Az Új Világ bibliafordítást tényleg meghamisították?

Mihez képest?

A Bibliát ez első 100 évben le se jegyezték.

Az első 500 évben is sokat változott még.

Innen kezdve - nem mindegy?

A Biblia hitelességéről, az első válaszolónak:

Egy 1971-ben közzétett beszámolóból kiderül, hogy valószínűleg 6000, kézzel írt példány létezik a Héber Iratok egészéről vagy egyes részeiről; a legrégebbi az i. e. harmadik századból való. A Keresztény Görög Iratokból mintegy 5000 görög nyelvű kézirat van, a legrégebbi az i. sz. második század elejéről származik. Ezenkívül több példány van más nyelvű korai fordításokból is.

A The Chester Beatty Biblical Papyri című hétkötetes művének bevezetőjében Sir Frederic Kenyon ezt írta: „ Az első és legfontosabb következtetés, amit a [papiruszokkal kapcsolatban elvégzett] vizsgálatokból levonhatunk, megnyugtató, mivel igazolja a meglevő szövegek épségét, mely lényegbevágó. Sem az Ó-, sem az Újszövetségben nem állapítható meg feltűnő vagy alapvető eltérés. Egyetlen jelentős kihagyás vagy betoldás sincs, sem olyan eltérések, amelyek lényeges tényeket vagy tanításokat érintenének. A szövegeltérések jelentéktelenek, például a szórendet vagy a szóhasználat pontosságát befolyásolják . . . A legnagyobb jelentőségük ezzel szemben az, hogy az eddigieknél korábbi időből származó bizonyíték révén megerősítik a meglevő szövegek változatlanságát”

A kérdéssel kapcsolatban viszont azt kell tudni, hogy azon versek miatt mérgesek egyes egyházi körök, melyek olyan bevett "kereszténynek" állított tanokat cáfolnak, melyek sosem voltak keresztény tanítások. Példa erre a háromság, melyet szolgai hűséggel, majd minden felekezet átvett a katolikusoktól.

Az egyik ilyen vers, mely talán a legismertebb e kérdésben a János 1:1.

A János 1:1-et az Új Világ fordítás-ban így olvassuk: „A Szó egy isten volt.” Sok fordításban ezt a kifejezést egyszerűen így olvassuk: „A Szó Isten volt”, és azért használják így, hogy alátámasszák a háromságtant. Egyáltalán nem meglepő hát, hogy a trinitáriusoknak nem tetszik az Új Világ fordítás-ban használt kifejezés. A János 1:1-et azonban nem hamisították meg, annak bebizonyítása céljából, hogy nem Jézus a Mindenható Isten.

Jehova Tanúi és sokan mások, már jóval azelőtt, hogy az Új Világ fordítás megjelent volna, kétségbe vonták az „isten” szó nagy betűvel való írását. Igyekezetük arra irányult, hogy pontosan adják vissza az eredeti nyelv jelentését. Az „egy isten” kifejezést használja egyébként öt német bibliafordító is abban a versben. Legkevesebb 13 további fordító a következő kifejezéseket használja, mint például „isteni természetű” avagy „istenhez hasonló természetű”. Ezek a fordítások teljes összhangban vannak a Biblia többi részeivel, hogy kimutassák, igenis Jézus az égben egy isten abban az értelemben, hogy isteni. De Jehova és Jézus nem ugyanaz a lény, nem ugyanaz az Isten (János 14:28; 20:17).

Ezt egyébként pontosan, a görög koiné nyelv szabályait figyelembe véve is ki lehet elemezni és egyértelmű, hogy a domináns egyházak manipulációja van a félrefordítás mögött!

Már csak a józan ész is, aminek kapásból ellent mond:

János 1:1-2 - "1 Kezdetben volt a Szó, és a Szó az Istennél volt, és a Szó isten volt. 2 Ez volt kezdetben az Istennél." Hogyan lehet valaki valakinél, ha valójában ugyanaz a személy? Persze titok! Nem, nem titok, hazugzág!

