Maradjak itt mégegy évet egy szörnyű helyen ,ahol magányos vagyok,hogy tudjak lakást venni vagy most költözzek el megint albérletbe máshová?

Ahol élek külföldön szép hely, de egyedülállónak szörnyű. Lehetőség sincs ismerkedni , bulizni főleg nem. Mindenhova autóval lehet eljutni , én úgy kizárt, hogy bulizzak bárhol. Már így is 2 évet vártam a költözéssel, egyszer felmondtam a lakást és visszamondtam. Találtam munkát, ami végre nem szezonos, ami menne is , de ott a főnökség borzalmas és nem lehet nagyon beszélgetni sem. Monoton a saját fejemben élni.

Hétvégén azt tudom csinalni , hogy utazok legalább másfél órát oda vissza es elmegyek boltba ,ott setalok kutyával es ennyi. Igy aztan lehet spórolni, ha órákra van minden es draga a benzin. Anyagilag se eri mrg itt maradni, mert albérlet mellett nem tudok félre tenni annyit, hogy megérné. Épp hogy keveset és akkor is számolni kell minden fillért, es ha plusz fizetnivaló jön, éhezés. Múltkor 2 hétre volt 8000 ftnyi pénzem. Jó ,hogy kaja volt itthon.

Felmondtam ismét a lakást, mert besokalltam.

35 éves vagyok és évek óta, 13 éve küzdök azzal, hogy legyen lakásom. Jött egy rossz párkapcsolat, jó pár évet elvett. Sajnos beteg vagyok, ami abban látszik, hogy már ennyi idősen a fizikai munkától ez fáj, az fàj. Agyilag sincs rendben nálam valami, mert iszonyú lassú és nehéz a felfogásom és suta is vagyok (Asperger és idegrendszeri gyengeség). Segítség nélkül nem jutottam semmire. Van albérletem, autóm, bútorok.

Szerettem volna már saját lakást, ne az albérletet fizessem a semmibe, mert ha lerokkanok 10-15 év múlva, az utcán fogok élni, amíg meg nem fagyok ? Itt állítólag adnak valamennyi támogatást, ha 5 ev munkaviszony utan valaki beteg lesz , de abból max az albérletet lehet kifizetni.

Most is fáj valamim, gerincbeteg vagyok és semmi kedvem 15 év múlva órában fizikai munkával szenvedni ,mert albérletet kell fizetni. Biztos vagyok benne ,hogy rosszabbodni fog az egészségem.

Itt ezen a helyen súlyos depressziós lettem. Sokat van időm magamban gondolkodni, mivel nem beszélgetek. Nincs kivel.

Mit tegyek ? Legszívesebben megölném magam, mert soha sem voltam egy élj a mának típus és mégis itt tartok 35 évesen, hogy sehol..