Tudtok olyan Bibliai igét ami világosan és kétség nélkűl bizonyitja Jézus és Mihály arkangyal egy és ugyanaz személy jelentését? Vagy megcáfolni azt?

Szervusz

Kicsoda Mihály, az arkangyal?

A Bibliában nem találkozunk gyakran a Mihály nevű szellemteremtménnyel. De amikor megemlítik, mindig éppen tevékenykedik. Dániel könyvében Mihály gonosz angyalokkal harcol, Júdás levelében Sátánnal vitatkozik, a Jelenések könyvében pedig háborút folytat az Ördög és a démonai ellen. Azáltal, hogy védelmezi Jehova uralmát, és harcol Isten ellenségeivel, összhangban jár el a nevének jelentésével: ’Ki olyan, mint Isten?’

De ki ez a Mihály?

Időnként egy személyt több néven is ismernek. Például Jákob patriarcha Izraelként, Péter apostol pedig Simonként is ismert volt (1Mózes 49:1, 2; Máté 10:2). A Biblia ehhez hasonlóan sejteni engedi, hogy Mihály egy másik neve Jézus Krisztusnak, a földi élete előtt és után. De miként lehet eljutni erre a következtetésre a Szentírás alapján.

Arkangyal. Isten Szava azt mondja Mihályról, hogy ő „az arkangyal” (Júdás 9). Ez a kifejezés ’főangyalt’ jelent. Az is figyelemre méltó, hogy az arkangyalnak nevezik Mihályt, ami arra utal, hogy csak egy ilyen angyal van. A Bibliában az „arkangyal” kifejezés egyébként is csak egyes számban fordul elő, a többes számú alakra nincs benne példa. Jézust ugyancsak az arkangyali ranggal hozzák összefüggésbe. A feltámasztott Úr Jézus Krisztusról az 1Tesszalonika 4:16 kijelenti: „maga az Úr le fog szállni az égből parancsszóval, arkangyal hangjával.” Jézus hangját itt arkangyal hangjának mondják. Ez az a vers arra enged következtetni, hogy maga Jézus az arkangyal, Mihály.

Egy sereg Vezetője. A Biblia azt írja, hogy „Mihály és angyalai harcra keltek a sárkány ellen” és az angyalai ellen (Jelenések 12:7). Ezek szerint Mihály egy hűséges angyalokból álló sereg Vezetője. A Jelenések könyve Jézusról is hasonló leírást közöl (Jelenések 19:14–16). Pál apostol pedig kimondottan ’az Úr Jézusról és az ő hatalmas angyalairól’ beszél (2Tesszalonika 1:7). A Biblia tehát megemlíti Mihályt és az ’angyalait’, valamint Jézust és az „angyalait” (Máté 13:41; 16:27; 24:31; 1Péter 3:22). Mivelhogy Isten Szava sehol sem utal arra, hogy két olyan sereg lenne az égben, amely hűséges angyalokból áll — és az egyiknek Mihály, a másiknak meg Jézus állna az élén —, logikus arra következtetnünk, hogy Mihály nem más, mint Jézus Krisztus az égi szerepében.

Kérlek, olvasd el az idézett verseket, mert csak akkor kapsz teljes képet Jézusról, mint Mihály arkangyalról.

Remélem tudtam segíteni

Üdvözlettel. Zita

"Én nem hiszem azt mert akkor több biblia ige értelmét veszítené."

Melyik? De tényleg, idéznéd?

Csak a jelentést nézd meg:

Miháéli: Aki olyan, mint Isten

ark: fejedelem

angyal:

óhéber: ( מַלְאָךְ (malə'áḵ)) küldött, hírvivő

ógörög: ( ἄγγελος (aggelosz)) hírnök, követ

Ilyet a Bibliában csak egy személyre lehet mondani!

Mihály arkangyal: Aki olyan, mint az Isten, angyalfejedelem. Jézus angyal. Miért is? Mert Isten küldötte. A mi elképzelésünk alapján az angyal kis duciképű lányarcú mennyei lények. Na, hát aki olvasta a Bibliát, az rájöhet, hogy közel sem.

Mihály arkangyal: Aki olyan, mint Isten, követek(angyalok) fejedelme

Vizsgáld meg, hogy milyen esetekben szerepel a Bibliában Mihály:

Dán 10:13 De Perzsiának fejedelme ellenem állott huszonegy napig, és íme Mihály, egyike az előkelő fejedelmeknek, eljöve segítségemre, és én ott maradék a perzsa királyoknál;

Dán 10:21 De megjelentem neked, ami fel van jegyezve az igazság írásában; és senki sincsen, aki én velem tartana ezek ellenében, hanem csak Mihály a ti fejedelmetek.

Dán 12:1 És abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig. És abban az időben megszabadul a te néped; aki csak beírva találtatik a könyvben.

Júd 1:9 Pedig Mihály arkangyal, mikor az ördöggel vitatkozván Mózes teste felett vetélkedett, nem mert arra káromló ítéletet mondani, hanem azt mondá: Dorgáljon meg téged az Úr!

Jel 12:7 És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánnyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai;

Kedves első hozzászóló

Írod: "Ilyesmiről még soha nem hallottam. Ez csak valamelyik szekta mondhatja."

Ugye nem gondolod azt, ha jól megfontolod, hogy ha valamiről nem hallottál, az nincsen?:)

A szektával kapcsolatban pedig, el szeretném mondani, hogy már az első századi igaz keresztényeket is szektának nevezték, ehhez tartozom én is. Lehet, hogy ezért tudom a pontos választ a fenti kérdésre.

Miért írom mindezt neked? Talán azért, hogy tájékozottabb légy ebben a témában(mielőtt véleményt nyilvánítasz). Bocsánat.

Tehát:

Cselekedetek 24:5

Mert úgy találtuk, hogy ez a férfi valóságos pestis, zendüléseket szít minden zsidó között szerte a lakott földön, és a názáretiek szektájának élharcosa,"

"hanem szenteljétek meg a Krisztust mint Urat a szívetekben, mindig készen állva a védelmezésre mindenki előtt, aki a bennetek levő reménység okát követeli tőletek, de ezt szelíden és mélységes megbecsülést tanúsítva tegyétek." 1Péter 3,15

Keresztényi üdvözlettel: Zita

J. Mark Martin volt adventista pásztor ezt állítja, hogy: „Az eredeti adventista úttörők az arianizmust tanították, ami szerint Jézus nem az Isten fia, a Szentháromság második személye. Azok, akik ebben a hamis doktrínában hisznek, azt tanítják, hogy Jézus egy magas rangú angyal. Azok, akik ma terjesztik ezt az eretnekséget, azt tanítják, hogy Jézus Mihály arkangyal. Ez a korai adventista tévtan megjelent az egyház által kiadott könyvek és cikkek közül néhányban is.” 1

Azok közé, akik ezt tanították, tartoztak James White, Ellen férje, és Uriah Smith, aki Dániel és Jelenések könyvéről írt kommentárokat, amiben találhatók az adventisták által még mindig elfogadott magyarázatok.

1931 óta, az adventista egyház hivatalosan elfogadja a Szentháromság doktrínát, de megtartották azt a fogalmat is, hogy Mihály Jézus, mivel Mrs. White ezt tanította. Például: „Mózes a halálon ment át, de leszállt Mihály és életet adott neki, mielőtt a teste romlottságot látott volna. Sátán akarta megtartani a testet, a sajátjának vallotta; de Mihály Mózest feltámasztotta, és a mennybe vitte. Sátán keservesen panaszkodott Isten ellen … de Krisztus az ellenségét nem dorgálta meg … ” 2

Úgy tűnik viszont, hogy ezt a tanítást nem minden irányzata az egyháznak hangsúlyozza. Mikor megkérdezték John Surridge angol adventista szóvivőtől, azt tanítják-e hogy Jézus Mihály, azt mondta: „El kell ismernem, hogy erről nem hallottam sokat. Utánanéztem pedig, és meg tudom mondani Önnek, hogy állítólag az egyház közel 40 évvel ezelőtt megbeszélte ezt az ügyet, és azt döntötték, hogy Mihály pontos azonosítása nem elég fontos, hogy sokat foglalkozzunk vele.” 3

Az adventisták ma nem tanítják, hogy Jézus Mihály, azaz, hogy ő egy angyal, hanem azt, hogy Mihályként jelent meg Jézus az ószövetségben.

Tudjuk, hogy Jézus nem egy angyal, mert Ő: „Annyival feljebbvaló az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk. Mert az angyalok közül kinek mondta valaha: „Az én fiam vagy! Ma fogadtalak fiammá téged!” (Zsidó 1: 4-5; lásd szintén 1: 13).

Sok teológus viszont azt tanítja, hogy az ószövetségben néhány helyen megjelenő „ÚR angyala” Jézus Krisztus, az inkarnációja előtt, mert azonos az ÚRral, (I. Mózes 16: 11-13; Bírák 13: 20-23) és elfogadja az imádást (IV. Mózes 22: 31-32), amit egy angyal nem tesz (Jel 22: 8-9). Ugyanazt lehet állítani az „ÚR seregének a vezéréről” is, aki megjelent Józsuénak a jerikói csata előtt (Józsué 5: 13-15).

Isten fia tehát megjelent embereknek az ószövetségben. A kérdés az: Mihály számít-e egy olyan megjelenésnek? Vizsgáljuk meg a Mihállyal kapcsolatos igéket.

Mihály arkangyal szerepel a következő versekben: Dániel 10: 13; 10: 21; 12: 1; Júdás 9; Jelenések 12: 7.

A Mihály név héberül מיכאל - míchá’él, ami azt jelenti, hogy „ki olyan, mint Isten?” A görög szövegben, így van írva: Μιχαηλ. Az ószövetségben, ebben a formában, ez 9 vagy 10 embernek a neve (IV. Mózes 13: 13; I. Krón 5: 13; 5: 14; 6: 25; 7: 3; 8: 16; 12: 21; 27: 18; II. Krón 21: 2-4; Ezs 8: 8), és míchal formában Saul király fiatalabb lányának a neve (I. Sám 14: 49). Ezek az emberek mind nem lehetnek Jézus Krisztus megjelenése. A név jelentése alapján nem szabad olyan következtetést levonni.

Dániel 10: 13 így hangzik: „A perzsa birodalom vezére ugyan utamat állta huszonegy napig, de Mihály, az egyik legfőbb vezér, segítségemre jött.” A tanulmányunk számára fontos része a mondatnak, különböző fordításokban, így szól:

Új fordítás: „Mikáél, az egyik legfőbb vezér”

Károli: „Mihály, az egyike az előkelő fejedelmeknek”

Új katolikus: „Mihály, a legfőbb fejedelmek egyike”

Angol (NIV, KJB és NASB): „Michael, one of the chief princes”

Vulgata: Michael unus principum primorum

LXX: „Μιχαηλ είς των αρχοντων”

Mindezek megegyeznek az eredeti héberrel, ami így hangik: מיכאל אחד השרים חראשנים - míchá’él ’achad hasszárím hár’ísóním” – szóról szóra fordítva: „Mihály, egy a fejedelmek a legfőbbek”

Azért, a „legfőbb fejedelmek” kifejezés többes számban van, a főnév is meg a melléknév is, mert így működik a héber nyelvtan, és Mihály ezeknek az egyike.

A héber שר szar - tsz. שרים szárím szónak a jelentése vezér vagy fejedelem. Emberi vezér lehet (II. Krón 25: 1), Jézus a „békesség fejedelme,” (Ézs 9: 6) és valószínűleg Isten a „fejedelmek fejedelme” (Dániel 8: 25). Dániel könyvében többször angyali lényre vonatkozik, pl. „A perzsa birodalom vezére” (Dán 10: 13, 20), „a görögök vezére” (10: 20). Mihály szintén ezeknek az angyaloknak az egyike lenne.

