Miért beszélik bele mindenkibe h létezik isten?

Szia!

Kicsit lépéshátrányban vagy,de még behozhatod.

Én nemcsak hiszem,hanem 100%-osan tudom,hogy létezik,mivel találkoztam vele.Nem egy gondolat vagy valamilyen személytelen erő/energia,hanem valóságos személy.

Jó éjt! :)

Most te komolyan azt szeretnéd, hogy azt tárgyaljuk ki, hogy te miben hiszel és miben nem?

Szerinted kit érdekel?

Dehogy beszélik bele, főleg manapság nem. Van egy csomó ateista s olyan, aki hisz istenben, de nem a szakállas öregben, akire esetleg gondolsz, lehet hinni sok istenben, vannak ilyen vallások szép számmal...

A te világképeddel, hiteddel sincs baj, higgy abban, belőled nem nézem ki, hogy erőszakosan terjeszd, amivel máris sokkal jobb vagy, mint egyes vallásgyakorlók.

Szabadon hihetsz, amit akarsz s szabadon tartozhatsz vagy sem valláshoz. Van a világnak olyan része, ahogy ez nincs így, de itt igen.

Pont itt és most mi a gondod, nem tudom.

@Kérdező

Néhány gondolat a kérdésedhez:

- Érthető, hogy szerinted nem létezik, sokak szerint létezik.

- Keresztényként nem a "vallásnak" hódolunk be. Az Egyház a hívők közössége, akik őrzik Jézus Krisztus Urunk parancsolatait.

- A Bibliát a próféták és az apostolok hagyták, érthető, hogy tekintélye van.

- Az Újszövetség szóhasználatában a "szent" a hívőkre vonatkozik, így nem csak az egyházi személyek a szentek, hanem mindenki, aki az Egyház részre (Vö. 1Kor 1,2) [De vigyázz! Ennek a kifejezésnek nem minősítő jellege van.]

- Nyilván, az egyházi személyek sem tökéletesek, de nem is mondta senki, hogy azok. Nem értem, ezt most hogyan kapcsolod össze a templomba járással. Most azt gondolod, hogy minden egyházi személy (pap, lelkész, teológus) olyan bűnös, hogy nem érdemes meghallgatni az előadását/prédikációját? Nem vagy te elfogult? Egyáltalán nincs igazad.

- Továbbra is érthető, hogy szerinted nincs Isten, de az érveid nem mérvadóak.

Így a végére egy tanács:

Figyelj oda a helyesírása...

Az ateisták legfőbb baja az érzéketlenség. A vak tagadja a színeket, a botfülű a dallamot. De csak egymás között van hitelük, a látók és hallók legfeljebb szánakoznak rajtuk. Megpróbálnak segíteni, de nem mindegyik akarja. Kár. De nem a mienk, hanem az övék. Ők továbbra is inkább az al maghrebi bedouin barátok által kifejlesztett szónikus kántálással szándékoznak tájékozódni a sötétben, miközben zenei hallás nélkül esz-dúrban igyekeznek énekelni: "Thank you for the music, the songs I'm singing". Persze, azt nem igazán értik, hogy miért ütköznek bele a tereptárgyakba újra és újra. Ha szöget ütne a fejükben, énekelhetnék akár ezt is:

Vak szemmel a jövő szélén

Vak szívvel egy csillagon

Itt állunk a gödör szélén

Hát vigyázz ránk!

Vigyázz ránk!

Lassan üres a terített asztal

Farkasok mondanak áldomást

Könnyű a szavuknak hinni

Hát vigyázz ránk!

Vigyázz ránk!

Nézd el, ha irtjuk a fáid

Nézd el, ha nem hiszünk

Gonosz játékok rabjai lettünk

Hát vigyázz ránk!

Vigyázz ránk!

Lesz majd, aki tudja a bajt

Pesszimistának csúfolják

Túl sok praktikus elme

Vigyáz ránk

Vigyáz ránk

Védjük a védhetetlent

Őrizgetjük a látszatot

Díszlet-világban élünk

Hát vigyázz ránk!

Vigyázz ránk!

Nincs meg az alagút vége

Hamis fény felé rohantunk

Most ég az utolsó gyertya

Hát vigyázz ránk!

Vigyázz ránk!

"Aki istenről prédikál, mi köze neki hozza? Semmi. ugyanúgy követ el bűnt"

Na igen, de egy ilyen ember (ideális esetben) tudja hogy vétkezik, és próbál Istennek élni. No meg azért prédikál ő Istenről, mivel az egyetemen ezt tanulta, így feltehetőleg alaposabban ismeri a teológiát mint egy átlaghívő...

A kérdésedben leírod a véleményedet, erre nem tudok mit mondani. Szerintem meg nem.

"szerintem isten egy jó cselekedet/gondolat"

Ez meg abszolút a te véleményed, amit te találtál ki, mert neked így lenne szimpatikus.

Én sosem voltam ateista, de felnőtt fejjel tértem meg. Nem beszélte bele senki a "fejembe", saját tapasztalatok, lelki fejlődés és élmények vezettek el idáig.

Szerinted az erkölcs létezik Isten helyett. Létezik erre egy (illetve több) teológiai levezetés, miszerint az erkölcs, és az, hogy a világon különböző helyen és korban élt embereknek van egy közös elképzelésük arról, hogy mi a helyes, és mi a helytelen, abból önmagában következik, hogy az erkölcs nem tanult, hanem Istentől származó "törvény".

Az egyik kedvencemet itt találod, sajnos magyar fordításról nem tudok: https://www.youtube.com/watch?v=xliyujhwhNM&list=PLIBtb_NuIJ..

Amikor Isten nélkül eljutsz odáig, hogy lelkiismeretes vagy, tudatosan nem cselekszel rosszat, szereted az embertársaidat, nem ölsz, nem káromkodsz, nem paráználkodsz, nem csalod a feleséged, nem lopsz stb., nem hazudsz, akkor két dologra jössz rá (vagy fogsz rájönni). 1. A bűn mindig ott ólálkodik, nem csak körülötted, hanem benned, és nem fogod érteni miért... 2. Hiába mondogatod magadnak, hogy mindened meg van, és minden oké körülötted és benned, mindig lesz valami megmagyarázhatatlan hiányérzeted.

Jelenések 3:17Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire; de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a mezítelen: