A Buddhizmushoz tartozó emberek milyen szabályok, irányelvek mentén élik az életüket? Mit gondolnak a világvégéről?

Ha te nem veszed meg, megveszi más, vagy ott rohad el a boltban. Azt az állatot levágják akkor is, ha te vegetáriánus vagy.

A villamost sem szüntetik meg csak azért, mert te busszal jársz.

"A villamost sem szüntetik meg csak azért, mert te busszal jársz."

De igen.

Állatnál viszont az a helyzet, hogy meg sem születik az, amelyiket te nem akarod megvenni. Tenyésztés van már régóta.

Érdekes, miattam még nem szűnt meg egyetlen járat sem, pedig a legtöbbjét nem használom :D

Egy fecske nem csinál nyarat. Attól, hogy Gipsz Jakab nem eszik húst, nem történik érdemi változás. Ha az egész világ kollektíve felhagy a húsevéssel (ez sosem fog bekövetkezni, de tegyük fel, hogy mégis), akkor összeomlik a húsipar, milliók válnak munkanélkülivé, és hirtelen nem tudnánk mit kezdeni a sok döglött (vagy levágásra váró) állattal. A kutyák mondjuk jól járnának :)

Apropó kutyák (és egyéb háziállatok)...nekik lehet marhahúsos pedigrét venni? Vagy erőszakoljuk rá a vegetarianizmust a húsevő állatokra is a "nem ártás" zászlaja alatt? :P

Ezt olvasd el:

[link]

"miattam még nem szűnt meg egyetlen járat sem"

Miért nem?

Egy csomó villamosjárat megszűnt, mert te (és más) nem megy rajta eleget. Csak tudod, a villamoson te csak 1/100000 rész vagy, azért nem feltűnő számodra. Ugyanez lenne, ha nem csirkéket, hanem bálnákat vágnának neked.

a hús a közvetettség kérdése. mivel ha ajándékba kapja és az adott család amúgy is leöl egy állatot, de nekik sok az a hús, akkor nem miatta ölték meg.

mellesleg ennyi erővel növényeket sem szabad enni, meg a gombának is ártasz... alapvetően a buddhizmus tudtommal nem megy bele ebbe a hibába. hinduizmus, jainizmus már inkább vall ilyeneket.

az illúzió, hogy meg sem születik. ha nem az ember eszi meg, akkor a farkas, ha nem az, akkor szaporodnak addig míg éhen nem halnak erőforrások hiányában, ha meg minden idilli, akkor is meghal.

egy fecske valóban nem csinál nyarat.

-

ez lényegtelen, a buddhizmus ott húzza emg a határt, hogy ne érted vágják le az állatot, és te ne öld meg.

#16

A húsevésben pedig csak 1/7000000000 rész vagy. Ne értékeld túl a saját szerepedet a világban.

Szíved joga úgy dönteni, hogy nem fogyasztasz húst, de ettől nem leszel se jobb ember, se nagyobb buddhista.

Lényegéről

A buddhizmus alapítója Gautama Sziddhártha, egy kb. i. e. 560-ban, Nepálban született királyi herceg volt. Sziddhártha sok évi meditálás és imádkozás után elnyerte a megvilágosodást, azaz eljutott az élet alapigazságainak végső megértéséig. Ekkor kapta a Buddha címet ("Megvilágosodott").

Buddha nem akarta, hogy istenként imádják. Azt tanította, hogy az emberek boldogabbak lennének, ha felelősséget vállalnának gondolataikért és tetteikért. Tanításai egyszerűen útmutatások voltak az élethez. Ma több mint 400 millió buddhista él a világon, legnagyobbrészt Ázsiában, bár a buddhizmus békés, szeretetteljes eszméi sok követőre találtak a nyugati országokban is.

Buddha élete

Bár Sziddhártha, apja pompás palotájában, a külvilágtól elzárva nőtt fel, mégis boldogtalan volt.