Egy olyan fordítás, amely tiszteli Istent

Ezért mérföldkőnek számító esemény volt, amikor 1950-ben A Keresztény Görög Iratok új világ fordításának angol nyelvű kiadása megjelent. A következő tíz évben kiadták részletekben a Héber Iratokat, vagy ahogyan általánosan ismert, az Ószövetséget. 1961-ben kiadták a teljes Bibliát angolul, méghozzá egyetlen kötetben. Figyelemre méltó, hogy az Új világ fordítás használja Isten nevét, a Jehova nevet, azon a majdnem hétezer helyen, ahol az „Ószövetségben” előfordul. Különösen kiemelkedő, hogy ebben a fordításban Isten neve visszakerült arra a 237 helyre, ahol az „Újszövetségben” vagy más néven a Keresztény Görög Iratokban eredetileg előfordult.

A név visszahelyezése egyrészt tiszteletet mutat Isten iránt, másrészt új távlatokat nyit a Biblia megértése előtt. Sok fordításban például így hangzik a Máté 22:44: „Monda az Úr az én Uramnak.” De ki az, aki szól, és vajon kihez beszél? Az Új világ fordítás így adja vissza ezt a verset: „Így szólt Jehova az én Uramhoz” — idézve a Zsoltárok 110:1-et. Ezen a kritikus helyen az olvasó felismerheti, hogy a vers mikor utal Jehova Istenre, és mikor a Fiára.

Az „Új Világ fordítás” előnyei

Modern nyelvezetének, egységességének s az igék gondos fordításának megtárgyalása; Isten ihletett Szavának dinamikus kifejezésmódja

AZ UTÓBBI években számos modern bibliafordítást tettek közzé, amelyek segítettek megérteni az Isten Szavát szerető embereknek az eredeti Írások jelentését. Sok fordításban azonban a szent feljegyzésből az isteni nevet kihagyják. Ezzel szemben az Új Világ fordítás megkülönböztetett tisztelettel övezi és méltó módon kezeli a Legfelségesebb Isten nevét azáltal, hogy a szövegben visszaállítja azt jogos helyére. A név 6973 helyen fordul elő a Héber Iratokban és 237 helyen a Görög Iratokban, a két szám együttvéve 7210. A héber tudósok általában a Yahweh formát részesítik előnyben, de a pontos kiejtés nem ismert. A latinosított Jehova névalak ezért továbbra is használatban marad, mivel ezt használták évszázadokon át és ez a héber név négy betűjének: ,יהוה vagyis a Tetragrammának a legáltalánosabban elfogadott formája a magyar fordításokban. Egy héber tudós, R. H. Pfeiffer megjegyezte: „Akármit is mondanak annak bizonytalan származásáról, a Yahweh megfelelő fordítása a ’Jehova’, és az is marad.”

2 Nem az Új Világ fordítás az első olyan fordítás, amelyik helyreállítja a Keresztény Görög Iratokban az isteni nevet. A XIV. századtól kezdődően sok fordító szükségesnek érezte, hogy visszaállítsa az isteni nevet a szövegben, különösen azokon a helyeken, ahol a Keresztény Görög Iratok írói a Héber Iratokból idéznek, amely tartalmazza az isteni nevet. Sok modern nyelvű missziós változat, közöttük az afrikai, az ázsiai, az amerikai és a csendes-óceáni szigeteki Görög Iratok éppúgy használják a Jehova nevet, mint néhány európai nyelven írt változat. Ahol az isteni név fel van tüntetve, ott semmi kétség sem lehet afelől, hogy az író melyik „úr”-ra utalt. Ott Jehováról, az ég és föld Uráról van szó, akinek a neve egyedülállóan és megkülönböztetetten meg van szentelve a Szent Iratok Új Világ fordításában.

