Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Mire alapozzák azokatbaz...

Mire alapozzák azokatbaz állításokat, hogy az Ószövetséget a fogsák körül kezdték lejegyezni?

Figyelt kérdés
2017. ápr. 3. 18:36
 1/8 szp72 ***** válasza:
Ezt így tudtommal nem sokan állítják, hanem hogy a fogság körül nyerte el a mai formáját.
2017. ápr. 3. 19:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
A zsidók,a babiloni,perzsa fogságból,csak részben tértek vissza Palesztínába,a lerombolt óhazába,hisz a befutott kereskedők,bankárok nem szívesen hagyták ott jól jövedelmező üzletüket.A hazatérők,szinte csak a szegények,és álmodozók voltak.Babilonban maradt a papság is,és a két nemzetrész kapcsola,és az istenhit megtartása tette szükségessé a szóbeli hagyomány lejegyzését.
2017. ápr. 3. 20:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:

#2 van erre valami konkrét forrásod is? Angol is tökéletes.

Ha a papság nem tért vissza ki építette fel a templomot? Mert az ha jól tudom csak nekik volt szabad

2017. ápr. 3. 20:37
 4/8 anonim ***** válasza:
Zsidó tanulmányból tudom.Kicsit macerás,de utánajárok ismét.
2017. ápr. 4. 07:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 A kérdező kommentje:
Megköszönném. Persze ha angolul és nem héberül van :))
2017. ápr. 4. 14:35
 6/8 anonim ***** válasza:
Hogy papok nem tértek vissza, az butaság. Visszatérésrõl részletek: Nechemja könyve, Ezra könyve [link]
2017. ápr. 4. 19:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:

Fel tudsz soroli Esdráson,és Nehémiáson kívül hazatérő papokat?


Jézus idejében is Babilonban volt a zsidó vallási központ.

A Talmudot is ott fogalmazták.

2017. ápr. 5. 07:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:

Szia!


Ezt korábban feltételezték a Bibliakritikusok, akik a XIX. században nyomatékosan állították, hogy Mózes korában a héber írás még nem létezett. Ezt tekintették legerősebb érvüknek azon állításukat bizonyítandó, hogy Mózes öt könyvét több évszázaddal később írták.


Ez a nézet persze már régen, még az I. világháború előtt megdőlt, de a közelmúltban még több olyan anyag került napvilágra, ami azt bizonyítja, hogy a héber írás sokkal szélesebb körben volt elterjedt Mózes korában, mint azt néhány évvel ezelőtt lehetségesnek tartották.


Számos, a II. évezred első feléből származó betűírásos feliratot találtak Palesztina városaiban. A Sínai-félszigeten is számos betűírásos feliratra leltek, ami azt mutatja, hogy a héber betűírás általánosan használt volt éppen azon a területen, ahol Mózes könyveit írta. Egy Ugaritban, a mai Észak-Szíriában talált kis tábla a kánaánita írás teljes ábécéjét tartalmazza. Ez igazolta, hogy a héber ábécé a betűk ma ismert sorrendjében létezett az ie. XV. században. Ezt eddig senki sem tartotta lehetségesnek.


Így ez a felfedezés alapjaiban döntötte meg a kritikusoknak azt a régi elméletét, hogy Mózes idejében még nem létezett írás, mely lehetővé tette volna öt könyvének megírását.


Üdv. Péter

2017. ápr. 6. 13:54
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!