Milyen lenne számodra a vallás?

Számodra?:D

Egyértelmű lenne, mert most elég homályos.

Írj a világbékéről.

Szervusz

Elküldöm a "vallás" szó meghatározását, lehet ez segít neked:

Meghatározás: Imádati forma. Felöleli a vallásos magatartás, hitnézetek és szokások rendszerét; ezek lehetnek személyes jellegűek, vagy lehetnek egy szervezet által helyeseltek. Általában a vallásban megtalálható az Istenbe vagy több istenbe vetett hit, de az imádat emberekre, tárgyakra, vágyakra vagy bizonyos erőkre is irányulhat. Sok vallás a természet emberi tanulmányozásán alapul. Vannak kinyilatkoztatott vallások is. Van igaz, és van hamis vallás.

Miért van olyan sok vallás?

Egy nemrég készült összeállításból kiderült, hogy tíz fő vallás és körülbelül 10 000 szekta van, ebből mintegy 6000 Afrikában, 1200 az Egyesült Államokban, több száz pedig más országokban.

Az új vallási csoportok kialakulásának több összetevője van. Egyesek azt állítják, hogy a különböző vallások csupán a vallásos igazság eltérő megnyilvánulási formáit képviselik. Ám a tanításaik és szokásaik összehasonlítása a Bibliával nyomban elárulja, hogy a különbségek arra vezethetők vissza, hogy az egyének nem Istenre hallgatnak, hanem emberek követői lettek. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb hasonló tanításuk — amelyek azonban eltérnek a Biblia tanításától — az ókori Babilonból származik.

Ki áll a vallásos zűrzavar mögött? A Biblia ’ennek a világrendszernek az isteneként’ azonosítja a Sátánt, az Ördögöt (2Kor 4:4). Figyelmeztet arra, hogy „amiket a nemzetek áldoznak, démonoknak áldozzák, és nem Istennek” (1Kor 10:20). Mennyire létfontosságú tehát meggyőződni arról, hogy valóban az igaz Istent, az ég és a föld Teremtőjét imádjuk-e, és hogy elfogadható-e számára az imádatunk!

Minden vallás elfogadható Isten előtt?

Bír 10:6, 7: „Izrael fiai újra azt cselekedték, ami rossz Jehova szemében, és szolgálták a Baálokat, az Astóret-képmásokat, Szíria isteneit, Szidón isteneit, Moáb isteneit, Ammon fiainak az isteneit és a filiszteusok isteneit. Elhagyták Jehovát, és nem szolgálták őt. Ekkor Jehova haragra gerjedt Izrael ellen.” (Ha valaki az igaz Istenen, az ég és a föld Teremtőjén kívül más személyt vagy dolgot imád, annak imádata egyértelműen elfogadhatatlan Jehova előtt.)

Márk 7:6, 7: Jézus „ezt mondta nekik [a zsidó farizeusoknak és írástudóknak]: »Találóan prófétált rólatok Ézsaiás, ti képmutatók, ahogy meg van írva: ,Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve messze eltávolodott tőlem. Hiába imádnak engem, mert tanokként emberek parancsait tanítják.’«” (Függetlenül attól, hogy állítása szerint kit imád egy csoport, imádatuk hiábavaló, ha emberi tanításokhoz ragaszkodnak Isten ihletett Szava helyett.)

Róma 10:2, 3: „tanúskodom mellettük, hogy van bennük buzgalom Isten iránt, de nem pontos ismeret szerint; mert — mivel az Isten igazságosságát nem ismerték, hanem a magukét igyekeztek megerősíteni — nem rendelték alá magukat az Isten igazságosságának.” (Lehet, hogy az embereknek megvan Isten írott Szava, de nem ismerik pontosan annak tartalmát, mivel nem megfelelően tanították őket. Talán buzgóságot éreznek Isten iránt, mégsem azt teszik, amit Isten megkíván. Ugye nem tetszik Istennek az imádatuk?)

Igaz az, hogy minden vallásban van valami jó?

A legtöbb vallás valóban tanítja, hogy nem szabad hazudni, lopni és így tovább. De elegendő ez? Örömmel meginnál egy pohár mérgezett vizet, mert valaki azt bizonygatná, hogy a legnagyobb része víz?

2Kor 11:14, 15: „maga Sátán is folyton átváltoztatja magát a világosság angyalává. Egyáltalán nem nagy dolog hát, ha a szolgái is folyton átváltoztatják magukat az igazságosság szolgáivá.” (Itt arra kapunk figyelmeztetést, hogy nem minden Sátántól eredő dolog látszik utálatosnak. Az emberek félrevezetésére felhasznált egyik fő módszere a hamis vallások különböző formái, amelyek közül némelyiket igazságosnak tünteti fel.)

2Tim 3:2, 5: „az emberek [olyanok lesznek], akiknél megvan az Isten iránti odaadásnak egy külső formája, de erejére nézve hamisnak bizonyulnak; és ezektől fordulj el.” (Azokkal, akik társaink az imádatban, és vallják ugyan, hogy szeretik Istent, de nem törekszenek őszintén alkalmazni az életükben Isten Szavát, a Biblia tanácsa szerint meg kell szakítanunk a kapcsolatot.)

Helyénvaló-e, hogy valaki elhagyja a szülei vallását?

