Gyümölcsösben virágzáskor lehet-e használni Bordóilé + kén Neo sc -t csökkentett dózisban. Illetve vegetációban lehet-e?

Azért a gugli használata nem olyan bonyolult...

[link]

Virágzásban eszedbe ne jusson, leég az összes bibe.

Hát, a kettő nem egy.

A Cuproxat semlegesített rezet tartalmaz, a bordói lé meg kétszeresen pozitív töltésű rézionokat, vagyis egy elég agresszív szer. Virágzásban még rézre nem érzékeny gyümölcsfajokra sem szabad.

A Cuproxatot úgy reklámozzák, hogy az egyetlen rézkészítmény, amit virágzásban is lehet használni.

"Hát, a kettő nem egy."

Nagyon kellemetlen, hogy egy ilyen nagy tudású és jó szakmai tanácsokat adó, alapos kertészeti ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező szakembert meg kell cáfoljak. Én vagyok az a mókus, akire a kérdező hivatkozik, és bátran kijelenthetem, hogy a Cuproxat FW és a Bordói lé NEO SC, vagy a Bordói lé + Kén NEO SC ugyanazt a réz hatóanyagot, a tribázikus rézszulfátot tartalmazza 350 g/l mennyiségben, kolloidális méretben. Képlete Cu4(OH)6(SO4) és valahogy így néz ki: [link]

[link]

Ennek a tribázikus rézszulfátnak a szemcsemérete a fent sorolt három készítményben olyan apró, hogy a kolloid tartományba esik.

Itt beszélek a tapasztalataimról "réz-ügyben" : http://www.gyakorikerdesek.hu/otthon__kartevok__6681905-vira..

Szóval, ha a Cuproxat FW-t mered használni virágzásban, akkor tudjál róla hogy a Bordói lé NEO SC teljesen csereszabatos vele, ugyanúgy használhatod.

Nekem a kénnel kapcsolatban voltak kételyeim, hogy a Bordói lé + kén NEO SC-t használni merjem.

De aztán a szakirodalmat még egyszer alaposan átbogarászva észrevettem többek között, hogy a Syngenta tulajdonképpen virágzásban is javasolja a Thiovit Jet-et.

[link]

A következő mondat olvasható a terméklapon: " Fakadáskor a dózisa 7,5 kg/ha, virágzástól 3 kg/ha"

A Cuproxat FW-t minden fámra kipróbáltam 20ml/10l koncentrációban és bevált, nem okozott virágzásban perzselést. Sziromhulláskor (harmadik permetezés virágzásban), amikor már kis zöld levelecskék is vannak, Chorus-szal jól kombinálható, keverhető. A betegségeket megúsztam!

2014-ben kívácsiságból a sok meggyfám egyikét Cuproxat FW helyett Bordói lé + kén NEO SC hasonló dózisával (20ml/10l) szórtam meg virágzásban több alkalommal, és nem okozott károsodást.

A kolloidális kénnel kapcsolatos tudnivalók alapos utánaolvasása és a Syngenta honlapján írottak alapján 2015 ben minden fámat, (+ribizli, +málna, +egres) virágzásban már Cuproxat helyett Bordói lé + kén NEO SC szerrel permeteztem a már többször írt 20ml/10l koncentrációban.

Az eredménnyel teljesen elégedett vagyok, semmiféle perzselést, vagy terméslerúgást nem tapasztaltam. (Az igazsághoz tartozik, hogy tavaly kajszim nem lett, de erős a gyanúm, hogy fagyási kárt szenvedett. A szomszéd Chorus-szal permetezett, és neki sem lett kajszija.)

Szóval az a tapasztalatom, hogy a Bordói lé + kén NEO SC permetezőszer bátran használható virágzásban kontakt szerként 20 ml/10l dózisban még a rézérzékeny kultúrákban is! [Hasonlóan a Cuproxathoz!]]

Tavasszal rendesen be kell spájzolni belőle, mert a kertészeti árudák nincsenek tisztában azzal, hogy ez nem csak lemosószer, és év közben nem rendelik, vagy csak külön, hosszas könyörgésre.

Lemosásra 200-300ml/10l koncentrációban használom. [Bár lemosáshoz vannak jóval olcsóbb szerek, pl.: Vegesol eReS, amiben természetesen nem tribázikus rézszulfát van, és valóban csak és kizárólag lemosáshoz használható!!!]

Vegetációs időszakban a Bordói lé + kén NEO SC-t 60-80ml/10l koncentrációban bármire (a kénre érzékeny szőlőket a kéntartalma perzseli).

Tudni kell még, hogy a szakirodalmat teljes vertikumában átolvasva virágzásban mégis a Cuproxatot vagy a Bordói lé NEO SC-t [kén nélküli változatát] ajánlom, mert ezek a szerek a kén hiánya miatt a méhekre kedvezőbbek. Mert akármilyen méhkímélő technológiával is permetezed ki: napnyugta előtt egy órával a Bordói lé + kén NEO SC szert, a méhekre a kén miatt mégiscsak veszélyes. A kénnel permetezett virágból nektárt gyűjtő méheket ugyanis az idegen szag miatt a fajtársaik leölik...

Szóval kísérletesen is megbizonyosodtam róla, hogy a Bordói lé + Kén NEO SC használható virágzásban a gombaelleni védekezéshez 20 ml/ 10 liter permetlé dózisban, de a méhek iránti kíméletből idén (2016) vagy a Cuproxat-tal, vagy a Bordói lé NEO Sc-vel védekezek majd.