A többi Dániel vers így hangzik: „Senki sincs, aki velem tartana azok ellen, csak Mihály, a ti vezéretek” (10: 21); „Abban az időben eljön Mihály a nagy vezér, aki a te néped mellett áll” (12: 1). Ebből sokat nem lehet következtetni. Jézus lehet az, aki a zsidó népnek az oltalmazója, de egy olyan apokaliptikus jellegű szövegben, az éppen olyan könnyen egy fő angyal lehetne. A 12. részben hamarosan bekövetkező feltámadás természetesen csak Jézus munkája lehet, de a szövegben nincsen megírva, hogy Mihály részt vesz ebben.

Ezek után, lehetne mondani, hogy vannak igék Dániel könyvében, aminek alapján lehetne állítani, hogy Mihály Jézus. Véleményem szerint pedig, a döntő az, hogy ő csak az egyike egy bizonyos csoportnak, és ez nem vonatkozhat Jézusra, aki egyedi lény. Ezért, Dániel könyvéből inkább azt kéne következtetni, hogy Mihály nem Jézus.

Mihály neve egyszer szerepel a Jelenések könyvében, szintén egy apokaliptikus mű, és megint harcban találja magát. „És háború támadt a mennyben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkánnyal, és a sárkány is harcra kelt angyalaival együtt…” (Jel 12: 7). Ez éppen olyan könnyen főangyal vagy Jézus jelképe lehetne. Ez alapján nem lehet dönteni.

Az arkangyal szó görög eredetű (αρχαγγελος), és azt jelenti, hogy: „főangyal” vagy „angyali fejedelem.” A következő rokonszavak szintén néha szellemi lényekre vonatkoznak: „αγγελος” (hírnök – Máté 1: 20), „αρχη” (uralkodó – Róma 8: 38), „αρχων” (kb. hatóság – az újszövetségben általában emberi autoritást jelent, de vö. Dán 10: 13 LXX fordítása).

Az arkangyal szó csak kétszer fordul elő a Bibliában. Egy olyan ritka szó jelentését nehéz lenne kideríteni csak a Biblia alapján, de az arkangyal jól ismert fogalom volt a szövetségközti zsidó irodalomban. Erről többet a következőkben.

Nézzük először az igéket. Az elsőt fordítom a görögből, mert az új fordítás nem túl jó. „Mert maga az Úr, parancskiáltással, arkangyal hangjával és Isten harsonájával, le fog szállni a mennyből, és a Krisztusban elhunytak fel fognak támadni először.” (I. Thessz 4: 16). Tudjuk, hogy Jézus szavára támadnak fel a halottak. „Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a sírban vannak, hallani fogják az (Emberfia) hangját, és kijönnek…” (János 5: 28-29). Nem egyértelmű, de véleményem szerint, a parancsszó, az arkangyal hangja és a harsonaszólás nem egy és ugyanaz, hanem három külön dolog. 4 Ha így van, akkor az Emberfia hangja megegyezik a parancskiáltással, és nem az arkangyal szavával. Ez ige alapján azt állítani, hogy az arkangyal Jézus, nagyon bizonytalan és spekulatív.

Az utolsó ige Júdás 9: „Pedig még Mihály arkangyal sem mert káromló ítéletet kimondani, amikor az ördöggel vitatkozva küzdött Mózes testéért, hanem azt mondta: „Dorgáljon meg téged az Úr!””

A „nem mert” kifejezés görögül ουκ ετολμησεν. A lexikon szerint, a τολμαω szó azt jelenti, hogy merni, bátorságot venni, elég bátor lenni, merészelni. Negatív formában fordul elő a következő igékben: Máté 22: 46; Márk 12: 34; Lukács 20: 40; János 21: 12; Ap. Csel. 5: 13, 7: 32; Róma 10: 18; 2 Kor 10: 12, és azt jelenti, hogy valaki nem mer tenni valamit, mert tart a következményektől. Nem hiszem, hogy feltételezni lehetne Jézusról, hogy akármit nem merne tenni.

Igaz, hogy az ÚR angyala ugyanazokat a szavakat használja Sátán ellen a Zakariás 1: 2-ben, de miért jelentse azt, hogy az ugyanaz a személy? Nincs megírva ott, hogy az ÚR angyala nem mert szólni Sátánnak.

Térjünk vissza Júdáshoz. Az ősegyházban, sokáig a vitatott könyvek közé tartozott Júdás levele 5, mert apokrif forrásokra utal. Pl.: „Ezekről is prófétált Énók, aki Ádámtól számítva a hetedik volt, amikor így szólt: „Íme, eljött az Úr szent seregeivel, hogy ítéletet tartson mindenek felett, és megbüntessen minden istentelent minden istentelenségért, amelyet istentelenül elkövettek, és minden káromló szóért, amelyet istentelen bűnösökként ellene szóltak.” (Júdás 14-15). Ez a prófécia nem található az ószövetségben, viszont vedd össze: „És íme! A szentjeinek tízezreivel jön, hogy ítéletet végezzen mindenek felett, és rontson minden istentelent, és minden embert meggyőzzön az istentelenségéről, amit istentelenül elkövetett, és minden kemény dologról, amelyet istentelen bűnösök ellene szóltak. (I. Énók 1: 9).

Júdás és az első olvasói jól ismerhették Énók első könyvét. A legtöbb kommentátor szerint, ez egy kr. e. első szádadból származó zsidó pszeudepigráf mű, és sokat lehet tanulni belőle az akkori zsidóság elképzeléseiről. Az őskeresztények tisztelték ezt a könyvet, és Justinus Martyr, Irenaeus és alexandriai Clemens idéznek belőle. A negyedik századi Egyházatyák pedig elítélték és betiltották, és emiatt sokáig elveszett. A XIX. század elején viszont, Alexandriában előkerült az etióp fordítása, amit angolra fordítva kiadták 1821-ben. Azóta, a holttengeri tekercsek közül is előkerült.

