Akik a keresztény szektákban (pl. Jehova tanú, hitgyüli stb.) mentálisan leépülnek, azoknak az állapota ott lett rosszabb, vagy már eleve úgy mentek be oda, hogy nem voltak normálisak?

JT nem keresztény szekta.

Szerintem is eleve labilisabbak.

Többnyire mentálisan labilis, valamilyen szempontból sérült embereket tudnak ezek a szekták bevonzani. Nem véletlenül népszerűsítik magukat függőkkel és egyéb mentális problémákkal küzdő emberekkel. A függőségből lehet félelemből kijönnek (vagy sokkal jobban titkolva folytatják otthon), de cserébe más mentális problémák sokszor felerősödnek.

Pár hete itt a fórumon is volt egy ilyen eset, hivatalos orvosi papírt mutatott fel erről.

Tehát mondani sok mindent lehet, a net főleg elbír mindent, viszont hivatalos orvosi papír volt, nem valami csodás gyógyulásról, hanem a hitgyüliben bekövetkezett mentális egészségromlásról.

Oké: eleve sértő a feltételezés, hogy csak leépült emberek találnak közösségre ilyen helyeken, de láthatóan csak egy újabb szcientista provokációval van dolgunk. (Tényleg soha nem unjátok meg ezt a leninfiúskodást?)

Nyilván bőven vannak a szektákban agyhalottak is, de én három embert is ismerek, aki a megtérése után hagyott fel a durva önpusztítással, és most normális életet él. Mindhárman rég halottak lennének, ha nem térnek meg.

Természetesen aki csak a rosszat keresi a vallásokban, annak értékesebb egy "felvilágosult" drogos halott, mint egy hitbuzgó "birka", aki normális életet él.

"hát meg van irva h a vilag megvetetteit erőtleneit bolondjait deffekteseit valasztja ki maganak isten hogy megszegyenitse a magadfajtákat bölcseket nagyokosokat egoistákat.. blabla"

Nem, ilyen nincs megírva. Te meghamisítod Isten szavát és kiforgatod.

A vallásosak egy része úgy kerül be, hogy előzőleg is valami lelki problémájuk volt. Esetleg nehéz életük, gyerekkoruk stb. (a másik része meg beleszületik, bár ebben az esetben kevesebben maradnak bent).

Faterom például azért lett Tanú mert elég hányatott gyerekkora volt. Az apja börtönben volt jópár évet az anyja meg nem is foglalkozott vele.

Vagy itt van ez a házaspár akiknél szintén egy tragédia után sikerült megtalálniuk őket: [link]

Egyik sem szekta. Magyarországon mindkét felekezet Egyháznak minősül.

Kiváltképpen Jehova Tanúi!

-a Világ 236 országában és egyéb területi egységén jelenlévő Egyház, egységes "tantervet" követ, és hajt végre. Tehát Kongóban és Magyarországon is ugyan az az előadás, és oktatás zajlik. (Ez egyébként páratlan a Világon.) A nagy "keresztény" egyházaknál ez nem tapasztalható, és nem is a Biblia ismeretére és nem Isten megismerésére tanítanak!

A Világ közel kétharmada(!) mentális problémával küszködik, ebbe mindenféle depresszió is benne van...

- Sok elmaradott Országban segítettek és segítenek az írni olvasni nem tudó embereknek azzal, hogy megtanítják mindezekre őket.

Sokan dadogtak, de mióta rendszeresen felolvasnak a Bibliából azóta sokuknál elmúlt. Az érzelmi területen elszenvedő emberek is jobban érzik magukat, mert olyan közösségben vannak, ahol foglalkoznak velük!

Egy érdekes szemszög:

Az első században amikor Jézus megalapította a kereszténységet, csak egyetlen egy keresztény hit létezett! Ma mégis olyan felekezetek, szekták és kultikus csoportok rengetegét látjuk, amelyek kereszténynek vallják magukat, jóllehet ellentétes tantételeket tanítanak, és különféle magatartási irányelvekhez ragaszkodnak. Milyen távol áll ez attól az egyetlen egységes keresztény gyülekezettől, amely i. sz. 33 pünkösdjén jött létre! -Gondolom eddig oké.-

Sátán már kezdettől fogva megpróbálta elhallgattatni a mindenható Isten keresztény tanúinak bizonyságtételét, mégpedig úgy, hogy üldözést hozott rájuk a gyülekezeten kívüliek részéről. Először a zsidók részéről, majd a pogány Római Birodalom részéről.

Ha nem tudta kívülállók részéről jövő nyomás által elhallgattatni őket, miért ne rontaná meg őket belülről? Bár a keresztény gyülekezet még csecsemőkorát élte, máris egy belső ellenség "a hitehagyás" fenyegette létét. jézus ezt meg is mondta. Kolsszé 1:18. Cselekedetek 20:29, 30.

