Az ókori rómaiak már akkor elkezdték felvetni annak lehetőségét, hogy a fajok egymásból fejlődtek ki. Az ókori egyiptomiak pedig úgy gondolták, hogy az élet a Nílus vizéből származik. Miért vetették el mégis ezeket az elképzeléseiket?

es most mi a problema

egyik kizarja a masikat?

Elet nem egyenlo Istennel?

Jezus mast tanitott

nem mindenki evolucio tagado

aki jozan az pedig tudja hogy a tudomany gyerekcipoben jar meg mindeg, beka segge alatt, csak nagyzol, sajatmagat fenyezi

de ha egy kicsit is elore jarna akkor nem lennenek ilyen allapotok

amugy a Nilus vizet felhozni az elettel kapcsolatban

olyan mintha azt mondanad a Nap Vilagit, a Feher az Feher

tenyleg?

viz nelkul nincs elet

de aligha arra a kovetkeztetesre jutottak hogy regen volt egy Os-Nilus es csak eletelen szervetlen dolgok de ebben megis letrejott az elso elet

no de miert? Ezt is megmondtak?

romaiak pedig szinten ezt is hogy hogy jott letre elso elololeny, hogy jott letre tobb faj belole?

David Hume-nak már egész jól megfogalmazott elképzelése volt az evolúcióra, de az amúgy zseniális felismerés

1) nem emelkedett ki Hume többi elég fantazmagorikus ötlete közül, egy volt a sok gondolata közül

2) nem vezetett új kérdésekhez, nem tudott a gondolathoz további kérdéseket társíítani, nem volt következménye

Darwin korára nem csak az alapgondolat volt a lényeg, hanem az is, hogy innen már lépésenként bomlottak elő a további kérdések

Bármilyen meglepő, a látványos ókori csodák mögül hiányzott jópár dolgo, amit a koszos-büdös középkor nagyon is megteremtett.

Például a középkorban már léteztek *gépek*, és nem is csak gépek (egy-két csodsazerkezet királyok csodálatára az ókorban is létezett), de a középkorban szléles körben elterjedt, a nép életében is mindennapossá váló ipar létezett. Ezek lehet hogy szerények voltak, szélmalom, vizimalom, kallómalom, ilyen olyan amolyan áttétek, de viszont az élet részeivé tudtak válni, nem úgy, mint a rabszolgaság által a szellemes ötletekre, feltalálásokra nem eléggé rákényszerülő ókori civilizációkban.

Hasonlóképp a demokrácia. Lehet hogy az athéni demokrácia nagyon különlegesnek hangzik a középkor kissé gyalogosabbnak tűnő demokratikus roncsaihoz képest (ahol inkább legfeljebb csak a királyi hatalom valamiféle korlátozásáról beszélhetünk), de a középkori demokráciafogalom skálázható, továbbgondolható volt, ki tudott belőle nőni a modern kéviseleti demokrácia. Az athéni deookrácia nem volt továbgondolható egy városállam méretein felül, ezenkívül még a maga korában is eléggé szarul működött már, a kései kortársak nem is szerették, sőt, mai értelemben eléggé totalitárius vonásai is voltak.