Első Énók az egyike a népszerű szövetségközti apokaliptikus műveknek, amelyek építenek Dániel könyvére, de sokkal bonyolultabb angelológiát tartalmaznak. Mihály nagyon gyakran szerepel ezekben a könyvekben, de ő nem az egyetlen arkangyal: „És Mihály angyal, egyike az arkangyaloknak, jobb kezemet fogta…” (I. Énók 71: 2); „Olyan minden világítótest képe és vázlata, amelyet Uriel arkangyal, a vezetőjük, mutatott nekem.” (I. Énók 79: 6). Egyik helyen, a könyv 7 arkangyalt nevez: (angol helyesírással) Uriel, Raphael (aki Tóbiás könyvében szerepel – pl. „Isten… elküldte Ráfael angyalt, hogy gyógyítsa meg mindkettőt” – Tóbiás 3: 17), Raguel, Michael, Saraquael, Gabriel és Remiel (I. Énók 20: 1-8). Más helyen, négyen állnak Isten trónja körül: Michael, Raphael, Gabriel és Phanuel (I. Énók 40: 8-10).

Nem akarom e miatt azt állítani, hogy mindez megegyezik a valósággal, hanem azt, hogy mikor az első keresztyének hallották az arkangyal szót, egy magas rangú angyalra gondoltak volna, és nem egy egyedi lényre, aki azonos Isten fiával. Ha tudni akarjuk, hogy mit jelent egy ritka szó, akkor nem csak az etimológiát kell figyelembe venni, hanem az akkori használatot is.

Néhány egyházatya azt állítja, hogy Júdás, mikor utal Mihály és Sátán Mózes feletti vitájára, egy másik apokrif könyvből idéz, aminek a címe Mózes Testamentuma vagy Mózes Mennybevitele. Például, Origénesz ezt írja: „A teremtés könyvében, a kígyót leírják, ahogy Évát csábította, amivel kapcsolatban, a Mózes Mennybevitele című műben (egy kis értekezés, amit Júdás apostol említ a levelében), Mihály arkangyal, mialatt vitatkozik az ördöggel Mózes testére vonatkozóan, mondja hogy a kígyó, az ördög ihletése alatt, Ádám és Éva bűnbeesésének az okozója volt.” 6

Azzal kapcsolatban, hogy Júdás olyan irodalomból idéz, meg kell jegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy ezeket a könyveket Istentől ihletettnek tartotta, meg azt sem, hogy mi is annak tartsuk. Pál apostol néha görög költőket használ, hogy hangsúlyozzon egy bizonyos pontot, azaz: Aratus (Ap. Csel. 17: 28), Menander (1 Kor 15: 33), Epimenides (Titusz 1: 12). „Olyan gyakorlat nem azt föltételezi, hogy az idézetek, vagy a könyvek, amiből származtak Istentől ihletettek. Annyit jelent, hogy a biblikus szerző az idézeteket hasznosnak találta, hogy megerősítse, tisztázza, vagy illusztrálja a mondanivalóját.” 7

Azt is kell mondani, hogy általános alapelve a Bibliamagyarázatnak, hogy ne alapítsunk fontos tanítást egy példázat vagy illusztráció részleteire. Júdás 9-ben, nem az a szerző szándéka, hogy tanítson részleteket Mózes haláláról vagy Mihály lényéről, hanem hogy illusztrálja a hamis tanítók hozzáállását. A második levelében, Péter foglalkozik ugyanazzal a témával, azért, érdekes összehasonlítani a két szakaszt.

„Ezek vakmerők, elbizakodottak, akik attól sem rettegnek vissza, hogy az angyalfejedelmeket káromolják, holott még az angyalok sem mondanak ezekre az Úr előtt kárhoztató ítéletet, pedig erőben és hatalomban nagyobbak náluk. Ezek pedig azt káromolják, amit nem ismernek, mint az oktalan állatok, amelyek természettől fogva megfogásra és levágásra valók; de hozzájuk hasonlóan is fognak pusztulni.” (II. Péter 2: 10-12).

„De mindezek ellenére ezek az álmodozók is ugyanúgy beszennyezik a testüket, megvetik az Isten felségét, káromolják az angyalfejedelmeket. Pedig még Mihály arkangyal sem mert káromló ítéletet kimondani, amikor az ördöggel vitatkozva küzdött Mózes testéért, hanem azt mondta: „Dorgáljon meg téged az Úr!” Ezek viszont káromolnak mindent, azt is, amit nem ismernek; amit pedig oktalan módjára ösztönösen ismernek, abba belepusztulnak.” (Júdás 8-10).

Péter azért az angyalokat használja illusztrációnak, Júdás viszont, Mihály arkangyalt, de a lényeg ugyanaz.

Összefoglalva tehát, azt állítom, hogy Jézus Krisztus nem jelent meg Mihály arkangyalként az ószövetség idején, és a fő indokaim a következők:

Biblikus:

1. Mihály csak az egyike a legfőbb fejedelmeknek (arkangyaloknak?), és

2. Nem merte Sátánt megdorgálni.

Történelmi:

3. Az arkangyal szó nem jelentett volna egyedi lényt az első olvasók számára.

„Pl. a János 1.1-10 tartozó igeversek értelmét veszítenék. Te nem így látod?”

Természetesen nem. János egyetlen esetben sem nevezi a Krisztust szónak, avagy igének.

János azért nevezi itt az igét igének, mert az igéről beszél. Lefordítva, Isten beszédéről.

És Isten beszéde valóban testet öltött, hiszen: 5Móz 18,18 Prófétát támasztok nékik az ő atyjokfiai közül, olyat mint te, és az én ígéimet adom annak szájába, és megmond nékik mindent, a mit parancsolok néki.

Hogy kezdetben volt Isten beszéde?

Zsolt 33,6 Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük.

„Miért játszadozna Isten az emberiség elméjével,hogy egyszer így nevezi fiát máskor meg úgy?”

Mert a Mihály nem név. Ezt a szót nem fordították le a fordítók, ahogy szinte az összes nevet sem, pedig anno nem random kapták az emberek a neveket, mint ma. Ismertetésképpen nézd meg ezt a fejezetet: IMózes 29,30-as fejezeteket, hogy mi alapján kapták például Jákob fiai a neveiket. Mindnek jelentése volt. Vagy:

Mt 1,21 Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.

Jézus jelentése az úr a szabadulás.

Tehát amikor Mihály van a Bibliában, így kellene fordítani:

És lőn az égben viaskodás: Ki olyan, mint Isten, és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánnyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai;

Pedig ki olyan, mint Isten, a küldöttek fejedelme, mikor az ördöggel vitatkozván Mózes teste felett vetélkedett, nem mert arra káromló ítéletet mondani, hanem azt mondá: Dorgáljon meg téged az Úr!

