A Bibliából milyen írások maradtak ki? (bővebben lent)

Szia!

A Bibliából csak azok az írások maradtak ki, amelyeknek nincs ott a helye.

Először is tudnod kell, hogy csak 2 apostol írt evangéliumot, Máté és János, Márk és Lukács nem voltak apostolok.

Másodszor pedig fontos tudnod, hogy egy irat nem azért került bele a Szentírásba, mert az ó- vagy az újszövetségi egyház kanonikusnak ismerte el. Ezek az írások a tekintélyüket önmagában hordozzák. Azért kanonikusok, mert Istentől ihletett kinyilatkoztatások, mert bennük van Isten Igéje, és így nem pusztán emberi beszédek.

Egy kanonikus irat akkor kanonizált, ha az egyház felismerte, illetve elismerte kanonikusságát és a kánon gyűjteményébe sorolta.

Nagyon sok vitatott irat volt. Kétségtelenül igaz, hogy a Szentlélek láthatatlan munkálkodása volt szükséges a tévedésmentes kánon kialakításához. Mégis, ha a az ó- és újszövetségi egyház kanonizációjának hitelességében kellene feltétlenül hinni, akkor végső soron bizonyos egyházi hagyományra kellene építeni a teljes Írás Istentől ihletettségébe vetett hitet.

Sokkal inkább azt kell mondanunk, hogy a szent iratok kanonikus voltát a belőlük áradó igazságtartalom és lelki hatalom olyannyira bizonyította, hogy a mégannyira gyarló egyház sem véthette el a kanonikus jegyzék megállapítását. Nem tudták nem elfogadni az Istentől ihletett prófétai beszédet, noha az gyakran és súlyosan megítélte mind az ó-, mind pedig az újszövetségi gyülekezeteket. A szent iratok dicsőségesen bizonyították isteni eredetüket, és kárhoztattak minden "polyvát". A kánon sérthetetlenségét tehát mindenekelőtt a bibliai iratok egyedülálló belső, lelki szintje és ereje, valamint az egymással való egysége biztosította.

Azt a meggyőződést tehát, hogy a Biblia 66 irata az írott, minden korra és emberre érvényes isteni kinyilatkoztatást teljességében és kizárólagosan tartalmazza, senki sem építheti pusztán az ó- és újszövetségi egyház állásfoglalására. A kanonizáció - a szent iratok és az egész gyűjtemény hitelességének felismerése - végső fokon minden hívő ember személyes feladata is. Ellenőriznünk és hitelesítenünk kell a magunk számára az egyház bizonyságtételét. Csak egy minden oldalról megalapozott, a Szentlélektől nyert személyes meggyőződés alapján fogadhatjuk el a Bibliát az isteni kinyilatkoztatás mértékének.

Üdv. Péter

Mindenki olyan természetesnek veszi azt, amikor a Bibliáról beszél, noha a helyzet ennél bonyolultabb.

Első kérdésként ugyanis azt tehetném fel, hogy "melyik Bibliáról van szó?" Ugyanis ószövetségi kánonból kb. 7-8 darab van. Ezek közül az egyik legfigyelemreméltóbb az Etióp Ortodox Egyházé, amely több mint 80 könyvet foglal magában köztük például Hénokot is, amit a legtöbb irányzat apokrifnak tart.

A történelmi kereszténység kánonja minden bizonnyal az LXX + Újszövetség lehetett, ilyen értelemben az Ortodox kereszténységé a helyes, hiszen csak ők követik ezt az ősi hagyományt.

A protestáns Bibliából - amely a maszoréta héber szövegen alapulszik - hiányoznak a deuterokanonikus könyvek, illetve egyéb iratok, amik csak az LXX-ben vannak bent. A katolikus kánon már közelebb áll a valósághoz, mert elfogadja a deuterokanonikus könyveket, viszont az Ószövetséget szintén a maszorétikus héber szövegből fordítja, kivéve a Neovulgatát, amely viszont a latin szöveghagyományt követi. Bár mentségére legyen szólva, hogy figyelembe veszi az LXX-et, sőt annál többet is.

A válasz tehát felekezetenként változik. A protestáns azt fogja mondani, hogy semmi nem maradt ki, viszont egy katolikus vagy ortodox keresztény számára a protestáns kánon egyértelműen hiányos.

Sziasztok!

Számomra egyértelmű, hogy a kérdező a könyvesboltokban kapható "Szent Biblia" vagy "Biblia" feliratú könyvekre gondolt... :-)

Nos azért van 5 ismérv, ami alapján megállapítható, hogy egy irat kanonikus-e:

1. Isten szava tekintélyével szól-e?

2. Prófétikus irat-e, Isten "szent embere", próféta írta-e?

3. Összhangban van-e a tartalma a többi kanonikus iratéval? (Az igazat mondja-e Istenről, az emberről stb.)

4. Az Isten Igéjére jellemző életátformáló erő megnyilatkozik-e általa?

5. Isten népe elfogadta-e? (Belefoglalták-e korábban a kánonba, olvasták-e és használták-e?)

Ezen a háttéren igencsak elvéreznek a deuterokanonikus és apokrif iratok...

