Beltérben vakolást, vagy ragasztott gipszkartont javasolnátok?

A vakolást nem úszod meg. A téglák közötti réseket be kell fedni. A gipszkarton minden nedvességet fölvesz és meglátszik rajta, be is gombásodhat mögötte. Mögötte száraznak kell lennie a falnak.

Vakolás az optimálisabb. A ragasztott gipszkartonnak akkor van értelme, ha egy régi épületben egy nagyon görbe falat szeretnél egyenesre kihozni, továbbá akkor ha gyors és száraz munkát szeretnél, mert nincs idő a száradásra stb. ez egy kényszermegoldás. Vakolt falra simán feltudsz fúrni bármit. Ragasztott gipszkarton bármit nem bír el, ha azon átmenő csavarral a téglába rögzítesz, akkor a csavar tudja megroppantani a gipszkartont hacsak nincs távtartás amire támaszkodhat a tárgy, ha olyat akasztasz rá, amin van erőkar, akkor az a súly szintén a kartonra esik. Most építesz, akkor egyenes falak lesznek, vakoljátok! Villanyszerelés is sokkal nehézkesebb, két dolgot lehet ilyenkor tenni vagy leszerelik a villanyt és később a dobozokra (amibe a konnektor, kapcsoló kerül) kiemelő keretet tesznek, aminek az ára nem kevés, ha egy komplett házról van szó vagy megvésik ott a falat, ahová kerül majd a doboz és később a gipszkartont kifúrják, majd gipszkarton szerelvénydobozt tesznek be. Az, hogy a dobozok úgy épülnek be, hogy annyit kilógnak a falból, amennyi szükséges, tapasztalatom szerint nem megoldás. Gipszkartonozók elsöprő többsége nem tudja pontosan kifúrni a kartont. Ugyanez a helyzet fűtésnél is a radiátorokkal. A radiátor súlya ekkor a kartont terhelné, ezért kell egy távtartás a karton és a fal közé a csavaroknál, idegölő ilyen f.szságokkal foglalkozni. Ragasztott gipszkartonnál és előtétfalnál is tudomásom szerint szükséges volna szellőzőnyílások beépítése, ami a 2000-es évek elején még elő-elő fordult, mára azonban ez szinte sosem történik meg, mert ronda és a helyzet az, hogy magán a kartonon penészesedés, gombásodás nagyon ritka esetben jelentkezik csak, hogy mi van a karton mögött azt azonban nem tudom, még sosem láttam.

Biztos, hogy vakolat.