„Nem az a lényege az egész Bibliának,hogy megismerjük a Megváltónkat és legyünk felkészülve rá?”

Nem, a Biblia lényege, hogy megismerd az igazságot. Ábrahámnak nem volt Bibliája, vagy Jákobnak sem, sem Dánielnek, de még Keresztelő Jánosnak sem, mégis üdvözültek, üdvözülnek. Az 1500-as évekig senkinek sem volt szinte Bibliája, vagy írása a Biblia könyveiből, addig nem üdvözült senki sem? A miséket latinul tartották, és ahogy ma is, hiába mentek be egy templomba, nem jöttek ki okosabban az emberek. Jézusba való hit elég megtévesztő fogalmazásnak tartom. Ha én csinálok valamit, valami fontos dolgot, és mellettem izgul egy hozzátartozóm, mit is mondanék? Higgyél bennem. Tehát egy mély bizalomról van szó. Ilyen Krisztusban való hit is. Bízz Istenbe teljes szívedből, teljes erődből, teljes lelkedből, hogy elküldte egyszülött fiát, ki megfizette az árát a te bűneidért. Bízz benne, de ne csak abba, hogy eljön, hanem életed minden percét át kell adnod neki. Ábrahám hitt Istennek, és aszerint cselekedett.

„Tehát én mint tökéletlen ember semmi értelmét nem látom ennek a nevekkel való játszodozást Isten részéről.”

Egyfelől nem játék ez, másfelől az a felesleges, hogy te, mi játszadozunk ezzel. Nekem tök mindegy, hogy Jézus = Mihállyal, vagy sem. Maga a jelentése az, ami által következtethető az azonosság, de sem pro sem kontra nem oszt, szoroz semmit sem.

„A Biblia nem egy találos kérdés vagy egy keresztrejtvény amelyben kitaláljuk a megfelelő helyes

nevet,hanem a Biblia egy nyitott és mindenki számára elérhető könyv.”

Na ne! Akkor Pál miért írja ezt?

Rm 12,6 Minthogy azért külön-külön ajándékaink vannak a nékünk adott kegyelem szerint, akár írásmagyarázás, a hitnek szabálya szerint teljesítsük;

És Péter miről ír itt?

„Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból.”

Miért van megannyi írásmagyarázat?

Mindenki számára elérhető, (bár ez nem igaz az egész világon) de nem mindenki számára érthető. Az írások magyarázata nem embertől van, hanem Istentől.

Vagy a Jelenések könyvét érted? Lehet, hogy ismersz magyarázatot, de tudod te, hogy mennyi magyarázat van arra? Egyvalaki tudja kegyelmi ajándékként átadni ezt, az Isten.

Te hogyan értelmezed a hét gyülekezetnek szóló részt? Miről beszél ott Jézus urunk? Az apokalipszis jelentése kinyilatkoztatás, kijelentés. Az elnevezéséből adódóan elég egyértelműnek kellene lennie, mégis ahogy Jézus is már többször mondta, akinek füle van a hallásra, az hallja. A hét gyülekezetnek szóló rész nem az akkori korban lévő hét gyülekezetre értendő. Ez hét gyülekezet az időben, erre ad útmutatást 3 dolog is:

1: Az első gyülekezetben a Nikolaitáknak cselekedeteik voltak, a harmadikban már tanítása.

2: A negyedik gyülekezetnél Jézus megemlíti, hogy eljön: „Hanem a mi nálatok van, azt tartsátok meg addig, míg eljövök.”

Az ötödiknél meghatározza a hogyant és a mikort: „elmegyek hozzád, mint a tolvaj”

A hatodiknál „Ímé eljövök hamar”

A hetediknél: Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek

3: Mindegyik gyülekezet beleilleszthető korszakokba

Efézus: apostoli kor, őskeresztények

Smirnabeli: Keresztényüldözés, ezen belül is a tíz évig tartó nyomorúság

Pergánumbeli: A konstantinuszi fordulat, az igaz tanítás egybeolvasztása a többistenhívő politikába.

Thiatirabeli: A leghosszabb prófécia a hét gyülekezet közül, egyben a leghosszabb időszakot felölelő 1260 évig tartó hitehagyott egyház uralma, melynek utolsó cselekedetei többet érnek (reformáció), mint az elsők.

Sárdisbeli a reformkorszak, melyben ugyan a Bibliát hirdették, de mintha Krisztust kihagyták volna, és az önzetlen szeretetet az egészből.

Filadelfiabeli: a világ felvilágosodása elindult, háborúk nyomorsága nőtt a világra, és az igaz keresztények megrostáltak, aki fent maradt, igen nagy hitről tettek bizonyságot, Jézusnak nincs dorgálása a gyülekezethez.

Laodiczeabeliek sajnos mi vagyunk. Jézusnak egyetlen jó szava nincs a gyülekezethez. Meggazdagodtunk, ezt hisszük, pedig mi vagyunk a szegények és a betegek. Krisztus azt mondta, hogy akinek kettő ruhája van, adja oda a másodikat olyannak, akinek nincs. Ezt tesszük? Jézus azt mondta, hogy ne gyűjtsünk javakat. Ezt tesszük? Aki kereszténynek mondja magát, dugig van a ruhásszekrénye (nekem is) internete van, tévét néz naphosszat, azt nézi milyen mobilja legyen, és bár tudja, hogy van, akinek ennivalóra sem telik, a világi dolgokkal foglalkoznak, és elmegy felebarátja mellett, megnyugszik, ha ad egy rongyos ötszázast, pedig ott az üres szobája az otthonába. (rám is érvényes, vedd úgy, hogy magamról beszéltem)

Tehát nem értheted az írásokat, erről tesz egy ilyen írás is bizonyságot:

34. Felelvén pedig a komornyik Filepnek, monda: Kérlek téged, kiről mondja ezt a próféta? Magáról-é, vagy más valakiről?

35. Filep pedig száját megnyitván, és elkezdvén ezen az íráson, hirdeté néki a Jézust.

Apcsel 8

Miért nem tudta az írástudó komornyik, hogy mit olvas?

