Hogyan kell értelmezni ezt a bibliai részt?

A Bibliai könyveiben erről a történetről máshol nem esik szó.

Júdás apostol itt egy ószövetségi apokrifet, a Mózes mennybemenetele címűt idézi, abban a könyvben van ez a történet részletesen kifejtve.

Az Újszövetség apostoli levelei több helyen idéznek apokrifeket, ez közülük az egyik.

A Biblia vers úgy kezdődik, hogy még Mihály sem....

A bibliaíró, Júdás feljegyzett egy esetet a Jézus emberi létezése előtti időből.

„nézeteltérése volt az Ördöggel”, és „Mózes testéről vitatkozott” vele. Emlékezzünk rá, hogy miután Mózes meghalt, a holttestét Jehova egy ismeretlen helyen temette el

Nem tudjuk pontosan, de elképzelhető, hogy az Ördög bálványimádat előmozdítására akarta felhasználni Mózes testét. Bármilyen gonosz tervet forralt is az Ördög, Mihály bátran szembeszállt vele. Egy forrásmű szerint azok a görög kifejezések, melyek úgy lettek fordítva, hogy „nézeteltérése volt” és „vitatkozott”, „jogi vitákkal kapcsolatban is használatosak”, és arra utalhatnak, hogy „Mihály tiltakozott az ellen, hogy az Ördög elvigye Mózes testét”. Ugyanakkor Mihály, a főangyal elismerte, hogy az ítélethozatal nem rá tartozik, és az ügyet a Legfőbb Bíró, Jehova elé vitte. Tehát nem lépte túl a hatáskörét még akkor sem, amikor provokálták. Mennyire alázatos volt!

Szia!

Máshol is olvasunk ilyen vitatkozásról, egészen pontosan Zakariás próféta könyve 3. fejezetében, ahol Józsua főpap miatt vitatkoznak. Ott is Sátán vádolta és az Úr védte meg.

Hasonló jelenet zajlik még Jób könyvében, ott élő emberen vitatkozik Sátán az Istennel, ott is vádlóként jelenik meg.

Mózesről ráadásul tudjuk, hogy feltámadt, hiszen megjelenik a megdicsőülés hegyén.

Én azt gondolom, hogy egyáltalán nem bizonyított tény, hogy Júdás itt egy apokrifból idéz, sokkal valószínűbb, hogy az apokrif, helyesebben pszeudoepigráf irat idéz Júdástól...

Üdv. Péter

"sokkal valószínűbb, hogy az apokrif, helyesebben pszeudoepigráf irat idéz Júdástól..."

Nem pszeudoepigráf, mert az azt jelenti, hogy az adott írás más neve alatt jelent meg, de itt nem erről van szó. Ez egy ószövetségi apokrif a Kr. e. 1. századból.

Tehát semmi esetre sem az apokrif idézi Júdást, hanem Júdás apostol utal az apokrifban leírt történetre, hiszen az apokrif lényegesen korábbi alkotás, mint Júdás levele.

Egyébként pedig nem kell itt valószínűségeket tippelgetni, mert ezt tudományosan is rögzített ténykérdés.

Nem attól függ, hogy te hogyan szeretnéd, hogy legyen, hanem úgy van, ahogyan van. :)

Sziasztok!

A pszeudoepigráf kifejezés egyszerűen hamisítványt jelent. Az apokrif pedig rejtett iratot. Ez az irat inkább az első csoportba tartozik! Egyáltalán nem bizonyított, hogy a Mózes mennybemenetele című irat korábbi lenne mint Júdás levele! Feltűnő ugyanis, hogy az említett írás szemezget az újszövetség más írásaiból is!

Én azt gondolom, hogy lehet itt dobálózni "tudományosan is rögzített ténykérdés" címkékkel, de teljesen felesleges, hiszen ez a mű egy latin nyelvű töredékes formában maradt ránk egy VI. századi hiányos kéziratban, ami a világon semmit sem bizonyít. Ráadásul csupán feltételezik, hogy a szöveg kumráni környezetből származik, jóllehet, nem sikerült azonosítani egyetlen kumráni töredékkel sem. Így nem meglepő, hogy mindenki csak találgat a keletkezési idejéről...

Több tudós egyébként a fejezetek sorát követve a királyok királya által végrehajtott üldözést a Kr.u. II. sz. elejének római-zsidó küzdelmeihez köti!

Üdv. Péter

Ez valóban egy apokrif történet, vagy Júdás (Jahuda) apostol által idézett midrás történet, amit szájról szájra ismertek a zsidók. Ők nem ismerték még a sola scripturát, se a kánont, hanem a népet tanító írásait használták, szabadon hivatkoztak rá, vagy mint "Írások", vagy a szájhagyomány stb. Sőt néha fejből idéznek pontatlanul, mert nem volt még könyvnyomtatás, a papír csak a kiváltságosoké volt (szóferím, akiket Írástudóknak neveztek)

Nos, a történet arra tanít, hogy még egy angyal sem cselekedhet önkényesen egy társával, nem ítélkezhet, nem léphet túl a hatalmán, a hatáskörén (a szövegkörnyezet szerint olyan emberekről van szó, akik megvetik a hatalmat, így olyanokká válnak mint az oktalan állatok) , még olyan esetben sem, amikor nyilvánvalóan látja, hogy gonosz, vagy gonoszra készül. Nem véletlen az, hogy Isten úgy rendelte, hogy Mosé sírját ne ismerjék. Ennek az az oka, hogy az Isten törvénye kizárja a halottkultuszt, szent sírokat, piramisokat. Sátán célja valószínűleg Mosé testével valami ilyesmi lehetett, és ez az, ami miatt szerette volna magának, és ez az, amit Isten nem hagyott.

# Péter

"A pszeudoepigráf kifejezés egyszerűen hamisítványt jelent."

Ne beszélj hülyeséget!

A hamisítvány az hamisítvány, a pszeudoepigráf meg pszeudoepigráf, olyan irat, amit más neve alatt adtak ki. Az ókorban ez egy teljesen elfogadott műfaj volt. De Mózes mennybemenetele nem ebbe a körbe tartozik.

"Az apokrif pedig rejtett iratot."

Ez is mellébeszélés. A bibliai szövegkritika nem "rejtett irat" értelemben használja az apokrif kifejezést.

"Ez az irat inkább az első csoportba tartozik!"

Nem, hiszen nem jelöl sem valós, sem pszeudo-szerzőt az írás. És nem is hamisítvány (ahogy te szeretnéd értelmezni), mert akkor írták amikor megírták, és nem évszázadokkal később, visszadatálva.

Azért legalább azoknak a szavaknak a jelentésével legyél tisztában, amiket használsz.

"Egyáltalán nem bizonyított, hogy a Mózes mennybemenetele című irat korábbi lenne mint Júdás levele!"

Dehogynem bizonyított.

Az, hogy a te nem fogadod el a tudományos szövegkritika eredményeit, az a te dolgod. De ez nem jogosít fel arra, hogy hamis állításokkal tömd tele a fórumot.

Megint megosztottál velünk egy dörgedelmes hozzászólást, amiben egyetlen igaz állításod sem volt.