Honnan veszi ezeket? Miből gondolja Júdás apostol ezeket?

Júdás apostol itt két ószövetségi apokrif könyvet idéz, az egyik a Mózes mennybemenetele, ebben vitatkozik Mihály a Sátánnal, a másik pedig az Énok (Hénok, Hénoch, stb.) könyve.

Az apostolok és az ókeresztény kor egyházatyái a Septuaginta mellett (ez számított akkor a kanonikus Ószövetségnek) az apokrif zsidó irodalomból is sokszor idéztek, hiszen ezeket nagyon sokan ismerték.

Mózes nem ment a mennybe.

Már csak azért sem, mert a kiválasztottak mennybe vitelének lehetősége csak Jézus megváltó halála után kezdődött és azokkal akikkel szövetséget kötött a királyságra, ami azt jelenti, hogy a pászka és a bort elfogyaszthatják.

Mózes i. e. 1473-ban meghalt, testét pedig eltemették „a völgyben, a Moáb földén, Béth-Peórral átellenben” (5Mózes 34:5, 6). Sátán kétségkívül fel akarta használni a holttestet, valószínűleg azért, hogy előmozdítsa a bálványimádást.

De hogy nem. mindenki meg hal most még, Ők is.

Illés a halálakor sem ment fel a szellemi égbe, hiszen Jézus, amikor a földön élt, egyértelműen leszögezte, hogy „e g y ember sem ment fel az égbe”

Péter pünkösdkor szintén azt mondta, hogy Dávid „nem ment fel az egekbe” (Cs 2:34). A Szentírásban igazából semmi sem mutat arra, hogy Isten szolgái égi reménységet kaptak volna Krisztus Jézus eljövetele előtt. Erről a reménységről először Jézus beszélt a tanítványainak, és ők csak i. sz. 33 pünkösdje után értették meg azt teljesen

Énokhot át vitte az életből a halálba.

az igaz imádat iránt tanúsított, félelem nélküli álláspont valószínűleg rengeteg ellenséget szerzett Énóknak, így az élete veszélybe került. Ebben az esetben Jehova megóvta prófétáját a halál kínjaitól. Miután Jehova Énók tudomására hozta, „hogy kedvére van az Istennek”, „átvitte” őt az életből a halálba, talán egy prófétai révület közben

Ilyen körülmények között Énók nem vívott haláltusát. Azután „nem találták meg sehol”, minden bizonnyal azért, mert Jehova megsemmisítette Énók testét, csakúgy, mint Mózesét