3 Az Új Világ fordítás az ihletett Írások világos, érthető nyelvezetével is hozzájárul Jehova nevének megszenteléséhez, amely az olvasó elméjébe szándékozik vésni az Írások pontos jelentését. Egyszerű, modern nyelvezetet használ — amennyire lehetséges, következetes fordításában pontosan közvetíti a héber vagy a görög szavak által kifejezett cselekvést vagy állapotot. Ezekben és más dolgokban az Új Világ fordítás a tőle telhető módon napfényre hozza az eredeti írások erejét, szépségét és értelmét.

Igen Jehova fordítás!

Több helyen módosították, az Isten szó helyett Jehovát írtak, a Szent Lélek nekik szent szellem (csupa kisbetűvel!!!) a sátánt pedig nagy betűvel írják.Ne dőlj be nekik!Ja és Jézust szerintük felakasztották!

És mielőtt még elkezdenék az okoskodást, olvastam és összehasonlítottam az eredeti Ógörög szöveget az ő művükkel, tehát tudom, hogy mit beszélek!

Ami a következetességet mint sajátosságot illeti, figyeljük meg, mit mondott erről Alexander Thomson, héber és görög szövegmagyarázattal foglalkozó tudós a Keresztény Görög Iratok angol nyelvű Új Világ fordításáról szóló bírálatában: „A fordítás nyilvánvalóan szakavatott és okos tudósok munkája, akik azon voltak, hogy a lehető legpontosabban adják vissza a görög szöveg valódi értelmét, mindazt, amit az angol nyelv képes kifejezni. A fordítás célul tűzte ki, hogy minden jelentősebb görög kifejezésre ugyanazt az angol szót használja, és — amennyire csak lehetséges — szó szerinti fordítást ad… A rendszerint ’igazolni’ igével fordított szót általában nagyon helyesen az ’igaznak jelent ki’ kifejezéssel fordították . . . A kereszt szót ’kínoszlop’-ként adták vissza, ami további finomítást jelent . . . A Lukács 23:43 fordítása is jó: ’Valóban mondom neked ma, velem leszel a Paradicsomban.’ Ez jelentős előrelépést jelent a legtöbb változat értelmezéséhez képest.” A Héber Iratok fordításáról ugyanez a bíráló a következőket mondja: „Az Új Világ fordítás nagyszerű teljesítmény. Lendületes és eleven, az olvasót gondolkodásra és vizsgálódásra készteti. Ez nem fölényes bibliakritikusok műve, hanem olyan tudósoké, akik tisztelik Istent és az ő Szavát” (The Differentiator, 1952. április, 52—57. oldal és 1954. június, 136. oldal).

Eltérő, de nem téves

Először is az eredeti bibliai nyelvekben szereplő, rokonértelmű szavakat más-más angol szóval fordítottuk, ahol ez lehetséges volt, s ily módon hívtuk fel a bibliatanulmányozó figyelmét a valószínűleg eltérő jelentésbeli árnyalatokra. Ezek szerint a syn•te′lei•a szót „befejezés” szóval, és a te′los szót „vég” szóval fordítottuk, noha sok egyéb változat mindkét szót a „vég” szóval fordítja (Máté 24:3, 13). A ko′smos szót „világ”-nak, az ai•on′-t a „dolgok rendszere” és az oi•kou•me′ne szót a „lakott föld” szóval adtuk vissza. Továbbá sok bibliafordítás csupán a „világ” szót használja akár a két, akár mind a három görög szó kifejezésére, noha ténylegesen különbség van közöttük (Máté 13:38, 39; 24:14).

Az Új Világ fordítás hasonló módon gondosan különbséget tesz a gno′sis („ismeret”) és az e•pi′gno•sis (fordítása „pontos ismeret”) szavak között, amely különbséget sokan mások figyelmen kívül hagynak (Filippi 1:9; 3:8). Megkülönbözteti a ta′phos („sír”, egy egyén számára szolgáló temetkezési hely), a mne′ma („sírbolt”), a mne•mei′on („emléksír”) és a hai′des („hadesz”, amely a Bibliában a halott emberiség közös sírjára utal) szavakat (Máté 27:60, 61; János 5:28; Cselekedetek 2:29, 31). Számos bibliafordítás megkülönbözteti a ta′phos és mne•mei′on szót a Máté 23:29-ben, más szövegekben azonban nem különbözteti meg ezeket a szavakat következetesen. (Lásd Máté 27:60, 61, New International Version.)