Az első századok egyházatyáitól valók az alábbi fogalmak és csoportosítás:

Homologoumena csoport

Azok az iratok tartoznak ide, amelyeket egyhangúlag, azonnal mindenki kanonikusnak fogadott el. (Az elnevezés a "homologeo" igéből származik, amelynek jelentése: egyetérteni.)

Antilegomena csoport

Az a néhány ó- és újszövetségi irat tartozik ide, amelyeket szintén sokan és azonnal elismertek, egyesek azonban később kétségbe vonták a kanonikusságukat. (Az elnevezés az "antilego" igéből származik, amelynek jelentése: ellentmondani.) Ezek az ellenvetések, melyekről bebizonyosodott, hogy félreértésen, illetve meg nem értésen alapultak, nem rendítették meg e könyvek kánoni tekintélyét.

A pszeudoepigráf iratok csoportja

Azok az írások tartoznak ide, amelyeket egyöntetűen mindenki elvetett, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat. (A "pseudoepigrafo" kifejezés jelentése: álírások, hamisítványok.)

Az apokrif (később deuterokanonikus) iratok csoportja

Azok az iratok tartoznak ide, amelyeket általánosan nem fogadtak el kanonikusnak, egyesek vagy egyes zsinatok azonban igen. (Az "apokripha" görög kifejezés jelentése: elrejtett. Arra utal, hogy ezeket az iratokat nem volt szabad olvasni a zsinagóga, illetve a keresztény gyülekezet istentiszteletein.)

Vita tehát csak az antilegomena csoportba tartozó kanonikus iratok és az apokrifok csoportjába tartozó nem kanonikus iratok körül volt és van a mai napig.

Üdv. Péter

ÜdvPéter, és a naív elképzeléseihez annyit muszáj hozzáfűzni, hogy ha ennyire egyértelmű lenne, melyk írás "Stentől ihletett" és melyik nem, akkor sose lettek volna eretneküldözések, vallásháborúk, három egymást kölcsönösen kiátkozó pápa egyidejűleg, és hasonló finomságok a vallástörténelemben.

Röviden szólva, sajnos de, a Bibliába azok az iratok kerültek, amelyeket az egyház Rómában hivatalossá válása után azért kanonizáltak, mert ők úgy döntöttek.

Egyébként néhány éve volt forgalomban a Katolikus könyvesboltban egy könyvvsorozat a kereszténységgel kapcsolatos írásokról. Az egész sorozatot nem nagyon vették, de ennek volt az egyik része, ami összegyűjtötte az apokrif evangéliumokat (ha jól emlékszem, akkor csak azokat). Kijött a sorozat, és az az EGY könyv napokon belül hiánycikk lett. :D A katolikus könyvkiadó meg aggodalmasnak találta az utánnyomását és inkább elállt tőle. :D Én is egy hasonlót már csak angolul szereztem be, jóval később.

Pegig az nagyjából választ adna a kérdésedre...

A "Szent Biblia" minden bizonnyal az 1908-as revideált Károli féle Biblia akar lenni. Csakhogy Károli fordítása eredetileg több könyvet is magába foglalt, és magyarázó jegyzetekkel volt ellátva. Ez a most forgalomban lévő 1908-as revízióra nem mondható el, de még a 2011-es revízióra sem.

Az ókori keresztény egyházban pedig az LXX volt az alapszöveg, az egyházatyák pedig nem egyszer hivatkoznak a deuterokanonikus és az apokrif könyvekre. A kérdés szempontjából persze itt inkább az LXX-ben szereplő könyveken van a hangsúly.

Azt pedig nem látom be, hogy a fent említett mércén ezek a könyvek miért véreznének el.

Az alábbi linken egyébként Brátán János a 151. zsoltárt kísérli meg "kanonizálni" a fent említett 5 elv alapján. A végeredményt mindenki megtekintheti itt:

[link]

Továbbra is oda lyukadunk ki, amit már az előző kommentben is mondtam: protestáns és katolikus szemszögből más a kánon. Ha ehhez meg idevesszük a zsidókat, vagy az etióp ortodox egyház híveit, vagy ki tudja még milyen irányzatokat, akkor egy igazi bábeli zűrzavar keletkezik. A megoldást abban látom, ha a Kérdező megismeri a különböző irányzatokat, különösen figyelembe véve az ókori egyház mentalitását.

+ 1 megjegyzés: Isten sosem adott arról konkrétan parancsot, hogy a Biblia könyveit kanonizáljuk. Nem küldött le egy listát sem, egy angyallal, amin szerepeltek a kanonizálásra váró könyvek. Az ókorban a hívek csak használtak mindenféle iratot. Volt, amiknek mindenki által elfogadott tekintélye volt (4 evangéliumok), volt, amit vitattak (2Péter), vagy olyat is használtak, amit ma már elvetnek sokan (Hénok).

A keresztény hit Jézus Krisztuson alapult, akiről az apostoli hagyományból értesültek. Ezért krisztológiai kérdésekben egység volt az Egyházban.

