Otthagyott bútorok?

Miert nem a főbérlővel beszélsz?

Mi van a szerződesben?

A kedvencem a "szentimentális érték".

Nem akarok ekézni senkit, én is ingatlant készülök kiadni, értem én a többhavi kauciót, az óvatosságot.

De könyörgöm, ha a "nagyi utolsó szőtt függönye" meg a "papa 60 éves mosógépe" olyan szent érték hogy NEM ENGEDITEK KIDOBNI a bérleményből AZT A SZART A BÉRLŐ KÖLTSÉGÉRE, de cserére meg elszállíttatásra meg semmire nem vagytok hajlandóak, csak szerencsétlen bérlőt csesztetitek, akkor szerintem fejezzétek be a lakáskiadást. Mert ez így ebben a formában csak mindenkinek felesleges stressz. Másba is lehet forgatni a bevételt, lesz kenyér az asztalon, ha eladjátok az ingatlant és vállalkozást indítotok vagy részvényt vesztek (stb., természetesen a józan ész határain belül értve).

Ezeknek a tárgyaknak kitalálták a "raktár" dolgot amit minimális anyagi ráfordítással vehettek meg, ha ragaszkodtok az albérletkiadáshoz és a családi kincsekhez.

Mert érzelmileg ragaszkodnak az adott tárgyhoz, de felesleges helyük nincs tárolni. Ilyenkor a kiadott lakás lesz a raktár. Fejben úgy érzik, még jól is járnak, mert ha tönkremegy, akkor egyrészt ki lehet végre dobni lelkiismeret furdalás nélkül, másrészt az új beszerzését megpróbálhatja ráerőszakolni a bérlőre, aztán vagy sikerül, vagy nem.

2. eset: Be akarja bútorozni a lakást, de nem akar rá sokat költeni + féltené is a normális bútort. A vaterán szerzett "ingyen elvihető szekrénysor" meg pont jó áron van ehhez. Nem szokták ennél tovább gondolni a dolgot. Azért nem hagyja, hogy vegyél magadnak normális szekrényt, mert tárolni a régit nincs helye, ha meg elmész, viszed magaddal a szekrényedet, akkor ő megint ott áll nélküle. Őt pont nem érdekli, hogy neked nem tetszik a régi.

Nem igazán értem a szituációt!

Be van rendezve egy lakás ósdi kacatokkal - eddig tiszta - de ha nem felel meg, mert az ár magas az állapothoz képest, akkor nem kell kivenni. Ha az ár tükrözi a berendezés állapotát, akkor ha kevés a pénz, le kell tolni a békát a torkon.

Az viszont kizárt, hogy egy kiadott lakást a bérbeadó továbbiakban szemétlerakónak használjon és odahordja a lomot. Ez ellen lehet tiltakozni.

Mondjuk én más szemszögből nézném a dolgot, albérlőiből (nem vagyok az):

Az albérlők szívesebben vennének ki egy abszolút üres lakást, hogy aztán a kanapétől kezdve az asztalon keresztül a ruhásszekrényig, szónyegig, MINDENT meg kelljen vásárolni, hirtelen, egyszerre?

Szerintem nem...

Sokan örülnek, ha a kauciót össze tudják spórolni - nem ám, hogy egy komplett lakást berendezni mellé.

Arról nem beszélve, hogy esetleges továbbállás után a költözés lényegesen többe kerül, ha egy komplett lakásra való bútort kell átcuccolni, (ami lehet, hogy nem is fér be a másik bérelt lakásba), mintha egy kocsira való holmit akár egy taxival át lehet fuvarozni.

És igen, ha valakinek nem tetszik, hogy "avíttas" a bútor, akkor tovább kell állni és megfelelő albérletet keresni.

De hát nem kell kivenni egy olyan lakást, ami szentimentális értékek tárhelye...

Ennyi! Keresni kell egy üresen állót.