2Timóteusz 2:17 szerint, a beszivárgott, pogány hitnézetű elsőszázadi álkeresztények között, gyorsan terjedtek a hamis nézetek. 2Tesszalonika 2:1,2. 1Korintusz 15:12. 2Tim. 2:16-18. És persze tagadták Jézust 1Ján 2:18, 22; 4:2, 3. -Idáig is oké?-

De körülbelül abban az időben, amikor a keresztény gyülekezet készült belépni a második évszázadba, az utolsó élő apostol, János, i. sz. 100 körül meghalt. A hitehagyás, amely korábban lassan kezdett belopódzni a gyülekezetbe, immár feltartóztathatatlanul tört előre romboló hatású szervezeti és tantételbeli következményekkel.

A IV. századra államvallása lett katolicizmusi kereszténység, gyakorlatilag hamis keresztény egyházzá lett. Ezzel megtörtént egy nagy hitehagyás! A kezdeti kereszténység (Jézus által alapított) megszűnt létezni szervezett formában hosszú, hosszú időre!

Miért?

Az első században nem volt papi osztály. Máté 23:8,10. 1Pét 5:2, 3.

Beszivárogtak a pogány hit nézetek.

"A görög filozófia körmönfont hatása kulcstényező volt ebben. A The New Encyclopædia Britannica ezt a magyarázatot adja: „Az a. D. [i. sz.] második századának közepétől azok a keresztények, akik valamennyire jártasak voltak a görög filozófiában, kezdték úgy érezni, hogy a hitüket e filozófia szavaival kell kifejezniük mind a saját intellektuális megelégedésük, mind a tanult pogányok megtérítése céljából.” Mihelyt a filozofikus gondolkodású személyek keresztényekké lettek, nem kellett sok idő ahhoz, hogy a görög filozófia és a „keresztényiség” elválaszthatatlanul összefonódjon. Ennek az egybeolvadásnak a következtében olyan pogány tantételek szivárogtak be a megfertőzött keresztényiségbe, mint a Háromság és a lélek halhatatlansága. E tanítások azonban jóval távolabbra nyúlnak vissza, mint a görög filozófiák. A görögök tulajdonképpen régebbi kultúrákból merítették őket, mivel bizonyított tény, hogy ilyen tanítások már az ókori egyiptomi és babiloni vallásokban is megtalálhatók.

Míg a pogány tantételek folyamatosan átszivárogtak a keresztényiségbe, addig más, Írás szerinti tanításokat eltorzítottak vagy elhagytak."

"Az egyik tényező az a szellemi fertőzés volt, amit a lélek halhatatlanságának görög tantétele okozott. Mivel ez a tantétel tartotta magát a keresztények között, a millenniumi reménység fokozatosan elhalványult. Miért? A The New International Dictionary of New Testament Theology ezt mondja: „A lélek halhatatlanságának tana bekerült, hogy átvegye az ÚT [Új Testamentum] eszkatológiájának [a »végső dolgokról« szóló tanítás] a helyét a halottak feltámadásának és az új teremtésnek a reménységével (Jel 21. fej.-től) oly módon, hogy a lélek elnyeri a halál utáni ítéletet, és bejut a paradicsomba, melyet most már túlviláginak gondoltak.”

"A másik tényező tulajdonképpen látszólag céltalanná tette a Krisztus Királyságának eljövetelére való figyelést. A The New Encyclopædia Britannica így magyarázza: „A Parúzia [nyilvánvaló] késése miatt a korai egyházban kezdett alábbhagyni a várakozás Krisztus azonnali visszatérésével kapcsolatban. Ebben a» de-eszkatológikus «folyamatban [amikor a» végső dolgokra «vonatkozó tanítás elhalványult], az intézményes egyház lépett egyre inkább Isten várt Királysága helyébe. A katolikus egyháznak, mint hierarchikus intézménynek a megalakulása közvetlen kapcsolatban áll az azonnali eljövetelre vonatkozó várakozás hanyatlásával.” (Kiemelés tőlünk.) Így nem csupán a millenniumi áldásokat helyezték át a földről az égbe, hanem a Királyságot is az égből a földre helyezték. Ezt az „áttelepítést” hippói Ágoston (i. sz. 354—430) fejezte be. Az Isten városáról című híres munkájában kijelentette: „Az egyház már itt . . . Krisztus királysága és a mennyei királyság.

Eközben i. sz. 313 körül, Konstantin római császár uralma alatt — törvényesen elismerték a keresztényiséget, amelynek tagjai többségükben ekkorra már hitehagyottakká váltak gondolkodásukban. A vallásvezetők készek voltak az állam szolgálatába állni, s kezdetben az állam gyakorolt felügyeletet vallási ügyekben. (Nemsokára a vallás irányította az állami ügyeket.) Így jött létre a kereszténység, melynek bizonyos része (a katolikus vallás) idővel Róma hivatalos államvallásává vált. A „királyság” most már nem csupán a világban volt, hanem a világ része volt. Mennyire távol állt ez attól a Királyságtól, amelyről Krisztus prédikált! (János 18:36). Mindezek alapján a világ legnagyobb szektája, a Katolikus "egyház"! Ez elfogadható?

De mikor szerveződött újra az I. sz.-i keresztényiség, aminek el kellett jönnie, amelyik az I sz.-i mintát követi?