Létezik olyan vallás, szekta, vagy terror szervezet ami abból a gondolkodásból indul ki, hogy maga az élet miden örömével együtt rossz?

Magukat nem akarják kiirtani, eszükben sincs, csak a többi embernek szánják ezt a sorsot, de ráhagyják a "jóságos" Istenükre a hóhérkodást.

Megjegyzem, Sztálin talpnyalói is azt hitték, hogy rájuk nem kerül sor, imádták a véreskezű diktátort, de hiába, mert ezek a módszerek soha nem vezetnek célra, soha nem lehet vége, mindenki sorra kell, hogy kerüljön, ez sajnos ezzel jár, az ilyen módszer ezt hordozza magával.

Illetve olvastam öngyilkos szektáról, lehet, hogy ők magukon kezdték, de szerintem más őrültség vezette őket, talán soron kívüli mennybejutás, ahová nyomakodtak a maflák.

Még az is lehet, hogy ilyesmiben is hisz valaki, nagy az az állatkert, miért pont ez maradna ki, hiszen csupán árnyalatnyi az eltérés a hitben.

Alapítsd meg a forradalmi nihilizmust. :D

Amúgy létezett még régen valami keresztény szekta a 4-5. század környékén, akik azt vallották, hogy a világban több isten létezik, akik jóságosak és a világmindenség legmagasabb szintjein élnek és a keresztény Isten (akkor még Jehovának/Jahvének/Adonájnak hívták) egy volt közöttük, ám később összeveszett velük, mert ő akart lenni a többiek ura, ezért elváltak útjaik, elszakadt tőlük.

Aztán Jehova rájött, hogy ha uralkodni akar valakik felett, akkor a legegyszerűbb, ha teremt magának egy saját világot és hát ez lett az, amiben mi élünk. Szóval azért ennyire elcseszett a világ, mert egy olyan Isten teremtette, aki nem is akarja, hogy jó legyen, csak basáskodni akar másokon.

Szóval tök lényegtelen a létünk, mert egy lényegében gonosz Isten produktumai vagyunk. Valami ilyesmiben hittek, de már nem tudom, hogy mi volt ezeknek a keresztényeknek a nevük. Az Egyház törölte el őket.

kedves kérdező!

létezik, ez maga a buddhizmus

ők a létet alapvetően szenvedésnek tartják, és az egyetlen céljuknak a lét meghaladását tekintik

>kedves kérdező!

>létezik, ez maga a buddhizmus

>ők a létet alapvetően szenvedésnek tartják, és az egyetlen céljuknak a lét meghaladását tekintik

Ez több szempontból téves.

Az egyik tévedés, hogy a buddhizmus csak a fizikai burokba öltöztetett életről vallja, hogy szenvedéssel teli. Az élet nem csak fizikai síkon létezik, az eredeti kérdés pedig nem a fizikai életre, hanem mindenféle életre vonatkozott.

A másik tévedés, hogy még ha feltételezzük hogy a kérdező a fizikai életről beszélt, akkor is különbséget kell tenni a szenvedés és a rossz között. A szenvedés az a rossz okozata. A szenvedés nem maga a rossz! A szenvedés lehet valamely tévedésed következménye. A szenvedés így lehet az élet igazságosságának kifejeződése, ami egy alapvető jó. Ez teszi lehetővé hogy tanuljunk a tévedéseinkből, és fejlődhessünk általa. A szenvedés általában egy lehetőség a fejlődésre. Ami igazán rossz az a következő: másoknak szenvedést okozni. Ezen belül az egyik legnagyobb rossz másoknak szenvedést okozni magáért a rosszért (tehát nem egy képzelt önző érdek kielégítése miatt).

Ami az emberi faj kiirtását illeti, arról azt lehet elmondani, hogy ez sok szenvedést okozna, ezért egy ilyen erőszakos cselekedet nagyon rossz lenne. Az emberiség nem értéktelen. Egy élet sem értéktelen! Az emberek kiirtása sok sok érték megsemmisítése lenne, szinte semmi jó nem lenne benne. Az emberiség relatíve rossz és relatíve jó. A cél az emberiség fejlődésének segítése, hogy minél több jó legyen benne. Ezen az úton kell haladni. Az emberiség kiirtása éppen ellenkező irányban van.