@Kérdező

A Bertalan evangélium - a többi fake "evangéliummal" együtt - soha nem volt a kánon része, már csak abból adódóan is, hogy egy rendkívül késői keletkezésű könyvről van szó (Kr.u. 5. század). Addigra meg már lezárták a kánont, senki hozzá nem tehetett semmit.

A katolikus, ortodox és protestáns egyházak mindig csak azt a négy evangéliumot fogadták el, amit olvashatsz a Károli Bibliában is.

A Hippói zsinat (Kr.u. 393) például ezt mondja: "A kanonikus írásokon kívül semmi mást ne olvassanak fel a gyülekezetben az "isteni Írások" címe alatt." Ezután felsorolja a kánont és hivatkozik a "négy evangéliumra" is.

Egyébként a konkrét kérdésre a válasz:

A [link] eretnek nézeteket valló szekta honlapján a "könyvtár" menüben olvashatsz pár olyan könyvről, ami nincs bent a Bibliában, de vigyázat! A felsoroltak közül némelyik a katolikus és ortodox kánon részét képezi.

További apokrif iratok listája:

[link]

Illetve ajánlom, hogy nézd meg ezt az előadást a témával kapcsolatban:

https://www.youtube.com/watch?v=COTQ-mSC_nU

Szia!

A IX. században Phótiosz konstantinápolyi pátriárka 280 pszeudoepigráf újszövetségi iratot említ. Néhány közülük:

- Tamás evangéliuma (I. századból), gnosztikus nézeteket tartalmaz Jézus gyermekkori csodáiról.

A gnoszticizmus a II. századtól érvényesülő misztikus filozófiai irányzat, amely felvette a kereszténység fogalmait, de a maga idegen szellemi tartalmával töltötte meg. A görög "gnózis" = ismeret szóból származik, ami utal spekulatív, filozofikus jellegére.

- Péter evangéliuma (II. századból), gnosztikus és doketikus jellegű hamisítvány.

A dokatizmus szintén ókori antibiblikus irányzat, amely szerint Krisztusnak csak látszat-teste volt.

- Az egyiptomiak evangéliuma (II. századból), aszketikus tanításokat tartalmaz a házasság, a hús- és borfogyasztás ellen.

- Mária eltűnése (IV. századból), Mária testi mennybemeneteléről szól, a Mária-kultusz kialakulási folyamatát dokumentálja.

További ismert újszövetségi személyek nevéről elnevezett pszeudoepigráf evangéliumok is léteznek, úgymint Nikodémus, Barnabás, Fülöp stb. evangéliuma. Úgyszintén létezik Péter, János, András, Tamás, Pál, Máté, Taddeus stb. cselekedetei, Jézus levele (Mezopotámia királyához), Pál levelei Senecához (a filozófushoz), továbbá Péter, Pál, Tamás és István apokalipszise.

Ezekről azonban fontos tudni, hogy ezeket egyöntetűen mindenki elvetette, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat.

Üdv. Péter

6.hsz-hez:

A Bertalan ev-ból nagy "okosságokat" tanulhatsz:

-a tizenkétfejű istenről: “Mert Istennek, a Magasságosnak, tizenkét feje van.."

-a matematika csodás rejtelmeiről (e szerint Jézus ideje óta ~2000(év)x365(nap)=~730000 emberrel él több a földön ma, ami képtelenség.):

"Uram, hány lélek hagyja el naponta a világot?” Jézus így válaszolt: „Harmincezer....ha naponta 30 000 lélek hagyja el a világot, hányan találják meg a bejáratot a Paradicsomba?” Jézus így felelt: „Csak hárman.” Bertalan tovább kérdezte: „Uram, hány lélek születik nap mint nap a világon?” Jézus így felelt: „Csak eggyel több, mint ahány elhagyja a világot.”

-Jézus sikeresen megmenti a teremtett világot Máriától:

"Amikor ezt mondta (Mária), tűz jött ki a szájából, és a világ azon volt, hogy elég. Ekkor sietős léptekkel odajárult Jézus, és így szólt Máriához: „Ne beszélj tovább, különben ma elpusztul az egész teremtésem!”

-Mária szétesésének megakadályozásáról:

(Mária mondja)„Jöjj, Péter, legfőbb apostol, ülj a jobbomra, és tedd a bal kezedet a hónom alá! És te, András, tedd ugyanezt bal felől! Te pedig, szűzi János, tartsd a keblemet! És te, Bertalan, szorítsd térdedet a vállamhoz, és nyomd össze a hátamat, hogy amikor beszélni kezdek, ne essenek szét a tagjaim!”

--

„Minden érdekel ami kimaradt,és az is,hogy miért nincsen benne ?”

->Mert sok esetben valótlan dolgokat (is) állítanak, nem az igazságot.

"Az apokrifokból semmit se olvass. Mert ha azokat nem ismered, amelyeket mindenki elfogad, minek pocsékolod az idődet kétesekre? Olvasd a Szentírást..."(Kürillosz 4.kat.33. ÓK-19)