Az igeidők fordítását gondosan és pontosan végeztük. Például a Revised Standard Version-ben az 1János 2:1 így hangzik: „Ha valaki bűnt követ el, van közbenjárónk az Atyánál, Jézus Krisztus, az igazságos.” Röviddel ezután, ugyanez a fordítás az 1János 3:6-ot a következőképpen adja vissza: „Aki őbenne marad [mármint Jézusban], egy sem vétkezik.” Ha Jézus követői közül senki sem vétkezik, egyáltalán miként lehet az 1János 2:1-et alkalmazni?

Az Új Világ fordítás megoldja ezt a látszólagos ellentmondást. Az 1János 2:1 ezt mondja: „Azért írom nektek ezeket, hogy ne kövessetek el bűnt. És ha valaki mégis bűnt követ el, van segítőnk az Atyánál, Jézus Krisztus, az igazságos.” János ebben a versben az elbeszélő múltat (aorisztoszt) használta egyetlen bűn elkövetésére mutatva, olyan fajta dologra, amelyet időről időre mindannyian elkövetünk, mert tökéletlenek vagyunk. Az 1János 3:6 azonban ezt írja: „Aki egységben marad vele, nem gyakorol bűnt, aki bűnt gyakorol, nem látta és nem ismeri őt.” János itt a jelen időt használta, hogy rámutasson: folyamatos, megrögzött bűn elkövetéséről van szó, ami érvénytelenné tenné bárkinek azt az állítását, hogy keresztény.

Mi a szent szellem? S amiért az Új világ fordításban kis betűkkel írják.

A szent szellemre vonatkozó írásszövegek összehasonlításából kiderül, hogy utalnak rá úgy, mint amivel ’betelnek’ emberek, amivel lehet ’keresztelni’ és ’felkenni’ személyeket (Luk 1:41; Máté 3:11; Csel 10:38). Egyik kijelentés sem lenne helytálló, ha a szent szellem személy lenne.

Jézus ’segítőnek’ (görögül: pa•ra′klé•tosz) is nevezte a szent szellemet, és azt mondta, hogy ez a segítő ’tanítani’, „tanúskodni”, ’szólni’ és ’hallani’ fog (Ján 14:16, 17, 26; 15:26; 16:13). A Szentírásban nem szokatlan az élettelen dolgok megszemélyesítése. Például azt írja, hogy a bölcsességnek ’gyermekei’ vannak (Luk 7:35). A bűnről és halálról mint királyokról beszél (Róma 5:14, 21). Bár néhány bibliavers azt mondja, hogy a szellem „szólt”, más helyről világosan kiderül, hogy ezt angyalokon vagy embereken keresztül tette (Csel 4:24, 25; 28:25; Máté 10:19, 20; vesd össze a Cselekedetek 20:23-at a 21:10, 11-gyel). Az 1János 5:6–8 nemcsak a szellemről mondja, hogy „tanúskodik”, hanem a ’vízről és a vérről’ is. Ezért ezeknek a bibliaverseknek egyik kijelentése sem bizonyíték arra, hogy a szent szellem személy.

A szent szellem helyes meghatározásának bele kell illenie a szent szellemre vonatkozó összes írásszövegbe. Ebből a szempontból a logikus következtetés az, hogy a szent szellem Isten tevékeny ereje. NEM SZEMÉLY, hanem hatékony erő, amelyet Isten áraszt ki magából szent akaratának végrehajtásához (Zsolt 104:30; Csel 4:31; 2Pét 1:21).

