Ábrahám a Teremtés könyvében megvendégelt 3 férfit, akiket egyes számban "ÚR"-nak nevezett, miért?

Az Isten Szentháromságként jelent meg Ábrahámnak, ezért voltak hárman, de ezért váltakozik a szövegben az egyes szám és a többes szám használata is.

A Teremtés könyvének ebben a fejezetében ez még csak egy szimbolikus, költői nyelvezetű utalás a Szentháromságra, nem egy precíz teológiai kifejtése a Szentháromság-tannak.

A "három férfi" is átvitt értelemben értendő, nem hús-vér emberekről van szó, a Szentháromság angyal-szerű lények formájában jelent meg.

[link]

Mert az angyalok, Istent képviselték, nem saját magukat,

a Teremtő a küldöttei fogadását, úgy tekintette, mint ha Őt vendégelnék meg, illetve maguk az emberek is így gondolkodtak helyesen erről.

A három személy közül az egyik a Messiás volt, a másik kettő pedig azok az angyalok, akik a következő fejezetben Lótot kihozták Szodomából, ez kiderül a szövegből. Ábrahám a Messiást nevezte Úrnak.

Ebbe a történetbe nem kellene belekeverni a Szentháromságot, mert nem arról szól. Arról nem is beszélve, hogy felette igen kétséges, hogy az Atya valaha is járt volna a Földön. Az Ószövetség Istene nem más, mint a Krisztus. Csak keveseknek adatott látás arról, hogy Isten nem egy személy, hanem három. Ilyen volt Dávid, de ez az Ószövetség időszakában még nem volt úgy kinyilatkoztatva, mint az Újszövetségben. A Biblia mondja, hogy az Atyát soha senki nem látta - Mózes sem -, hanem az egyszülött Fiú nyilatkoztatta ki Őt. Azóta van Őróla tudomásunk. A Mózesnek JHVH-ként bemutatkozó Örökkévaló Isten a Krisztus, Aki később letette az Istenségét, és emberként született meg a júdeai Betlehemben, és kinyilatkoztatta az Atyát.

/keveseknek adatott meg a háromság meglátása/

ez nem igaz mert a keresztényeknek vallók, háromnegyed része ebben hisz, csak nagyon kevés az aki ezt elutasítja.

S ez van összhangban a Biblia kijelentésével, hogy kevesen találják meg a helyes utat, és a tiszta tanítást, amiben nincs misztifikálás.

A Tömeg után menni nem veszélytelen.

(2Mózes 23:2) 2 Ne kövesd a sokaságot a rosszban,. . .

Szia

Nem ez az egy, több hasonló eset van leírva a Bibliában.

Nem egy esetben megtörtént, hogy amikor Jehova angyali követei embereket látogattak meg, illetve szólítottak meg, ezek a személyek – vagy olykor az eseményt lejegyző bibliaíró – úgy feleltek az angyali követnek, vagy úgy beszéltek róla, mintha ő maga lett volna Jehova Isten. Vö.: 1Mózes 16:7–11, 13; 18:1–5, 22–33; 32:24–30; Bí 6:11–15; 13:20–22.

Ez azért volt így, mert az angyali követ Jehovát képviselve cselekedett, az ő nevében beszélt, esetleg úgy, hogy az egyes szám első személyű névmást használta, és még ezt is mondhatta: ’Én vagyok az igaz Isten’ 1Mózes 31:11–13; Bírák 2:1–5.

Kedves negyedik! Pál apostol máshogy látja, és szóvá is teszi a Filippi 2-ben:

"Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén." (5-7)

Az, hogy te a megtestesülés előtti Krisztust nem az Örökkévalóval azonosítod, érthető bizonyos szempontból, de a forrása nem a Bibliában van, hanem egy emberi tanításban. Maga Jézus mondja, hogy az Atya megadta Őneki, hogy önmagában legyen az élete. Nem mondta meg azonban, hogy ez mikor történt. Az azonban kiderül a Filippi 2,6-ból, hogy egyrészt az emberré létele előtt Isten alakjában volt, illetve, hogy egyenlő volt Istennel az Atyával, ugyanakkora, ugyanannyi, ugyanolyan (iszosz) volt, mint Ő.

"Mert amiként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában: És hatalmat ada néki az ítélettételre is, mivelhogy embernek fia." (Jn 5,26-27)

Megtestesülése előtt erről mondott le átmeneti időre, és mindenről, ami ezzel együtt jár, hogy képes legyen Magát odaadni helyettünk, és meghalni értünk. Nem maradt a mindenség felügyelet nélkül, ugyanis az Atya soha nem hagyta el a Mennyet, másrészt a mennyei világ nagyon magasan szervezett, és nem igényli istennek a folyamatos pátyolgatását, szemben a földi valósággal, ami sokkal több törődést igényelne annál, mint amennyire az emberek alkalmat adnak Istennek.

ez nem igaz mert a keresztényeknek vallók, háromnegyed része ebben hisz, csak nagyon kevés az aki ezt elutasítja.

S ez van összhangban a Biblia kijelentésével, hogy kevesen találják meg a helyes utat, és a tiszta tanítást, amiben nincs misztifikálás.

A Tömeg után menni nem veszélytelen.

Kedves ötödik! Kiemelted a mondatomat a kontextusából. Ha a Bibliát is így értelmezed, akkor nem csodálkozom arról, hogy szerinted a kevesek alatt azokat kell érteni, akik tagadják az Atyát és a Fiút. Persze kicsit zavarosan fogalmaztál, lehet, hogy félreértettem, hogy szerinted kik is misztifikálnak. Ebben az esetben bocs, fogalmazz pontosabban.

"az örökké való Isten nem teszi le Istenségét,. mert ellenben amíg a földön járt volna addig vezetés nélkül maradt volna a világegyetem."

Elnézést de ezt nem hagyhattam szó nélkül.

Tehát a Teremtő Istenünk ezek szerint "helyhez" kötött és sehova nem mehet, szóval magyarán mondva korlátozott a hatalma...nna igen!-mindig van valami új a nap alatt. :)

"Nem beszélve, hogy meghalt és valakinek vissza kellett adnia az életét.....-"

Ez meg.... :) egyszerűen hihetetlen igaz?

De szeretnék mutatni valamit, hátha megváltózik a véleményed kedves 29%;

"Isten erre ezt mondta Mózesnek:"AZZÁ VÁLOK,AMIVÉ VÁLNI AKAROK" Majd hozzátette: Ezt mond meg Izrael fiainak:>Az AZZÁ VÁLOK küldött engem hozzátok."

(2Móz.3:14 UVF szentírás)

Tehát mostmár megérted, hogy mekkora baromságot írtál a fentiekben?