Ha az, amit a szüleink tanítottak, valóban a Bibliából származik, ragaszkodnunk kell hozzá. Szüleink még akkor is megérdemlik a tiszteletünket, ha megtudjuk, hogy vallásos szokásaik és nézeteik nincsenek összhangban Isten Szavával. De mit tegyünk akkor, ha rájövünk, hogy a szüleink valamilyen szokása káros az egészségünkre, és megrövidítheti az életünket? Utánoznánk őket, és gyermekeinket is erre buzdítanánk? Vagy tisztelettudóan közölnénk szüleinkkel az értesülésünket? A bibliai igazság ismerete hasonló felelősséggel jár. Ha lehet, meg kell osztanunk ismereteinket családunk tagjaival. Döntenünk kell: Valóban szeretjük-e Istent? Igazán szeretnénk-e Isten Fiának engedelmeskedni? Ha igen, lehet, hogy fel kell adnunk szüleink vallását, hogy az igaz imádat felé fordulhassunk. Biztosan nem lenne helyes, ha a szüleink iránti vonzódásunk felülmúlná az Isten és Krisztus iránti szeretetünket. Jézus ezt mondta: „ Aki jobban vonzódik apjához vagy anyjához, mint énhozzám, nem méltó hozzám; és aki jobban vonzódik fiához vagy leányához, mint énhozzám, nem méltó hozzám” (Máté 10:37).

Józs 24:14: „Féljétek hát Jehovát, és szolgáljátok őt feddhetetlenül és igazságban, és távolítsátok el az isteneket, melyeket ősatyáitok szolgáltak a Folyó túloldalán és Egyiptomban, és szolgáljátok Jehovát!” (Ez nemde azt jelentette, hogy ősatyáik vallásáról át kellett térniük egy másikra? Ahhoz, hogy elfogadható módon szolgálhassák Jehovát, el kellett távolítaniuk minden vallásos célra használt képmást, és meg kellett tisztítaniuk szívüket az irántuk érzett vonzalomtól.)

1Pét 1:18, 19: „tudjátok, hogy nem romlandó dolgokon, ezüstön vagy aranyon szabadítottak meg titeket az ősatyáitoktól hagyományként kapott, gyümölcstelen viselkedésformátoktól, hanem értékes véren, mint egy szeplőtlen és szennyfolt nélküli bárányén, igen, Krisztusén.” (A korai keresztények tehát elfordultak ősatyáik hagyományaitól, amelyek sohasem adhattak nekik örök életet. A Krisztus áldozatáért érzett hálájuk arra indította őket, hogy készek legyenek megszabadulni mindentől, ami csak gyümölcstelenné tette életüket, aminek nem volt valódi értelme, mivel nem szereztek általuk Istennek tiszteletet. Nemde nekünk is így kellene tennünk?)

Mit mond a Biblia a vallásköziségről?

Mi volt Jézus véleménye azokról a vallási vezetőkről, akik igazságosnak tüntették fel magukat, de közben tiszteletlenek voltak Istennel szemben? „Jézus ezt mondta nekik: »Ha az Isten volna az Atyátok, szeretnétek engem, mert én az Istentől jöttem el, és úgy vagyok itt. Nem is a magam kezdeményezéséből jöttem, hanem Ő küldött el engem . . . Ti a ti atyátoktól, az Ördögtől vagytok, és a ti atyátok kívánságait óhajtjátok tenni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állt erősen az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a saját lelkülete szerint szól, mert hazug ő, és a hazugság atyja. Én azonban az igazságot mondom, ezért nem hisztek nekem . . . Ti azért nem figyeltek, mert nem az Istentől vagytok«” (Ján 8:42–47).

Isten és az ő igazságos irányadó mértékei iránti lojalitásról tanúskodna-e az, ha Isten szolgái olyan személyekkel ápolnának vallásos testvéri közösséget, akik Isten által elítélt szokásokat gyakorolnak vagy megtűrnek ilyeneket? „Ne keveredjetek többé egy társaságba senkivel, akit testvérnek neveznek, de parázna vagy kapzsi vagy bálványimádó vagy szidalmazó vagy részeges vagy zsaroló. Az ilyennel még csak együtt se egyetek . . . Sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem természetellenes célokra tartott férfiak, sem férfiakkal háló férfiak, sem tolvajok, sem kapzsik, sem részegesek, sem szidalmazók, sem zsarolók nem fogják örökölni Isten királyságát” (1Kor 5:11; 6:9, 10). „ Aki . . . a világ barátja akar lenni, az az Isten ellenségévé teszi magát” (Jak 4:4). „Ó, ti, akik szeretitek Jehovát, gyűlöljétek a rosszat! Megőrzi ő lojálisai lelkét” (Zsolt 97:10).

2Kor 6:14–17: „Ne kerüljetek felemás igába nem hívőkkel. Mert mi közössége van az igazságosságnak és a törvénytelenségnek? Vagy mi részessége van a világosságnak a sötétséggel? Továbbá miféle összhang van Krisztus és Beliál között? Vagy mi része van a hithűnek a nem hívővel? És mi egyezsége van Isten templomának a bálványokkal? . . . »,Így tehát jöjjetek ki közülük, és különítsétek el magatokat — ezt mondja Jehova —, és ne érintsétek többé a tisztátalant’«; »,és én befogadlak titeket’«.”

Jel 18:4, 5: „hallottam, hogy egy másik hang ezt mondja az égből: »Menjetek ki belőle, népem, ha nem akartok részestársai lenni a bűneiben, és nem akartok kapni a csapásaiból. Mert bűnei egészen az égig halmozódtak, és megemlékezett Isten az igazságtalanságairól.«”

Lehet hogy hosszú, de legalább tájékozódhatsz egy kissé

Üdvözöllek.