Vagy elég elolvasni a négy evangéliumot, hányszor nem értették az írásokat azok az írástudók és farizeusok, akik egész életükben az írásokkal foglalkoztak!

"Unalmában nem tudja,hogy minek nevezze saját fiát"

Pedig van egy pár neve:

Jósua, Krisztus, messiás, Immánuel, Emberfia, Isten Fia, Dávid Fia, Úr, üdvözítő, Isten báránya, Főpap, közbenjáró, utolsó Ádám.

Ezek után a ki olyan, mint Isten, már csak hab a tortán.

És Isten talán unatkozik, hogy nem tudja saját nevét sem?

1. Abba (Atyám): Mk 14,36; Róm 8,15

2. Adónáj (Úr): Józs 3,1113; Mik 4,13

3. Aki van, aki volt és aki eljövendő: Jel 1,4.8

4. Alfa és Ómega: Jel 1,8; Jel 21,6; Ézs 44,6

5. Alkotó (Formáló): Ézs 43,1; 45,9

6. Árnyék: Zsolt 121,5; Ézs 25,4

7. Atya: Ézs 64,1; Mt 6,9; 1Móz 45,8

8. – Árvák Atyja: Zsolt 68,8

9. – A dicsőség Atyja: Ef 1,17

10. – Igazságos Atya: Jn 17,25

11. – Irgalmasság Atyja: 2Kor 1,3 (vö. Ézs 54,10)

12. – Szellemek (Lelkek) Atyja: Zsid 12,9

13. – Mennyei Atya: Mt 6,14; 18,35

14. – Mindenek Atyja: Ef 4,6

15. – Szent Atya: Jn 17,11

16. – A mi Urunk Jézus Krisztus Atyja: Ef 1,3

17. – Világosságok Atyja: (fótón – fotonok Atyja): Jak 1,17

18. Baál: Hós 2,15

19. Bíró: 1Móz 18,23; Ézs 33,22

20. Bizodalom: Zsolt 71,5; Jer 17,7

21. Bizonyság: tanú: Jób 16,19

22. Bölcs szívű: Jób 9,4

23. Buzgón szerető: Jóel 2,18; Náh 1,2

24. Dicséret: 5Móz 10,21

25. Dicséretre méltó: 1Krón 16,25; Zsolt 18,4

26. Az egész föld Ura: Józs 3,11; Mik 4,13

27. Egy: 5Móz 6,4; Zak 14,9

28. Egyedül (egyetlen) Isten: 5Móz 32,39; 2Kir 19,19; 1Tim 1,17

29. – Az egyedül bölcs Isten: Róm 16,27

30. – Akié egyedül a halhatatlanság: 1Tim 6,16

31. – Az egyedül valóságos Isten: Jn 17,3

32. Ékesség: Ézs 60,19

33. Él (Isten, Úr): 4Móz 12,13; Zsolt 52,3

34. El-Chal (az élő Isten): Ézs 37,4

35. Él-Eljón (A magasságos Isten): 1Móz 14,18; Zsolt 57,3

36. (El) Jahve-Elóhéj-Jisráél (az Úr Isten, Izráel Istene): Józs 7,13; 2Móz 5,1

37. Él-Ólám (az örökkévaló Isten): 1Móz 21,33; Ézs 40,28

38. Él-Qanná (féltőn szerető Isten): 2Móz 34,14; 5Móz 4,24

39. Él-Ról (a látomás Istene): 1Móz 16,13; Zsolt 32,8

40. Él-Saddaj (mindenható Isten): 1Móz 17,1; Ruth 1,20

41. Éli (én Istenem): Zsolt 22,2; Mt 27,46

42. Elóah (az igaz Isten Teremtő neve – hatalom, félelem): 5Móz 33,15; Hab 3,3

43. Elóhai (az Istenem – bizalmas, bensőséges megszólítás): 1Krón 28,20; Dán 9,4

44. Elóhim (az igaz Isten »Él« többes száma – utalás a Szentháromságra): 1Móz 1,1; Ézs 54,5

45. Elhívó: Róm 9,11

46. Az Első és az Utolsó: Ézs 44,6; 48,12

47. Énekem: 2Móz 15,2; Zsolt 118,14

48. Építőmester: Zsid 11,10

49. Erődített ház: Zsolt 31,3

50. Erősség: 2Sám 22,3; Zsolt 59,18

51. – Izráel erőssége: 1Sám 15,29

52. Ezüsttisztító: Mal 3,3

53. Tüzes fal: Zak 2,5

54. Fazekas: Jer 18,6; Róm 9,21

55. Dicsőséged fegyvere: 5Móz 33,29

56. Felség(es): Zsolt 8,2; Zsolt 91,1

57. Féltőn szerető: 5Móz 4,24; Józs 24,19

58. Megriasztott férfi: Jer 14,9

59. Férj: Ézs 54,5; Hós 2,15

60. Forrás, kútfő: Zsolt 36,10; Jer 2,13

61. Gyógyító: 2Móz 15,26; Jer 17,14

62. Hajlék: 5Móz 33,27; Zsolt 90,1

63. Jákób Hatalmasa: 1Móz 49,24

64. Hatalmas erejű: Jób 9,4

65. Hatalmas hós: Ézs 42,13; Jer 20,11

66. Hűséges Szent; Hós 11,12

67. Igaz Úr (Isten): 2Móz 9,27; Jn 17,3

68. Irgalmas: 2Sám 22,26; Zsolt 18,26

69. Isten

70. – Ábrahám, Izsák és Jákób Istene: 2Móz 3,7; 1Kir 18,36

71. – Isten, az Atya: 5Móz 32,6; Jn 6,27

72. – A békesség Istene: Róm 15,33; 1Tesz 5,23

73. – A békességes tűrés és vigasztalás Istene: Róm 15,5

74. – Isten igaz Bíró: Zsolt 7,12; Jer 11,20

75. – A bosszúállás Istene: Zsolt 94,1; Jer 51,56

76. – A bűnbocsánat Istene: Neh 9,17 (vö. Ézs 55,7)