Oszlopra szegezve vagy kereszten halt meg Jézus ?

Az a szó, melyet sok modern bibliafordítás „kereszt”-nek (az ÚV „kínoszlop”-nak) fordít, a görög nyelvben a sztau•rosz′. A klasszikus görögben ez csupán egyenes oszlopot vagy karót jelentett. Később olyan kivégzőoszlopra is alkalmazták a megjelölést, amelyre keresztgerendát erősítettek. Ezt a The Imperial Bible-Dictionary a következőképpen erősíti meg: „ A keresztnek [sztau•rosz′] megfelelő görög szó helyénvalóan oszlopot, egyenes rudat vagy karódarabot jelölt, melyre bármit fel lehetett akasztani, vagy amelyet egy darab föld bekerítésénél használhattak . . . Úgy tűnik, hogy a crux szó (amelyből a mi kereszt szavunk származik) még a rómaiak körében is eredetileg egyenes rudat jelentett” (P. Fairbairn kiadásában [London, 1874] I. köt., 376. o.).

J. D. Parsons a The Non-Christian Cross című könyvében ezt írja: „ Az Újszövetséget képező számtalan görög szövegben egyetlen olyan mondat sincs, amely az eredeti görögben akárcsak közvetett bizonyítékot is szolgáltatna arra, hogy a Jézus esetében használt sztaurosz más lett volna, mint a közönséges sztaurosz; arra pedig még kevésbé utal, hogy itt nem egyetlen darab, hanem két, kereszt alakban egymáshoz összeerősített fáról lenne szó . . . Meglehetősen félrevezető, hogy tanítóink a görög egyházdokumentumok lefordítása során a sztaurosz szónak ’kereszt’ értelmet tulajdonítanak, s ezt a tényt még azzal is megtoldják, hogy a lexikonjainkban a sztaurosz jelentését ’keresztnek’ adják meg, miközben nem fűznek hozzá pontos magyarázatot, hogy a szó eredeti jelentése az apostolok napjaiban egyáltalán nem ez volt, s hosszú ideig azután sem ez volt az első jelentése, hanem ezt az értelmet csakis azután kapta, miután a hiányzó bizonyítékok ellenére valamilyen okból úgy következtettek, hogy annak a bizonyos sztaurosznak, amelyen Jézust kivégezték, ilyen meghatározott formája volt” (London, 1896, 23—4. o.; lásd még: The Companion Bible [Thetford, Anglia, 1974] 162. függelék).

Azt, hogy Isten szó helyett Jehovát írtak, csak helyreállítás csupán. A JHVH tetragramma visszahelyezésével 7210 helyre. A magyar nyelvben is évszázadok óta a Jehova név latinos formájában használatos.

Az Ördög nagy kezdőbetűvel található meg a fordításukban, ami arra utal, hogy egy személyről van szó, s nem csupán valami bennünk levő rossz. Istenhez hasonlóan, létező szellemszemély.

Ha valóban olvastad az eredeti Ógörög szöveget, a fenti állásponton kötöttél volna ki, ahogy azt jártas tudósoktól származó könyvekben olvasni lehet.

Hogyan találhatod meg a legjobb fordítást?

A Bibliát az átlagemberek, földművesek, pásztorok, halászok által használt mindennapi nyelven írták (Nehémiás 8:8, 12; Cselekedetek 4:13). Ezért egy jó bibliafordítás úgy adja át a benne található üzenetet, hogy az őszinte emberek megérthessék, függetlenül attól, hogy milyen a hátterük. Egy ilyen fordításra a következők is ráillenek:

▪ Pontosan közvetíti az Istentől ihletett eredeti üzenetet (2Timóteusz 3:16).

▪ A szavak jelentését szó szerint adja vissza, amikor az eredeti szöveg szóhasználata és felépítése ezt lehetővé teszi a célnyelvre történő fordításnál.

▪ A szavak és a kifejezések pontos értelmét adja vissza, ha az eredeti szöveg szó szerinti fordítása eltorzítaná vagy elhomályosítaná a jelentést.

