Az embereknek mi bajuk a keresztényekkel? Főleg a Hit gyülisekkel?

az h manapság a papok pl 6orakor bezáratyák a tmplomot nehogy a hajléktalan bejöjjön és magukat segitöknek mongyák a papok pedig ugyanojan emberek ugy is lopnak meg minden és most ezt már a sok ember be láta h nem ojan "jofejek"xD

ezért tüntetnek

Én saját tapasztalatból írom azt, amit írok. Nevet nem szeretnék említeni, de hasonló gyülekezetbe jártam én is, úgy két évig. Olyan szépen bekebeleztek, hogy szinte észre sem vettem, aztán amikor felocsúdtam már vakon hittem és bíztam minden tagban. Elhittem amit mondanak, hagytam hogy a számba rágjanak mindent, elfogadtam, hogy a problémáimat nem kell megbeszélni, majd "imádkoznak értem", elfogadtam hogy értelmezik a bibliai történeteket helyettem. Lelkileg iszonyat mély pontra kerültem, amikor kezdett felnyílni a szemem... összeboronáltak egy másik gyülekezetes sráccal, akivel egy nyári ifjúsági táborban ismerkedtem meg. Távol lakott innen, így gyakran találkoztunk úgy, hogy ő itt aludt, vagy én nála (mindig külön szobában vagy legalább is külön ágyban), semmi nem volt köztünk. A lelki vezetőink elkezdtek kavarni a hátunk mögött, hogy ez így nem helyes, nem vagyunk még "elég erősek istenben" ahhoz, hogy ilyesfajta kapcsolat alakuljon ki közöttünk (milyesfajta?!?!?!). Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor kaptam egy hihetetlenül jó hírt, egy hatalmas lehetőséget, életemben először külföldre utazhattam egyedül (önkéntes táborba). Ezt a hírt vártam hónapok óta, így tényleg iszonyatosan boldog voltam. Aznap ifi est volt, el is újságoltam a lelki pásztorunknak az örömömet, aki erre megkérdezte melyik felekezettel megyek?! Mondtam, hogy ez egy civil szervezet semmi köze az egyházakhoz, gyülekezetekhez. Azt kaptam válaszként, hogy ez esetben ő mint ifi vezetőm nem enged el!!! Le esett az állam. Annyira még SOHA senki nem tört össze lelkileg! Támogatást vártam, hittem, bíztam, közben jól pofon vágtak többször is. Ebbe bele lehet magyarázni, hogy csak jót akartak, azt akarták, hogy isten útján járjak, de azóta kerülöm őket is, és az összes ilyen gyülekezetet is jó messziről.

A hitem ennek ellenére megmaradt! Hiszek Istenben a magam módján, ha úgy érzem imádkozok hozzá, ha úgy érzem megkeresem a helyi katolikus papot (amúgy katolikus vagyok) egy kis lelki támaszért. Ő egy hihetetlenül értelmes, művelt ember, ha csak azért megyek oda hozzá, mert úgy érzem nehéz a lelkem akkor is tud olyan EMBERI dolgokat mondani, amitől jobban érzem magam. Nem hajtogatja, hogy járjak misére különben pokolra jutok, nem üldöz a gyóntató székbe, nem mondja el hogy mi legyen számomra egy egy olvasmány üzenete, nem kérdezősködik, hogy milyen a kapcsolatom Istennel, nem kíváncsiskodik merre voltam, amiért kihagytam a pénteki/vasárnapi "gyülit", nem csak legyint a problémáimra, és mondja azt, hogy majd Isten megoldja! Mielőtt bekerültem ebbe a gyülekezetbe azt hittem a katolikus vallás egy oltári nagy baromság, de amikor teljesen összetörve, csalódva ott hagytam őket, megismertem ezt az embert, ő elmondta mi is ennek a lényege, akkor rájöttem, hogy nem az a fontos, amit nekem a gyülekezetben próbáltak bemesélni! Nem az a fontos, hogy ujjongva tapsoljak az istent dicsőítő zenékre, hogy lelki "gyakorlatot" tartsak egy nyári táborban, vagy hogy mindenkinek az istennel kapcsolatos érzéseimet "hirdessem"... Az a fontos, hogy a SZÍVEMBEN ott legyen az Isten, és higgyek benne, támaszkodjak rá! Én így "szabadon" érzem jól magam, és SOHA TÖBBÉ nem mennék vissza ilyen helyre!!! 20/L

A keresztények és a Hitgyüli két külön fogalom, ha valaki ezeket egybemossa az nagyot téved.

Hitgyüli az én véleményem szerint egy szekta, aki vallási köntösbe bújtatva kebelezi be az embereket. Minél többet kapsz tőlük, annál többet kérnek érte cserébe.

Én konkrétan akkor undorodtam meg a Hit Gyülisektől, amikor egy nagyon kedves barátomat meghívták egy "istentiszteletükre". Elment, bekebelezték. Egyre csak a belésulykolt baromságokat hangoztatta. A sok hülyeségtől befordult. Majd női ruhába öltözött, kisminkelte magát és egy tükörrel a kezében felkötötte magát.

Mielőtt bárki belekötne. Nem volt meleg, és nem érte semmilyen súlyos trauma (mint pl. szakítás, valaki halála, baleset). Egyszerűen elhitte, hogy ha nem tud a gyülekezet elvárásai szerint élni, akkor már nem is ér semmit az élete, bla, bla, bla.