Az Isten hülyének nézi az embereket?

16

Ugyan kedves RachelWarner! A Bibliából vett idézeteket is lepontozzák, vagyis azt ami Isten ír(tőle vett idézetek)! Ezért ne csodálkozz, ha a tökéletlen ember őszinte véleményével is ezt teszik. :-)

folyt....

ha a Bibliából vett idézeteket, amelyeket Isten íratott le semmibe veszi az ember, akkor kedves kérdező, te szerinted hogyan tekinti Isten az ilyen embert?

Én azt gondolom, Isten hosszantűréssel VÁR az ilyen emberre, hátha észreveszi saját tévelygését...ha nem, arról nem Isten tehet. Ő megadta a lehetőséget a bölcsesség megszerzésére, a Fia által....rajtunk a sor!

A papok nézik annak, nem az Isten, mert az nem létezik.

Ezek az ókori zsidó rabbik megetették a jónépet a Biblia maszlagával, ők írták ugyanis a Bibliát, amivel mind a mai napig sikerült nekik a tömegekre hatni, mégpedig erőteljesen, jól írja Marx, a vallás a népek ópiuma. Bemásolom a teljes szövegkörnyezetet, ahol ezt a híres kijelentését megtette, okulás céljából:

„A vallástalan kritika alapzata: az ember csinálja a vallást, nem a vallás csinálja az embert. Mégpedig a vallás annak az embernek az öntudata és az önérzete, aki még vagy nem szerezte meg önmagát, vagy már ismét elvesztette. De az ember nem valami elvont, a világon kívül kuksoló lény. Az ember az az ember világa, az állam, a társadalom. Ez az állam, ez a társadalom termeli a vallást, egy visszájára fordított világtudatot, mert maga is visszájára fordított világ. A vallás ennek a világnak az általános elmélete, enciklopédikus összefoglalása, népszerű formába öntött logikája, spiritualista becsületügye, lelkesedése, erkölcsi szentesítése, ünnepélyes kiegészítése, általános vigasztaló és igazoló alapja. A vallás az emberi lényeg fantasztikus megvalósulása, mert az emberi lényegnek nincs igazi valósága. A vallás elleni küzdelem tehát közvetve küzdelem ama világ ellen, amelynek szellemi aromája a vallás.

A vallási nyomorúság a valóságos nyomorúság kifejezése, a egyszersmind tiltakozás a valóságos nyomorúság ellen. A vallás a szorongatott teremtmény sóhaja, egy szívtelen világ lelke, mint ahogyan szellemtelen állapotok szelleme. A vallás a nép ópiuma.

A vallást mint a nép illuzórikus boldogságát megszüntetni annyi, mint a nép valóságos boldogságát követelni. Az állapotáról táplált illúziók feladását követelni annyi, mint amaz állapot feladását követelni, amely rászorul az illúziókra. A vallás kritikája tehát csírájában ama siralomvölgy kritikája, amelynek szentfénye a vallás.”

Engem hívőnek neveltek ugyan, de könyörgöm, ne jöjjünk mindig a Bibliával. A Biblia - nemcsak szerintem - egy szép irodalmi mű, egy erkölcsi, etikai útmutatás, de hogy Isten megnyilatkozása... Az túlzás. Egy rakás fordításon, zsinati húzáson-toldáson, változtatáson ment át. Kit udja már, milyen volt, amikor elsőként lejegyezték a tanításokat, a történéseket.

Olyan ez, mintha egy tízfős csoport első tagjának elkezdene vki vmit súgni a fülébe, hogy adja tovább. A végén pedig egész más jön ki, hisz az információ, minél hosszabb az út, torzul.