Végül kilovagolt a palotájából, s ez az út megváltoztatta az életét. Először egy öreg embert, aztán egy beteg embert, majd egy halott embert látott. Kérdéseire azt felelték, hogy az élet tele van ilyen szenvedésekkel. Végül megpillantott egy szegény szerzetest, akinek nem volt semmije, mégis nagyon elégedettnek tűnt. Sziddhártha megfogadta, hogy olyan lesz, mint a szerzetes, és örökre maga mögött hagyta a palotát. Sok-sok évnyi böjtölés és imádkozás után, az indiai Bodh Gaja városában, leült egy fa alá. Lehunyta szemét és meditálni kezdett. Amikor felnyitotta szemét tudta, hogy végre meglátta az igazságot, és megtalálta a szenvedésbő1 kivezető utat.

Buddha tanítása

Buddha a megvilágosodás során rájött, hogy az emberek azért szenvednek, mert soha nem elégedettek azzal, amijük van, hanem mindig többet akarnak. Az embereknek új gondolkodás- és viselkedésmódot kell elsajátítaniuk. Buddha az első beszédében fektette le tanításának alapjait. A tanítás középpontjában a négy nemes igazság állt:

1. Minden létezés szenvedés.

2. A szenvedés oka a mohóság.

3. A szenvedésnek véget lehet vetni.

4. A szenvedés megszüntetéséhez vezető út a nyolc nemes ösvény.

A nyolc nemes ösvény középút a szélsőséges kényelem és a szélsőséges nélkülözés között. Nyolc lépcsőfoka segítségével az emberek bölcsebb, könyörületesebb életet élhetnek:

1. Helyes megértés (Buddha tanításain keresztül).

2. Helyes hozzáállás (pozitív gondolkodás).

3. Helyes beszéd (a hazugság kerülése).

4. Helyes cselekvés (mások segítése).

5. Helyes megélhetés (hasznos munka végzése).

6. Helyes erőfeszítés (jócselekedetek).

7. Helyes törődés (gondolkodás a beszéd vagy cselekvés előtt).

8. Helyes elmélkedés (a higgadt, boldog elme kialakítása).

Buddhizmus a gyakorlatban

Nem sokkal Buddha halála után a követői különböző csoportokra, "iskolákra" szakadtak, attól függően, hogyan értelmezték a tanításokat.

- A mahájána iskola Indiából eljutott Nepálba, Vietnamba, Kínába, Koreába és Japánba.

- A théraváda iskola Srí Lankán, Burmában, Thaiföldön, Kambodzsában és Laoszban,

- a vadzsrajána pedig Tibetben, Bhutánban és Mongóliában terjedt el.

A mindennapi életben minden buddhista ugyanazt az öt parancsolatot követi: ne ölj; ne lopj; ne hazudj; ne kövess el házasságtörést és ne részegeskedj!

Szentélyek és sztúpák

A buddhisták számára a nyolc nemes ösvény teljes értékű életmódot jelent, amit mindig igyekeznek a lehető leghűségesebben követni.

A buddhisták szentélyekben és templomokban róják le tiszteletüket Buddha előtt, és meditálnak, együtt a többi budddhistával. Sokaknak az otthonukban is van szentélyük. Az első tíz buddhista szentély tíz kupola alakú földhalom, sztúpa volt, amiket Buddha hamvai számára emeltek. Később további sztúpákat építettek a szent ereklyék, például a szent szövegek másolatai, vagy a híres szerzetesek hamvai számára. A sztúpákból végül díszes építmények lettek. Ma sok sztúpa egy-egy nagyobb buddhista templomegyüttes része.

A szerzetesek élete

A buddhista szerzetesek és apácák közösségét szangának nevezik. A szanga a buddhizmus három kincsének - a három dolognak, melyek azért értékesek, mert segítséget és támogatást nyújtanak az embereknek - egyike.

A másik két kincs maga Buddha, illetve tanítása, a dharma.

Buddha sok-sok éven át élt vándorszerzetesként, mások adományaiból tartva fenn magát. A mai szerzetesek is egyszerű, szigorú életet élnek, a szent szövegeket tanulmányozzák és meditálnak. Néhány országban, például Burmában és Thaiföldön, a fiatal fiúk nevelésük részeként több hónapot töltenek kolostorban. Vannak, akik úgy döntenek, hogy örökre ott maradnak - leteszik az esküt, és maguk is szerzetesek lesznek.