Volt már olyan, hogy érezted az életedben a "gondviselést"? Hogy időről -időre történt valami "csoda", ami a bajból kihúzott?

Igen, volt ilyen régebben, és érdekes módon akkor, amikor nem kértem :)

Még tizenéves koromban egy jó időre elfordultam a hitemtől és vallásomtól. A középiskolás éveim vége felé ért pár elég komoly csalódás (nem részletezném), és lelkileg eléggé mélypontra kerültem. Egyszer egy nyári napon, az érettségi és az egyetem között, amikor akkori szokásomhoz híven búskomorságban feküdtem az ágyon, valami bekapcsolt bennem, és visszatért belém a lélek (vagy a Lélek ;) ). Nem volt semmi, ami kiváltsa, nem történt semmi olyan, amit külső kiváltó okként meg tudnék jelölni. Ami érdekes, hogy nem történt bennem nagy változás, nem fordultak a dolgok hirtelen jobbra, csak mintha megnyitottak volna bennem valami addig lezárt erőtartalékot. Akkor tért belém vissza, vagy tért belém először a hit (magam sem tudom pontosan), és egy csomó dolog összeállt bennem, amit addig nem értettem vagy egyenesen elutasítottam. Megjegyzem, egy kis ideig még küzdöttem is ellene, mert először nem akartam elfogadni.

Igen én folyamatosan érzem és tapasztalom,hogy egy gondviselő erő irányít engem és megóv a rossz lépésektől.

Ha nagyon akarok valamit ami nem lenne jó nekem,akkor valami módon figyelmeztetést is kapok,hogy ne forszírozzam a dolgot.Később mindég kiderül miért nem lett volna jó az.