Miben különbözik a református a katolikustól? Milyen elveket követnek?

Szia!

A Római katolikus vallás gyakorlatilag a IV. századtól létezik, amikor a kereszténység államvallássá lett. Nagyon sok mindent megváltoztattak az eredeti bibliai tanításokhoz képest és ez ellen léptek fel a reformátorok.

Mivel Luther - az evangélikus felekezet megalapítója - azelőtt búzgó katolikus volt, így nem szakított olyan radikálisan a római istentiszteleti formákkal, mint a legtöbb később reformátor, például Kálvin, aki a református egyház megalapítója volt.

Luther alapelve az volt, hogy az egyházban minden szabad, ami nem ellenkezik az evangéliummal. Így - bár a latin helyett áttértek a nép nyelvére - templomaikban továbbra is megtalálható az oltár, a kereszt, a papi ruhák, a gyertyák, a keresztvetés, amelyeket a legtöbb protestáns egyház - köztük a református - is elvetett, mint túl katolikus dolgokat. Az evangélikusok azonban úgy vélik, hogy a liturgiának ezek a formái nem követelmények, mégis értékesek, részint a szépségük folytán, részint azzal, hogy általuk részesedünk a megelőző korok hívő keresztény családjainak a vallásos tapasztalatában. A magyarországi evangélikus templomokban is találunk tehát Jézus Krisztust, vagy bibliai személyeket és történeteket kiábrázoló oltárképeket. Ezeknek a templomba bevitelét a reformátusok nem helyeselik.

Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek. Ezért ők is megengedik az un. szükségkeresztséget, ilyen a reformátusoknál nincs.

Az úrvacsorával kapcsolatosan Luther arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi bűnért a teljes elégtétel már meghozatott a mi Urunk keresztre feszítésével, így a római tanítás a miséről és az áldozatokról értelmetlenné vált számára. Az Úrvacsora az evangélikus tanítás szerint a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik. A kenyér alatt náluk ostya értendő.

A reformátusok nem fogadták el Luther tanítását, hogy Krisztus teste és vére valósággal jelen van az Úrvacsorai jegyekben, szerintük, ha Krisztus egyszer az ő igéjében és Szentlelkében velük van, az igazi hitnek semmi szüksége nincs arra, hogy őt még testileg, szájjal ehetően is magához vegye. Jézus szava: "ez az én testem" szerintük egyszerű jelképes beszéd, amivel az Úr, mint minden keleti ember, sokszor élt tanításai során.

Hát röviden ennyi jutott eszembe...

Üdv. Péter

Katolikus egyház Biblia ellenes tanítása:

Apostoli utódlás,

Bűnbocsátó cédulák /megszünt/

Jézus a mindenható Isten,/szent háromság/

(cölibátus)

lélek halhatatlansága

pokol tornáca (Limbus) /már nem tanítják/

képmások imádata,

tisztító tűz,

pogány ünnepek keresztényesítése.

reformáció három fő irányvonala

Anabaptisták, mennoniták és hutteriták

kálvinizmus (Zwingli reformációja)Zwingli azon a véleményen volt, hogy a katolikus egyház minden maradványát fel kell számolni — a képeket, a feszületeket, a papi öltözéket, sőt még a liturgikus zenét is.))

reformáció Angliában /Anglikán egyház/

1536-ban Kálvin kiadta a protestáns hitről készült átfogó művét A keresztényi religióra és igaz hitre való tanítás címmel. Könyvét, melyet a francia protestánsok – későbbi nevükön hugenották – védelmében írt, I. Ferenc királynak címezte. Támadta benne a katolikus tanításokat, és megvédte hitének legfőbb pillérét, azaz Isten mindenhatóságát és világ feletti uralmát.

Még egy:

Az "Úr vacsora" mindenkinek.

Huh, na, akkor most jöjjön egy pártatlan válasz:

A Katolikus Egyház 1054-ben, a nagy egyházszakadás következében jött létre, mint önálló egyház, amikor kivált a Pentarchiából. A pentarchia megmaradt ortodox részegyházaknak.

A református egyház viszont a 16. században jött létre Kálvin János kezdeményezésére, ám fontos, hogy ez nem mint "új dolog" akart lenni, hanem az akkor Jézus tanításától igencsak eltérő egyházat belülről reformálják meg. Mivel ez nem sikerült, létrejött a református egyház (ill. részegyházak), akik ugyanúgy a sajátjuknak vallják a kereszténység 2000 éves történelmét, csakúgy, mint a katolikusok és ortodoxok.

