Hogyan van a halottak napja a reformátusoknál? Mit, hogyan csinálnak a síroknál, mit, hova tesznek a síron? És mikor?

Köszönöm szépen.

Igen, én is gondoltam, hogy nem biztos, hogy jó ötlet.

De többen a családfakutatók csoportjában állítják, hogy így találtak meg unokatestvéreket.

Én megam sem gondoltam, hogy jó ötlet, de már próbáltam mást is, és úgy nem sikerült rokont taláni, pedig kell, hogy legyen. Csak ugyanugy nem tud rólam, személy szerint, mint én őróla.

Próbálkoztam a fészbúkon, presze hogy ott kezdtem. De a biztosan rokon -kis falu, kiköpött nagyanyám öccse- is azt írta, hogy nem az; hogy tévedés.

Írtam lelkészeknek is, többedik levélre épphogy udvarias, kitérő válaszokat írtak. Nincs idejük bokros teendőik miatt, a gyülekezetbe szívesen várnak, ha érdekel az istentisztelet.

Nem todum, hogy ez egy református dolog-e, bár a katolikus papok sem jöbbak, csak megígérik, hogy ahogy tehetik természetesen segítenek, majd írnak, aztán semmi. Mindig csak valami későbbi dátum, mert addig nagyon elfoglaltak. És nagyon sajnálnak, hogy nem tudok odamenni. Imádkoznak értem, hogy jobban legyek.

Odamenni nem tudok, de küldtem nekik a családdal kapcsolatos adatokat, amiket mások is tudnak használni, akik a családjukat kutatják.

Tudom, hogy biztos pénzt kellene adnom, a levelekben kérdezem is, hogy mit tehetek, mivel viszonozhatnám, ha segíteni tudnak. Azt csak nem kérdezhetem, hogy mennyibe kerül, vagy igen?

Nem hiszem, hogy el leszek majd egyszer annyira keseredve, hogy mégis kipróbálom a sírra tett üzenetet, de ahogy 1-es is meggyőzött, nem valami jó megoldás.

Kösz mégegyszer.

Köszönöm szépen.

Sajnos nem mindenki ilyen, sőt.

A probléma az, hogy a házat is nehéz elhagynom, nem tudok odamenni. Tudják is, meírtam.

Nem olyanra van szükségem, amit az anyakönyvekben meg lehet nézni, élő személyeket nem szabad, ha jól tudom.

Bár tényleg egy adatot még régebben kértem anyakönyvből, arra választ sem kaptam, pedig pontosan megírtam mindent. És ma is élnek ott azonos nevűek, latni a honlapjukon.

Másik faluban a fészbúkoldalunkon írták, hogy a hozzám is tartozó néven jár le sír, és arra gondoltam, hogy nehogy fölszámolják, ha itt vagyok, esetleg egyedül, akit érdekel. De ott sem válaszoltak, hogy mit kell csinálni, pontosan kiről van szó, mennyibe kerülne, stb.

Ha néha nem lenne egy-egy ember, és véletlenül pont állami hivatalnok, aki válaszol, és még meg is adja mások ímélcímét, vagy ötleteket is ad, már azt hihetném, hogy velem van a hiba, én írok valamit rosszul, vagy nem is tudom mi.

De azért az olyan fura, hogy igazából ennyire nélkülözhetetlen a személyes kontaktus annak ellenére, hogy tényleg mindent gépen csinálunk manapság.

A törvény szerint bárki elérhet 30 évnél régebbi halotti, 60 évnél régebbi házassági és 90 évnél régebbi születési anyakönyvi adatot. És leszármazottra ezek az időhatárok nem vonatkoznak.

De oldalági rokonok nem leszármazottak, szóval pl. nagyanyám testvéreinek a leszármazottjaira én bárkinek minősülök. sajnos.