77. – Dicséretem Istene: 5Móz 10,21; Zsolt 109,1

78. – A dicsőség Istene: Zsolt 29,3; Csel 7,2

79. – Az egek Istene: Dán 2,18; Jón 1,9

80. – Az egy Isten: 5Móz 6,4; 1Kor 8,4

81. – Egyedüli (egyetlen) Isten: 5Móz 32,39; 2Kir 19,19

82. – Az egyedül bölcs Isten: Róm 16,27; 1Tim 1,17

83. – Az egyedül valóságos Isten: Jn 17,3

84. – Életem Istene: Zsolt 42,9

85. – Élő Isten: 1Sám 17,26; Zsid 10,31

86. – Elrejtőzködő Isten: Ézs 45,15

87. – Féltőn szerető Isten: 2Móz 20,5; Józs 24,19

88. – Fenséges és nem ismert Isten: Jób 36,26

89. A héberek Istene: 2Móz 3,18; 9,1

90. – Hűséges Isten: Zsolt 31,6; 1Kor 10,13

91. – Igaz Isten: Jer 10,10; Jn 17,3

92. – Igaz Isten és megtartó: Ézs 45,21

93. – Az én igazságom Istene: Zsolt 4,2

94. – Ismeretlen Isten: Csel 17,23

95. – Isten (Uram), szabadításom Istene: Zsolt 51,16; 88,2

96. – Istenek Istene: 5Móz 10,17; 136,2

97. – Az ítélet Istene: Ézs 30,18

98. – Izráel Istene: 1Krón 16,36; 41,14

99. – Izráel erős Istene: Ézs 1,24

100. – Izráel seregeinek Istene: 1Sám 17,45

101. – Izráel Istene, Szabadító: Ézs 45,15

102. – Jákób Istene: Zsolt 46,12; 132,5

103. – Kegyelmes Istenem: Zsolt 59,11.18

104. – Isten király: Zsolt 47,9; Zak 14,9

105. – Én királyom és én Istenem: Zsolt 5,3; 84,4

106. – Könyörülő és irgalmas Isten: Neh 9,31

107. – Isten Szellem (Lélek): Jn 4,24

108. – Magasságos Isten: Mik 6,6

109. – Megfizetés Istene: Jer 51,56

110. – Az én (mi) megtartó Istenem (ünk): Lk 1,47; Tit 3,4

111. – Isten az ő Megváltójuk: Zsolt 78,35

112. – A menny Istene: 2Krón 36,23; Neh 1,4

113. – A menny Istene és a föld Istene: 1Móz 24,3; 5Móz 3,24

114. – A mindenható Isten: 1Móz 17,1; 2Móz 6,3

115. – Minden kegyelem Istene: 1Pét 5,10

116. – Minden (hús) test Istene: Jer 32,27

117. – Minden (hús) test lelkének (szellemének) Istene: 4Móz 16,22; 27,16

118. – Minden vigasztalás Istene: 2Kor 1,3

119. – Nagy Isten: Neh 8,6; Zsolt 77,14

120. – Nagy és hatalmas Isten: Jer 32,18

121. – Nagy és rettenetes Isten: 5Móz 7,21; Neh 1,5

122. – Néhor Istene: 1Móz 31,53

123. – Oltalmam(unk) Istene: Zsolt 43,2; 46,2

124. – Isten az én (mi) oltalmam(unk) és erősségem (ünk): Zsolt 46,2; 91,2

125. – Örökkévaló Isten: 5Móz 33,27; Ézs 40,28

126. – Isten öröktől fogva mindörökké: Zsolt 91,2

127. – Örömöm Istene: Zsolt 43,4

128. – A reménység Istene: Róm 15,13

129. – Sém Istene: 1Móz 9,26

130. – Szabadítás Istene: Zsolt 68,21

131. – Szabadításunk Istene: 1Krón 16,35; Zsolt 85,5

132. – Szent Isten: 3Móz 11,44; Józs 24,19

133. – Én Istenem, Szentem: Hab 1,12

134. – Az Úr a szent próféták Istene: Jel 22,6

135. – A szeretet és békesség Istene: 2Kor 13,11

136. – A szíveket ismerő Isten: Jer 17,10; Csel 15,8

137. – Isten, az én Teremtőm: Jób 35,10 (vö. Ézs 51,13)

138. – A mi Urunk Jézus Krisztus Istene: Ef 1,17

139. – Üdvösségem Istene: 2Sám 22,47; Zsolt 18,47

140. – Isten az én váram (erősségem). Zsolt 59,10; Zsolt 144,2

141. – Vígasságom Istene: Zsolt 43,4

142. Istenség: Csel 17,29; Róm 1,20

143. Ítélőbíró: 1Móz 31,53; 1Sám 24,16

144. Izsák félelme: 1Móz 31,42.53

145. »BJah« (Úr) »Jahve« rövidítése: Zsolt 68,5; Ézs 26,4

146. Jahve lásd: »Jehova«

147. Jehova (Jahve – Úr Isten): 1Móz 3,1; 2Móz 6,3

148. Jehova-Cidkénu (az Úr a mi igazságunk): Jer 23,6; 33,16

149. Jehova-Cöbaót, lásd: »Seregek Ura«

150. Jehova-Elóhim (Úr Isten): 1Móz 2,7; Bír 2,12

151. Jehova-Jire (az Úr gondoskodik): 1Móz 22,14

152. Jehova-Nisszi (az Úr az én zászlóm): 2Móz 17,15; Ézs 49,22

153. Jehova-Ráfá (az Úr a te gyógyítód): 2Móz 15,26

154. Jehova-Roi (az Úr az én pásztorom): Zsolt 23,1

155. Jehova-Sálóm (az Úr a béke): Bar 6,24

156. Jehova-Sámmá (ott van az Úr): Ez 48,35

157. Jó: Zsolt 145,9; Mt 19,17

158: Az én Jóm: Zsolt 16,2

159. Jövevény: Jer 14,8

160. Jutalmazó: Zsid 11,6

161. Jutalom: 1Móz 15,1 (a te… jutalmad)

162. Kezdet és vég: Jel 1,8; 21,6

163. Kezes: Jób 17,2

164. Király: Zsolt 74,12; Zak 14,16

165. – A dicsőség királya: Zsolt 24,7–10

166. – Az egész föld királya: Zsolt 47,8; Zak 14,9

167. – Király az ő ékességében: Ézs 33,17

168. – Az én (mi) királyom (unk): Zsolt 74,12; Ézs 33,22

169. – Izráel királya: Ézs 44,6

170. – Jákób királya: Ézs 41,21 (vö. Zsolt 59,14)