A Katolikus Egyház forrásai a Szentírás és a Szenthagyomány, míg a Reformátusé csak a Szentírás (Sola Scriptura). A Katolikus E. szerint a Bibliát egyedül a Tanítóhivatal magyarázza helyesen, míg a Református (és úgy általában az összes protestáns egyház szerint) a Szentlélek által minden hívő egyénileg.

A katolikusok hisznek az apostoli utódlásban (lényege, hogy Jézus Krisztus az egyedüli főpap, aki a kereszten önmagát, mint tökéletes áldozatot mutatta be az Atyának. A 12 apostolok lényegében az első püspökök, akik közül Péteré a vezető szerep [=Szent Péteri primátus], majd ők felszentelték a következő generáció püspökeit, akik tovább, stb, és így létrejön egy láncolat egészen a mai püspökökig és pápáig, akiknek felszentelése visszavezethető a 12 tanítványig), míg a református elutasít minden ilyesmit.

A katolikus egyház 7 szentséget ismer, míg a református kettőt.

A katolikusok szerint a Szentáldozásban Jézus Krisztus valóságosan jelen van a kenyér és bor színe alatt, míg a református Úrvacsora csak mintegy szimbólum.

A K.E. engedélyezi a képek, szentek tiszteletét, a református nem.

A K.E. eszkatológiája szerint a halál után 3 sors várhat egy lélekre: Menny, tisztítótűz, pokol. Ha halálos bűn állapotában halsz meg, akkor pokolba kerülsz, míg bocsánatos bűnnel a tisztítótűzben kell vezekelned, ahonnan a mennybe kerülsz. A reformátusok csak a mennyt és poklot fogadják el, de szerintük nincs halálos-bocsánatos bűn, hiszen minden bűn halálos, ezért egyedül Isten irgalma és akarata, ki hova kerül.

Predesztináció..kicsit bonyolult téma, de röviden:

Kálvin szerint Isten egyeseket előre elrendelt az üdvösségre, míg másokat a kárhozatra. Ez azt jelenti, hogy ha te eleve elrendelt vagy, akkor "szinte erőlködés nélkül" tudsz szent lenni, tehát nem követsz el bűnöket, stb, míg aki eleve a pokolra rendelt, meg sem fordul a fejében, hogy megtérjen. Nálunk nem vallja ezt kötelezően minden református közösség.

Sokan azt hiszik, hogy ez a Kálvin sajátja, de eredetileg Szt.Ágoston dolgozta ki ezt a tételt, a Katolikus Egyházban az eleve elrendelés a mai napig egy dogma. Viszont a katolikus egyházban ez úgy néz ki, hogy mivel Isten mindentudó, tudja már eleve, hogy ki fog üdvözülni, ki pedig elkárhozni. Akiről tudja, hogy üdvözül, azokat különleges kegyelmekben részesíti, míg akikről tudja, hogy elkárhoznak, azokat szüntelen hívogatja. Tehát míg Kálvinnál arról van szó, hogy nincs szabad akaratod, mert "oda kerülsz, ahova dobta a gép", a katolikus szerint van, csak mivel Isten már úgyis tud mindent a sorsodat illetően, eszerint kapsz kegyelmi ajándékokat.

Kicsit hosszúra sikerült, viszont még így sem teljes, hisz erről órákat lehetne beszélni. De nagyjából ennyi lenne a főbb különbségek

Elnézést az esetleges tévedéseimért, eléggé fáradt vagyok.

3. Hsz!

Tudomásom szerint,a mai Református Egyház,nem vallja a kettős predesztináció tanítását,-melyben egyeseket Isten örökéletre,míg másokat örök kárhozatra rendelt-,eltérve a kálvini elgondolástól.

A predesztináció direkt formáját hirdetik,hogy Isten,Szent Fia áldozatát predesztinálta(eleve elrendelte)a világ megalapítása előtt.

Az egy másik dolog,hogy Isten a múltat,jelent,és jövőt egyben látja,s ismeri az emberek egyéni döntései sorozatát,melyben vagy elfogadják Krisztust megváltójuknak,vagy megvetik Őt.

Péter, megint hülyeséget írsz:

"Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek"

Nos a katolikus egyház ilyent soha nem tanított és ma sem tanít.

Az sem igaz, hogy a katolikus egyház a 4. században jött létre. 1054-ben jött létre a nagy skizmával, ahogy azt a 7. válaszoló nagyon helyesen írja.