember mindenképpen kárt vall, több szenvedést gyűjt be magának, és veszteséget, vereséget okoz Isten ügyének, fájdalmat okoz magának Istennek is. Örömet szerez az ellenségnek, akit mintegy magára szabadít, hogy még nagyobb erőfeszítéseket tegyen teljes elvesztése érdekében. Isten igazságos végzései és bölcs terve, amelyben sértetlenül hagyja érvényesülni az ember szabad választását, és mégis a maga mindenható akaratát viszi győzelemre az igazság és a benne bízók diadalára, valóban csodálatra méltó.

Üdv. Péter

Kedves kérdező!

Katolikus vagyok, és azt vallom, hogy Isten mindenkiről TUDJA, hogy elkárhozik vagy üdvözül-e, de ezt NEM Ő RENDELI EL, HANEM MI.

A különbség:

reformátusok szerint mindenki követ el bűnöket, ezzel adósságot támaszt Isten felé, melyet az egyén az életével fizethet meg.

Eddig a kat.-ok is így gondolják. Csakhogy:

A reformátusok szerint Isten egyeseknek kegyelemből elengedi az adósságát, míg másoknak nem, és hogy kivel miképp cselekszik, azt a világ megteremtése előtt tudta már. Az, hogy egyáltalán bárki üdvöül, az már kegyelem.

Ez érthető is lenne, de akkor miért kellett a megváltás?

A katolikusk szerint azért, mert Jézus élete így kiváltotta a mienket. Az adósság összegét tehát a kezünkbe adta, és mi kiválthatjuk azzal a bűnösségünket, ha akarjuk. Ha nem, akkor is meg kell fizetnünk az adósságunkat, de akkor csak az életünk maradt, így tehát pokolra jutunk. De ha kiváltjuk a saját életünket Jézuséval, akkor üdvözülhetünk. A kiváltás pedig abból áll, hogy megbánjuk bűneinket, bocsánatot kérünk értük Istentől, és erősen törekszünk jót cselekedni és nem vétkezni.

Hogy azokkal mi lesz, akik erre nem képesek, mert nem hallottak semmit sem Istenről (a nem zsidók Jézus előtt, indiánok Kolumbusz előtt, 5 éven aluliak, súlyos értelmi fogyatékosok) az Isten igazságos ítéletén múlik: ő tudja, hogy tőlük is elfogadja-e Jézus életét, vagy a sajátjukéval kell fizetniük. Illetve az is lehet, hogy ezen emberek nem is adósakstennek, mert nem voltak beszámíthatóak, mikor vétkeztek. Az is lehet, hogy a lelkiismeretük szerinti élettel ők is befizették az adósságot Jézus életével. Nem tudhatjuk biztosan, de hisszük, hogy Isten igazságosan ítéli el őket.

Szia!

Kérlek hallgasd végig azt a részt még egyszer, amiről azt mondtad, hogy nem helyes. Rosszul értelmezted.

Üdv.!

(Első voltam)

2. vagyok

Jézus szavai egyszerűek, nem kell azt csűrni-csavarni. Olvasd el, ENGEDELMESKEDJ azoknak, a tekervényes teológiai magyarázatokkal, amiket csak 20 bibliai könyvből lehet alátámasztani, ne foglalkozzál! Az evangélium egyszerű, Jézus szavai egyszerűek - még egy kisgyermek is megértheti azt. Inkább olvass el Jézustól 1 mondatot és cselekedd meg azt! Nem kell ahhoz teológiára járni, hogy Jézust kövesd!

Isten áldjon!

Kedves Kérdező!

Én református családban nőttem fel, 18 évesen teológusnak készültem, de végül a műszaki pályát választottam. Egyetemi éveim alatt ismertem meg az adventistákat, és végül a teológiát ezen a vonalon végeztem el. 20 éve vagyok adventista, és a gödöllői Bibliaházba járok.

Üdv. Péter