171. – Jesurun királya: 5Móz 33,5

172. – Mennyei király: Dán 4,34

173. – Nagy király: Zsolt 47,3; Mal 1,14

174. – Nemzetek királya. Jer 10,7; Zsolt 96,10

175. – Örök (kévaló) király: Zsolt 10,16; Jer 10,10

176. Ékes korona: Ézs 28,5

177. Dicsőséges koszorú: Ézs 28,5

178. Kőszikla, kőszál: Zsolt 18,3; 5Móz 32,4

179. – Botránkozás sziklája: Ézs 8,14; Róm 9,33

180. – Erős kőszikla: Zsolt 62,8; Ézs 17,10

181. – Izráel kősziklája. 2Sám 23,2; Ézs 30,29

182. – Oltalmam kősziklája: Zsolt 94,22

183. – Szabadításom kősziklája: Zsolt 89,27; 5Móz 32,15

184. – Szívem kősziklája: Zsolt 73,26

185. – Üdvösségem kősziklája: 2Sám 22,47

186. Kővár: Zsolt 9,10; Zsolt 94,22

187. Megütközés köve: Ézs 8,14; Róm 9,33

188. Magasságos: 4Móz 24,16; Csel 7,48

189. Megemésztő tűz: 5Móz 4,24; Zsid 12,29

190. A megszentelő (Úr): 2Móz 31,13; Ez 20,12

191. Megváltó: Jób 19,25; Ézs 44,6

192. Mindenható: Jób 42,2a; Jel 1,8

193. Nap. Zsolt 84,12

194. Oltalom: Zsolt 32,7; Ézs 4,5

195. Isten orcája (az Ő lényét jelenti); 2Móz 33,14; Ézs 63,9

196. Osztályrész: 4Móz 18,20; Zsolt 16,5

197. Jákób (osztály)része: Jer 10,16; 51,19

198. Igazság otthona: Jer 50,7

199. Az öreg korú: Dán 7,9.13

200. Emberek őrizője: Jób 7,20; Péld 24,12

201. – Izráel őrizője: Zsolt 121,4

202. Örökkévaló király: 1Tim 1,17

203. Örökség: 4Móz 18,20; Józs 13,33

204. Öröm: Zsolt 43,4

205. Ötvös: Mal 3,3

206. Pajzs: 1Móz 15,1; Zsolt 84,12

207. Pásztor: Zsolt 23,1; Ézs 40,11

208. Izráel pásztora: 1Móz 49,24

209. Pohár: Zsolt 16,5; Zsolt 116,13

210. Izráel reménysége: Jer 14,8; Jer 17,13

211. Sajtótaposó (bornyomó): Ézs 63,2

212. Sas: 5Móz 32,11

213. Segítség: Zsolt 40,18; Zsid 13,6

214. Seregek Ura: 1Sám 15,2; Zsolt 46,8.12

215. Szabadító: 2Sám 22,2; Zsolt 18,3

216. – Szabadító a nyomorúság idején: Jer 14,8

217. Szárny: Zsolt 17,8; 57,2

218. Üdvösségem szarva: 2Sám 22,3; Zsolt 18,3

219. A Szent: Jób 6,10; Ézs 40,25

220. – Izráel Szentje: Zsolt 71,22; Ézs 12,6

221. Szeretet: 1Jn 4,8.16

222. Szikla lásd: »Kőszikla«

223. Sziklavár: Zsolt 31,4; Zsolt 71,3

224. Szőlősgazda: Mt 21,33; Jn 15,1

225. Szövétnek: 2Sám 22,29; Zsolt 18,29

226. Teremtő: Ézs 43,1; Róm 1,25

227. Erős torony: Zsolt 61,4; Péld 18,10

228. Törvényhozó: Jak 4,12

229. Tűz: Ézs 10,17; Mal 3,2

230. Úr: 2Móz 24,7; Zsolt 11,5

231. – Könyörülő Úr: Ézs 54,10

232. – Uraknak Ura: 5Móz 10,17

233. – Örökkön örökké uralkodó: 2Móz 15,18

234. Utas: Jer 14,8

235. Üdvösség: Zsolt 27,1

236. Vagyok, aki Vagyok (Jehova-Jahve): 2Móz 3,14

237. Vár: Zsolt 18,3; 59,18

238. Vezér: Jer 3,4

239. Vigasztaló: Ézs 51,12; JSir 1,16

240. Világosság: Zsolt 27,1; 1Jn 1,5

241. – Izráel világossága: Ézs 10,17

242. – Örök világosság: Ézs 60,19

243. Vitéz harcos: 2Móz 15,3; Ézs 42,13

244. Vőlegény: Ézs 62,5; Hós 2,18

245: Zászló: lásd: »Jehova-Niss

(Forrás: Bibliai nevek és fogalmak)

"Az a paraszt akinek fogalma sincs a Bibliáról.....mit fog tenni?

Gondolkodj ember,nem teszel semmi jót hanem csak ártasz!"

Ezt azért kifejthetnéd, mert nem tudom követni. :) Te érted a Biblia minden szavát?

Klasszikus kérdést teszek fel, mit jelent ez?

Itt van a bölcseség. A kinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat.

Vagy a teremtés megvan? Metafora, vagy valóság? Ha metafora, vajon miért, mert nem összeegyeztethető a tudománnyal? Ha valóság, akkor miért, mert eldöntötted, hogy úgy van, és kész? Érted a Bibliát? Kérdezhetek néhány dolgot, mert nekem sok minden nem világos, pedig pár éve Isten áldása, hogy foglalkozhatok vele. Segítenél?