Melyik volt az első monoteista vallás?

Noé egy Istenben hitt, mint ahogy Ádámig visszavezetve nagyon sokan mások is, a bibliai történet szerint.

Vallástörténetileg nézve viszont Ehnaton vallási reformja lényegesen korábbi jelenség, mint a judaizmus letisztult monoteizmusa.

Nagyon lenyeges kulonbseg van az egyiptomi es a zsido egyistenhit kozott.

Az egyiptomi egyistenhitben Aton TESTILEG letezo, anyagbol allo, fizikailag letezo isten. Balvany. Csak az a kulonbseg a korabbi tobbistenhitu vallashoz kepest, hogy Aton az egyetlen balvany. (Pontosabban Nap, mert szarnyas Napkent abrazoltak.)

A zsidok istene viszont elvont, absztrakt isten. Fizikailag nem megfoghato, nem anyagbol levo, hanem anyag feletti. EZERT nem is abrazolhato. EZERT annyira szigoru a zsido vallasban isten abrazolhatatlansaga.

Mindenutt jelen van, nem egy fizikailag letezo ponton.

Pld a Jeruzsalemi Nagytemplomben volt egy "szoba" a "Szentek Szentje, ami URES volt. Az Istent ugy kepzeltek, mint valami Szentseget, amely atszovi, atoleli a vilagot, lehetnek ritkabb es surubb gomolygasai, (a mai embernek talan energia orvenylese juthatna errol az elkepzelesrol az eszebe), es ez a Szentseg ott a Szentek Szentjeben a "legsurubb".

Az első "mono-teista" felismerés -

sem egyiptomi, sem judaista.

Ádám (Gen. 5:1) - még a Paradicsomban volt, se nép, se felekezet, se ideológia nincs

Tháré - (Gen. 11:24-31) se felekezet, se ideológia

A "vallás" - kifejezés csak a központosított hatalmi berendezkedés, a társadalom hatalmi ágában meglévő "meghatározott szertartási formák" esetében létezik.

Eredetileg "egy bizonyos megtapasztalásnak mindig azonos formában való önmagának vagy másoknak való közlése"

Ennek pedig a meghatározható kezdete ősibb az egyiptominál.

A "júdaizmus"-ról nem is beszélve, mert az - 2016-ban - mindössze 5777 éve létezik, de ehhez figyelembe kell venni, hogy a

"zsinagógai naptár ma is használt formája II. Hillél fejedelem idején, időszámításunk szerint 359 körül alakult ki. Izrael Állam hivatalos naptára. Őse a babilóniai naptár volt."

A Biblia leírásában először az egyedi emberek (Ádám, Tháré, Ábrahám) azok, akikben a monoteizmus lényege megfogalmazódik, s általuk szóban (!) utódaiknak tovább adva.

Ez belevész a történem homályába.

A sumér, egyiptomi, babiloni kultúrák Kr.e. 4-5 ezer évesre vannak datálva.

A Bibliában említett, az Úr Jézus által utalt bárány számolási mód (Mt.10:30; Lk.12:7; Ján.10:4,27; Jel.7:3, 9:4; V.ö.: Péld.24:3) jeleit bizonyos barlang rajzokban lehet felfedezni,

s ezek a pont-vonal rendszerû számok rendere ... kb. 30.000 évvel ezelõtt; Lelõhely: Pont d'Arc barlang

[link]

[link]

[link]

A barlangrajzok pedig 8000, 9000, de van 25-32000 éves is.

[link]

F.B.

Olvasd hozzá:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__1..

# 2

Nem igaz amit állítasz. Sem az, amit az egyiptomi Napistenről állítasz, sem az, amit a zsidó-keresztény Isten-képről állítasz.

#3

Igazad van, a az allatokat abrazolo barlangrajzok ketseget kizaroan bizonyitjak, hogy rajzoloik egy istenben hittek.

#4

Talan kegyeskednel felvilagositani arrol, hogy SZERINTED mi az igaz?

A hinduizmus régebbi ezeknél, és a sok isten ellenére monoteista. Hisznek az egy Istenben, a sok istenség csak a módja, hogy leírják az emberi elme által felfoghatatlan Isteni természetet.

A két általad említett vallás közül az egyiptomi vallás a régebbi.

Az Ehnaton kultusz egy rövid ideig fennálló "reformja" az óegyiptomi vallásnak, ami több istent tisztel és Ré a napisten áll a pantheon tetején. Az ehnaton kultusz ideje alatt a napistent Athon személyében állt a középpontba. De Ehnaton halála után visszatértek a többistenhithez.

A judaizmus eredetileg szintén többistenhit volt. Helyekhez, dolgokhoz kapcsolható istenekben, úgynevezett Baálokban hittek. Ilyen volt pl Baál-Zebub(Belzebub) szószerinti fordításban a legyek ura.

A judaista YHWH istenkép egyébként az egyiptomi Széth sivatagi istenből fejlődött ki.

Ez jól nyomon követhető pl a szamárkultuszon keresztül. Sámson szétver ezer filiszteust egy szamárálkapoccsal, Jézus szamárháton érkezik Jeruzsálembe.

Noé története a sumér Ziuszudra történetén alapszik, ami sokkal régebbi.