Hogyan tudnék imám lenni? Hol fejezhetek be iszlám teológiát?

Ezt te nem fogod tudni magyarul megoldani, mert minimum arabul meg kell tanulni hozzá (a Korán és számos mai teológiai anyag miatt is). Attól is függ, milyen kultúrkörön keresztül akarsz közelíteni a dologhoz. Szomszédos vagy közeli államokban vannak ilyen képzések, Romániában hamarosan indul egy (de az török lesz, mert az ott élő hagyományos muzulmán kisebbségek törökök, illetve török nyelvű tatárok). Eddig ők is Ankarában képeztették az imámjaikat (pedig összesen mintegy hatvanezres kisebbséget alkotnak, más, bevándorló muzulmánokat nem is számítva). A magyarországi muzulmán közösség gyenge egy ilyen képzés rendszeres fenntartásához.

Viszont van egy másik útja is az imámságnaj: ha saját erődből/pénzeden te magad mecsetet építesz. Az iszlám jogban elfogadott, hogy aki mecsetet épít, annak joga van annak imámjává is válni. Kérdés, hogy ki látogatná...

Az imám szónak négy jelentése van az iszlámban.

Jelent vezetőt is az imában, de emellett van három másik jelentése is.

Muszlim vallástudós CSAK az lehet, aki maga is muszlim és hivatalos, korrekt iszlám képzésben vett részt.

Tehát iszlám egyetemre járt és azt elvégezte, továbbtanult.

A vallástudós egyébként magasabb szintű tudást jelent.

A nyugat-európai és amerikai vagy például a mo-i mecsetek imámjai NEM vallástudósok, hanem a helyi mecset imámjai.

Vallástudósok NEM élnek a nyugaton.

Iszlám egyetem: Medinai Iszlám Egyetem.

Anyanyelvi szinten kell beszélni az arabot és még az arab anyanyelvűeknek is van egy minimum egy éves nyelvi képzésük (a nem-arab anyanyelvűeknek ez két év).

Rengeteget kell memorizálni.

Az iszlám nem minden vallástudósa végzett egyetemet, mivel régen nem voltak egyetemek.

A vallástudósok tanítottak akkor is, csak azt a helyet ahol tanultak nem egyetemnek nevezték.

A kérdező azt írja "befejezni".

De nem derült ki a kérdésből, hogy mit kezdett el.

NEM, egyedül NEM lehet senki vallástudós, egyedül nem szabad tanulni.

Mindig kell a vallástudósok segítsége, a magyarázatuk.

Sosem lehet egyedül tanulni, mert akkor nagyon könnyen félremehet valaki, mert félreértelmezi a saját fejével a vallási könyveket.

Az lesz egy mecset imámja, aki Szaúd-Arábiában elvégezte az iszlám egyetemet, vagy az Umm ul-Quraa-t (ami egy általános egyetem Mekkában, ahol van iszlám kar).

Tudatlan ember NEM lehet imám.

Olyan ember is lehet imám, aki nem járt iszlám egyetemre, de valamilyen formában a korrekt vallástudósoktól tanult.

Az én egyik tanárom például telefonon, távoktatásban tanul a vallástudósoktól.

Felhívja a sejkheket amikor tudja róluk, hogy ráérnek és ő meg pár másik muszlim tanító így tanulnak a vallástudósoktól.

Mások a sejkhek Szaudiban tartott előadásaira mennek el élőben és/vagy a vallástudósok privát, lakásban tartott előadásaira mennek el csoportosan, vagy a mekkai és a medinai mecsetek előadásait hallgatják élőben.

A nyugat-európai és amerikai mecsetekben ilyen imámok vannak.

Vagy iszlám egyetemet végzettek, vagy valamilyen formában a sejkhektől tanultak és a sejkhek személyesen ismerik és ajánlják őket és engedik nekik a tanítást.

