Hogyan lehetne megvédeni a tetőszerkezetet villámcsapás okozta tűztől?

A villám hatásairól számtalan diplomamunka, doktori értekezés született...itt is, és szerte a világban..

szerintem gúglizd be a kérdést, ott alapos elemzéseket olvashatsz.

A vastagbetűs kérdésedre a rövid válaszom: sehogy.

A villámhárítóval megkapod a reményt...csak kérdés, hogy a villám milyen hangulatban van.. mert rendkívül kiszámíthatatlan, irányíthatatlan...

2-es!

Ez butaság. A villám MINDIG a magasabb pontba csap bele. Ha a villámhárító lesz a ház tetején a legmagasabb pont, akkor abba fog belecsapni, és nem a kéménybe, sem a háztetöbe.

Ez sajna nem igaz! 2- nek igaza van. A villámlás kiszámìthatatlan. Sokminden befojásolja. Valámint másodlagosan simán leveri a cserepeket, kèmènyt, vagy kigyùjtja a tetőt, stb... Nagyon nagy energiák szabadulnak fel.

Impregnáld a fát tùz ellem. Egy villámcsapás esetèn kisbb lesz a ká4, könnyebben oltható a tűz

sajnos nem vagyok villámszakértő, de sok tanulmányt olvastam róla, és villámvédelemből is kellett egy ötös dogát írni..

nagyon gazdag országok milliárdokat költöttek kísérletekre, hogy a légköri villamosságot befogják, tárolják, és az emberiség nagy örömére felhasználják...

nos volt szerencsém látni jópár fotót, amint a villám (irányítottan, villámhárítón keresztül)belecsap az erre a célra épített, fotballpálya méretű, úszómedence szerűen kialakított akkumulátorba...az úgy robbant fel, és szállt szanaszéjjel, ahogy a nagykönyvben meg van írva..

nem ragozom, ha a tudomány bármit is tudna kezdeni a villám energiájával, akkor nem itt tartanánk...

javaslom megnézni a műholdas éjszakai felvételeket(is) hogy azon az óriási területen, amit lát a kamera, folyamatosan villámlik...van pár száz kilométer távolság köztük, de az energia ott van..elképzelhetetlen mennyiségben..

a NASA verhetetlen az ilyen előremutató kísérletekben...ez még nekik is zsákutca(még pár évtizedig)

aki a villám befogását, megszelidítését megoldja, az megoldotta az emberiség jövőjét...ez az ember még nem született meg.

szóval marad a statisztika, és az ima.

"Ez butaság. A villám MINDIG a magasabb pontba csap bele. "

No ez a butaság. A villám mindig oda csap be, amin keresztül a legkisebb ellenállással tud eljutni a földig. Ez egyáltalán nem biztos, hogy a legmagasabb pontot jelenti. Nyilván, egy vasrúdnak kisebb az ellenállása, mint egy fának vagy a vizes cserépnek, ezért szoktak fémből készült rudakat helyezni a legmagasabb pontra (és persze azt összekötni egy földbe szúrt vasrúddal), hogy ha már villámlik, akkor ne akármerre, hanem az így kialakított legkisebb ellenállású úton keresztül tudjon haladni.

Ha leszúrsz egy 3 méter hosszú vasrudat a mező közepére, majd körbeszurkálod 5 méteres műanyag rudakkal, akkor szerinted melyikbe fog csapni nagyobb eséllyel a villám? Persze hogy a vasrúdba, mert azon keresztül könnyebben tud "lefolyni" a földbe, mint a műanyag rudakon keresztül. Annak ellenére, hogy a műanyag rudak kétszer olyan magasan vannak, mint a vasrúd.

Tehát nem a legmagasabb pontba csap bele, hanem abba, amin keresztül a legkönnyebben (legkisebb ellenállással) tud földelődni. Pont ezért helyezik magasra a villámhárítók végeit, ezzel könnyítve a villám számára az "útválasztást".

Csak egy történet a munkahelyemről. A Debreceni Egyetemen a Klinika Központban a telefonközpont egy villámvédelemmel szakszerűen, a szabványban előírt módon ellátott, és rendszeresen felülvizsgált épületben volt.

Egy villámcsapás hatására az épület tetőszerkezetének egy része "kirobbant" a helyéről, és maga a telefonközpont egy része is tönkrement.

Villamos energiaipari végzettségemmel csak megerősíteni tudom, hogy szinte semmit sem tud a tudomány a villámokról.

A villámhárító nem képes egy nagyobb erejű, és több millió voltos villámot megfelelően elvezetni úgy, hogy a szokásos "mellékhatásai" ne tegyenek egyéb kárt az épületekben, ill. a "másodlagos mellékhatásai" ne tegyék tönkre a környező otthonok elektromos berendezéseinek egy nagy részét.

(Az u.n. Faraday kalitka adna teljes védelmet, ami egy cs. háznál megoldhatatlan lenne.)

Azt viszont megfigyeltem külföldön, hogy sok háznak a körbefutó esőcsatornájának a lenti kifolyója van egy vastagabb acéldarabbal leföldelve.

Gyanítom, hogy tapasztalati úton terjedhetett ez így el, ráadásul ez egy olcsó és praktikus megoldás lehet, hiszen ez már eleve ott van minden házon. Ráadásul nem csupán egyetlen ponton "védi" a házat, hanem körkörösen.

Az épületet ez sem tudja megvédeni 100%-osan, de -szerencsés esetben- jelentősen mérsékelni tudja a keletkező kárt. Ráadásul ezt fillérekből bárki meg tudja oldani saját magának is, hiszen arra mindenki képes, hogy min. egy méteres betonvasat leverjen a földbe a csatornája mellé, és a kiálló végét egy fémbilinccsel hozzászorítsa fémesen a csatornájához.

Vagy pl. 3 cm széles laposvasat leverve a földbe, a kiálló végét kifúrva, hozzácsavarozhatjuk a csatornához, egy biztosabb fémes kötéssel.

A villámok kiszámíthatatlanságát sok kamera megörökítette már, itt is van néhány:

[link]

"sajnos nem vagyok villámszakértő, de sok tanulmányt olvastam róla, és villámvédelemből is kellett egy ötös dogát írni"

Kérdés, ki javította azt a dolgozatot, mert ami az energiás eszmefuttatásodat illeti, ez elég távol áll a tényektől. Az egyik számítás szerint kb 300 millió 100 W-os izzó fogyasztását fedezné a bolygó összes villáma. Ami, bár átlag polgárnak iszonyat nagy szám, ennyi többlet a bolygót tekintve nem jelentené a bajok és a Kánaán közötti választóvonalat.