Én valami olyasmit olvastam, hogy hiába tribázikus rézszulfát mindkettő, de a Cuproxatnál másféle lúgot használnak, ezért nem marad meg az a két pozitív töltés, ami miatt perzselő a bordói lé, és ami miatt nem is annyira hatékony. (A baktériumok és gombák sejtmembránja töltésmentes.)

De lehet persze, hogy ez csak a Cuproxat reklámszövege...

Én lemosáson kívül csak Cuproxatot használok már sok éve, tehát másról nincs saját tapasztalatom.

Azaz, megerősíteni nem tudom, de cáfolni meg főleg nem tudom, amit írtál. :) Mindenesetre, a saját tapasztalatod sokat nyom a latban.

Ha tévedtem, azért elnézést kérek azoktól, akik olvassák.

Én Cuproxat FW-t kizárólag virágzásban használtam és használok.

[a már emlegetett 20ml/10 liter dózisban].

Amúgy a réz a virágzásban nem csak a monília vagy a tafrina, vagy a varasodás ellen, de a bakteriális betegségek ellen is hatásos [Pseudomonas].

Később, a vegetációs időszakban nálam a lisztharmat is megjelenik (egres, uborka, cukkini, szőlő), emiatt ha vegetációban rezezek, akkor a Bordóilé+Kén NEO SC-vel permetezek. Erre vonatkozik a 60-80 ml /10 liter koncentráció.

Itt szeretném megjegyezni, hogy gyakran olvasom almatermésűekhez írt tanácsként a tribázikus rézszulfáthoz, hogy a termés viaszosodásának időszakában ne alkalmazzuk, hanem csak zárópermetezésre, amikor a viaszréteg már kialakult. Én az almatermésűeknél diónyi állapottól kezdve szoktam ismét alkalmazni a Bordóilé+Kén NEO SC-t, perzselést nem tapasztaltam.

[És még egy dolgot szeretnéz zárójelben megemlíteni - bár lehet, hogy ez a jelenség csak az én kertem mikroklímájához tartozik. A szomszéd telken ugyanis egy elhanyagolt gyep+gaz kombináció nagy páranyomást ad.

A lényeg, hogy többféle őszibarackom és nektarinom is van. De teljesen tafrina mentesen tartani csak azokban az években sikerült, amikor végig rézzel védekeztem a tafrina ellen. Amikor hallgatva a kertészeti szakbolt szakképzett eladóira leveles állapotban már csak felszívódó szerekkel permeteztem, akkor sohasem sikerült teljesen tafrina mentesen tartani az őszibarackot - mindig volt több ág, ágvég, ami tafrinás volt. Hiába permeteztem hetente a felszívódóval. Ezekben az években csak a melegedés vitte el a tafrinát végleg.]

Érdekes dolog ez a tafrinával.

Van egy keskeny és hosszú telkem, ahol mindkét irányban csak bozótos, gazos, elhanyagolt telkek vannak. Amióta fennáll ez a helyzet, gyakorlatilag mindegy, hogy permetezem-e az őszibarackokat, vagy nem (mikor mást permetezek, akkor azért általában szoktam rájuk is spriccenteni egyet-kettőt évente), de a lényeg, hogy tafrinának még csak a nyoma sincs. Még mikor egyszer sem permeteztem a lemosót követően, akkor sem volt tafrina.

Amikor még 20-30 éve mindenfelé megművelt kertek voltak, akkor nem bírtam a tafrinával, akármennyit permeteztem.

Volt egy őszibarackosom régebben, az uralkodó széliránnyal szemben fekvő domboldalon, ott a folyamatos permetezés ellenére is mindig volt tafrina. (Ugyanakkor, amikor az előzőleg említett telken alig jártam, és egyáltalán nem permeteztem tafrina ellen az ottani pár fát.)

Egy baracktermelésből élő illető mondta, hogy közvetlenül virágnyílás előtt (már 2 cm-es leveleknél) megnyomatja rézzel, onnantól adja a felszívódót, nála ez a tuti. Amit leéget a réz, azt leégeti, de ami marad, az mind tafrinamentes, és ezt fenn is tudja tartani a felszívódókkal. Amikorra a többi népnél igazán kialakul a tafrina, akkor ő már abbahagyja a permetezést, mert újabb fertőzés már nem várható.

(Az elhanyagolt szomszédú telken a szőlőt is csak kb. minden második évben szoktam permetezni, és soha nincs gombabetegség. Pedig a telek egyik végén óriási szőlőtáblák vannak, onnan jöhetne betegség, ha akarna.

Nekem az a megfigyelésem, hogy ahol hosszabb távon kimarad a permetezés, ott ameddig elég párás a levegő az elhanyagolt szomszédságnak köszönhetően, addig betegséget nem okozó gombaféleségek lepik el a növényeket. Ameddig ezek életben vannak, addig a betegséget okozó gombák nem tudnak elszaporodni, mert foglalt az életterük. Persze, a nagy nyári aszályok néha bekavarhatnak, elpusztulnak a "jó" gombák.

Itt a környéken figyeltem meg, hogy egy elhanyagolt szőlőben másfél méteres gaz nőtt, a szőlő mégis teljesen egészséges volt. Akkor - július táján - a gazda felfogadott valakit, aki eltávolította a gazt. Kb. tíz nap múlva jártam arra, akkora az egészet elborította a peronoszpóra - a viszonylag száraz mikroklímában már csak az élt meg.)