▪ Természetes és könnyen érthető a nyelvezete, melyet szívesen olvasnak.

Létezik ilyen fordítás? Ennek a folyóiratnak az olvasói közül milliók örömmel forgatják az Új világ fordítást. Miért? Mert egyetértenek a fordítói bizottság szemléletével, melyről az első angol kiadás előszavában ezt olvashatjuk: „A Szentírásnak nem egy értelmező fordítását adjuk közre. Végig arra törekedtünk, hogy amennyire csak lehetséges, szó szerinti fordítást készítsünk, ahol ezt a mai angol nyelvhasználat megengedi, és ahol a szó szerinti fordítás nem homályosítja el a gondolatot, vagy nem teszi azt nehezen érthetővé.”

Néhány nyelvész megvizsgált modern bibliafordításokat, így az Új világ fordítást is, hogy vannak-e bennük pontatlanságok és elfogultságtól vezérelt torzítások. Az egyik ilyen tudós Jason David BeDuhn valláskutató, az Észak-arizonai Egyetem (USA) docense. „A legolvasottabb angolszász Bibliák” közül megvizsgált kilencet, majd 2003-ban kiadta az erről szóló 200 oldalas tanulmányát. Számos vitatott részletet vizsgált, mivel ezek jelentésén „a legvalószínűbb, hogy változtattak elfogultságból”. Mindegyik angol kiadásból a vizsgált részleteket összehasonlította a görög szöveggel, és kereste, hol torzult a jelentés az elfogultság miatt. Mire jutott a vizsgálódása során?

BeDuhn elmondja, hogy a nagyközönség és sok bibliatudós feltételezése szerint az Új világ fordításban (ÚV) fellelhető eltérések a fordítók vallásos elfogultságának tudhatók be. Azonban rámutat: „A különbségek túlnyomó többsége abból adódik, hogy az ÚV pontosabb, mivel szó szerinti fordítás, és óvatosan bánik a kifejezésekkel.” Bár BeDuhn nem ért egyet az Új világ fordítás egyes megoldásaival, elmondja, hogy „az általa vizsgált fordítások közül ez a legpontosabb”. „Rendkívül jó” fordításnak nevezi.

Dr. Benjamin Kedar, a héber nyelv izraeli tudósa 1989-ben hasonló kijelentést tett az Új világ fordításról: „Ez a munka azt az őszinte törekvést tükrözi, hogy a szövegből a lehető legpontosabb megértést nyerjük . . . Az Új világ fordításban soha nem fedeztem fel semmilyen elfogult szándékot arra, hogy a szövegbe olyasmit olvassanak bele, amit az nem tartalmaz.”

„Az Új Világ bibliafordítást tényleg meghamisították?

Jehova Tanúi fordítása ez.

Vannak, akik szerint néhány helyen nem pontos, de ki, mit tud erről? Vannak példák?”

_______________

Nem hasították, ha elég ennyi, ha nem jelezd!

Jehova Tanú fordítása?: Jó, akkor a többi ami létezik az eredeti kéziratokon kívül kinek a fordítása és milyen nézetűek (vallásúak) voltak?

Néhány helyen nem pontos?: Hol a precedens példa, hogy az nem pontos?

Hiba miatt újra!!!!!!!!!!!!!!

„Az Új Világ bibliafordítást tényleg meghamisították?

Jehova Tanúi fordítása ez.

Vannak, akik szerint néhány helyen nem pontos, de ki, mit tud erről? Vannak példák?”

_______________

Nem hamisították, ha elég ennyi, ha nem jelezd!

Jehova Tanú fordítása?: Jó, akkor a többi ami létezik az eredeti kéziratokon kívül kinek a fordítása és milyen nézetűek (vallásúak) voltak?

Néhány helyen nem pontos?: Hol a precedens példa, hogy az nem pontos?

[link]

[link]

[link]

[link]