A püspök és az érsek között van valamilyen hierarchia? Mennyivel jelent többet ha valaki érsek? Vagy mennyivel több egy érsekség, mint egy püspökség?

"A püspök az apostolok utódja, ami feljogosítja egy helyi egyház vezetésére és kormányzására, illetve az egyházi rend és a bérmálás szentségének kiszolgáltatására. Az összes püspök – beleértve a bíborosokat, pátriárkákat, érsekeket és metropolitákat – alkotja az egyetemes egyház vezetésében felelős püspökök kollégiumát (testületét), amelynek feje Róma püspöke. Egy püspök törvényes felszenteléséhez szükség van a pápa külön engedélyére, amely a Rómával való egységre és az egyház szabadságára jelent garanciát.[33]

Az egyházmegyék élén álló püspökök a megyés püspökök, a saját egyházmegyével nem rendelkező püspökök pedig a címzetes püspökök. Az érseki címet viselő megyés püspökök egyházmegyéjét főegyházmegyének hívják. A főegyházmegye a többi alárendelt egyházmegyével együtt alkotja az egyháztartományt vagy érseki széket, mely élén az érsek, mint metropolita áll. A metropolita az adott egyháztartományhoz tartozó alárendelt (ún. suffragan) egyházmegyék megyés püspökeinek elöljárója némely dologban. Az egyes országok püspökei püspöki konferenciát alkotnak, amely testület maga választja elnökét, (Egyházi Törvénykönyv 447. kánon). Magyarországon az aktuális elnök dr. Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek. Az elnök nem elöljárója a konferenciának, s nem felettese a megyés püspököknek sem. Az esztergomi érsek történelmi hagyomány okán mindig a magyarországi prímás, de nem jogi előírás, hogy a prímás legyen a konferencia elnöke."

[link]

Alapvetően az egyházirendnek három fokozata van: püspök(főpap), pap, diakónus(szerpap). Ezeken belül vannak további rangok:

Püspöki rangban:

pápa, pátriárka, érsek, megyéspüspök, segédpüspök

Papi rangban:

esperes, plébános, káplán

diakónus

A megyéspüspököt általában egyszerűen csak püspöknek mondják, az érsek tehát több (megyés)püspök elöljárója. Az érsekség pedig több egyházmegye(püspökség) együttese.

[link]

Itt vannak a magyar püspökségek.

Az érsek nem föltétlenül elöljárója egy püspöknek, ezt a magyar katolikusok is sokszor rosszul tudják (azért, mert a magyarországi katolikus egyházban csak érsek-metropoliták vannak jelenleg, és ezért hajlamosak azt hinni, minden érsek metropolita is egyben - lásd szp72 válaszát). Nos, ez nem így van. Hanem:

Az érsek tulajdonképpen egy tiszteletbeli titulus, nem jár automatikusan semmilyen plusz előjoggal vagy autoritással (sem a nyugati, sem a keleti egyházban), csak tekintéllyel. Kiemelt jelentőségű (pl. nagy történelmi fontosságú vagy rendkívül népes) egyházmegyéket szokás főegyházmegyei rangra emelni (ami önmagában szintén nem jelent semmit, csak akkor, ha egyben érseki tartományt is rendelnek hozzá). Ezek püspökei eleve érsekek, de kaphat valaki érseki címet úgy is, hogy egyáltalán nem megyéspüspök. Az érsek tehát egy kiemelt püspök, akinek nagyobb egyházi tekintélye van. De vegyük egyházanként:

I. A katolikus egyházban hat féle érsek van:

1. Érsek-metropolita, azaz olyan érsek, aki egyben metropolita is, azaz egy érseki tartományt vezet (napjainkban a legtöbb érsek ilyen), az ő érseki tartományába a saját főegyházmegyéjén kívül több beosztott egyházmegye is beletartozik, azok püspökeinek bizonyos tekintetben elöljárója (ma már igen szűk jogkörrel), miközben a saját főegyházmegyéjét megyés püspökként vezeti. Kizárólag az ilyen érsek (aki metropolita is) viselheti a palliumot.

2. Közvetlenül a Szentszéknek alárendelt, tartománnyal nem rendelkező főegyházmegyék megyés püspökei. Ezen érsekek alá a saját főegyházmegyéjükön kívül nem tartoznak egyházmegyék, így beosztott (megyés) püspökeik sincsenek (csak segédpüspökeik, esetleg). Ilyen pl. a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. Ezek nem metropoliták.

3. Más érsekeknek (érsek-metropolitáknak) alárendelt főegyházmegyét vezető érsekek. Ez a nyugati katolikus egyházban elég ritka, de előfordul (az ortodoxoknál általános). Az érsek ilyenkor is egy főegyházmegyét vezető megyés püspök, főegyházmegyéje azonban egy olyan érseki tartomány része, melynek központja egy másik főegyházmegye, metropolitája pedig annak érseke. Ilyen pl az avignoni főegyházmegye, amely a Marssille-i érseki tartomány része, érseke a marseille-i érsek-metropolita alárendeltje, a többi alárendelt megyés püspökhöz hasonlóan, méltósága szimbolikus, inkább történelmi okokra visszavezethető.

4. Címzetes érsekek, azaz már nem létező főegyházmegyék érsekei (akiknek értelemszerűen sem érseki tartományuk, sem főegyházmegyéjük nincsen). Ilyen érseki címeket viselnek a nunciusok. Ők tehát képzeletbeli (de egykor létező) főegyházmegyék érsekei.

5. Ad personam érsekek, akik általában olyan püspökök, akiket úgy "ajándékoznak meg" a címmel, hogy egyházmegyéjüket nem emelik főegyházmegyei rangra. Tehát az egyházmegye püspökség marad, amelyet azonban érsek vezet (ez sem metropolita, természetesen).

6. Főérsek - egy keleti katolikus (pl. görögkatolikus) részegyház vezető érsek-metropolitája, közvetlenül a szentszéknek alárendelve. II. János Pál vezette be a titulust, hogy ne szaporítsák a katolikus egyházban a pátriárkák számát. Elvben az érsek és a pátriárka közti, gyakorlatban a pátriárkának megfelelő rangú érsek-metropolita. Ilyen például a román görögkatolikus egyház főérseke.

II. Az ortodoxoknál (a szláv típusú ortodoxiában) a püspök és a metropolita közti főpap, gyakorta nem metropolita. Egy főegyházmegyét vezet, mely lehet metropolita is, de beosztott főegyházmegye is. A metropolita szinte mindig érsek is egyben, de nem minden érsek metropolita (egy tartomány több egyházmegyét és több főegyhàzmegyét is magába foglal, melyek egyikének érseke a metropolita maga, ugyanígy, a pátriárka is metropolita és érsek is egyben). Kivétel a görög ortodoxia, amelyben fordítva van (ugyanaz a hierarchia, csak pont fordított a viszony érsek és metropolita közt), egy értékhez több metropolita tartozik.

III. Az anglikánoknál (illetve episzkopálisoknál) és svéd evangélikusoknál a vezető püspököket hívják így, inkább szimbolikus előjogokkal. Ezen egyházakban a nők is lehetnek érsekek (pl. Kanada érseke nő).

Más lutheránus és kálvinista egyházakban nincs érsek (még ha episzkopális vagy fél-episzkopális is az egyház), a vezető püspököket elnök-püspöknek nevezik (általában ezek elnökölhetnek a zsinatban).