Egyébként az iszlám egyetem elvégzése után még nem vallástudós valaki, másrészt sok olyan egyén van, aki direkt azért megy el az egyik iszlám egyetemre, hogy ott diplomát szerezzen, de nem a helyes hitvallást követi (pedig az egyetemen a helyes hitvallást és metódust tanítják).

A vallástudósok folyamatosan tanulnak, egész életükben.

A helyi mecsetek imámjai nem vallástudósok, de egy vallástudós lehet imám is amellett, hogy vallástudós.

Ez a dolog, amit az utolsó írt, inkább az arab kultúrájú muszlimokra igaz, de vannak hagyományos európai muzulmán kultúrák is, mint a bosnyákok, albániai és koszovói albánok, görögországi, bulgáriai, romániai törökök és tatárok, oroszországi török (türk) és tatár népek stb.

Ezekben az országokban gyakori a muftiátus intézménye is, azaz minden vallási kérdésben szükséges a mufti vagy a főmufti engedélye. Románia területén például senki sem lehet a bejegyzett muzulmán egyház imámja a mufti engedélye nélkül.

Ebből óriási balhé is lett, mert a tatárok egy csoportja (bár ők is török anyanyelvűek) azzal lázadt az egyházon belüli török dominancia ellen, hogy szándékosan nagy tekintélyű arab (mekkai és medinai) tanintézeteket választottak a törökországiak helyett, miután hazatértek a mufti a tanintézetek magas presztízse ellenére eltiltotta őket az imámságtól (arra hivatkozva, hogy az arab egyetemeken radikális nézeteket is oktatnak).

Az elmúlt években a török-tatár ellentét tovább éleződött, amit a muftiátus azzal akar feloldani, hogy saját teológia szakot hoz létre az egyik egyetem keretében, és nem köti törökországi diplomához az imámságot, hanem ezt a belföldi oklevelet is elfogadja majd (ami lecsillapíthatja a tatárokat).

Az arab államok diplomáit a fokozódó iszlám radikalizálódás miatt minden eddiginél óvatosabban kezeli a mufti, a bevándorló, zömmel Bukarestben élő arabok ezzel egyidőben úgy próbálják megkerülni a mufti engedélyezési eljárását, ellenőrzését és felügyeletét, hogy arab "kulturális intézeteknek", "hagyományőrző központoknak" álcázzák a mecseteiket, azokba mindenféle imámokat engednek működni, az állam, a muzulmán egyház és minden polgár számára átláthatatlan módon. A muftiátus ellenőrzése alatt álló két bukaresti nagymecsetet pedig elkerülik...

A mufti már többször figyelmeztette a hatóságokat és a közvéleményt is a médián keresztül, hogy ezekben az arab mecsetekben bizony radikális hitszónokok is megfordultak már, és a muftiátus tud róla, hogy komoly fanatizálás folyik, amibe már török, de főleg tatár fiatalokat is megpróbálnak bevonni... Egyelőre semmi nem történt, pedig a törvény is a muftiátust ismeri el az egyetlen hivatalos muzulmán felekezetnek, a kulturális intézménynek álcázott mecsetek ellen pedig fel lehetne a jog eszközeivel lépni (ahogy a világpolitika alakul, előbb-utóbb fel is fognak).

Ezt csak azért írom le, hogy vedd számításba, hogy vannak olyan, nagy nevű arab iskolák, amiket „elvégezhetsz“ ugyan, és Szaúd-Arábiától Egyiptomig, Marokkótól Jordániáig elismerik és értékelik a diplomád/tudásod, egyes hagyományosan európai muszlim közösségek viszont ferde szemmel fognak nézni rád. Ezek a közösségek századok óta békésen élnek együtt keresztény és zsidó közösségekkel, az „arab szellemiség“ (a radikálisabb iszlám értelmezések) beáramlásában pedig fenyegetést látnak az évszázados jó viszonyra és együttélésre nézve.