A repülőgépek nevében miért van benne a gyártó neve, majd utána a a gyártó nevének első kettő kezdőbetűje?

Amúgy a németeknél a gyártó kezdőbetűje utáni számot a Birodalmi Légügyi Hivatal adta, központilag. Ők adtak sorszámot a motoroknak is. A háború végén néhány gépet a tervező neve után neveztek el, pl. Ta-152 (Kurt Tank volt a főtervező...)

A szovjetek kezdetben egy betű-szám kombinációt használtak. Az "I" az isztrebítyel, azaz a vadászgép neve volt. A DB volt a távolsági bombázó, a TB a nehézbombázó pl. Később rövid ideig kb. a német módszert használták, csakhogy a tervező intézet neve plusz egy szám. Aztán tértek át a tényleges tervező neve plusz egy szám kombóra. Ugyanis a szovjet időszakban nem volt olyan, hogy Mig repülőgépgyár. De Szuhoj gyár sem volt. Minden hadiipari gyárat csak egy kódszám jelölt. Pl. 76-os számú állami gyár.(Nem is nevezték repülőgép gyárnak a titoktartás miatt) Így volt a Mig-21-nek olyan változata, amit 76-osként ismer a szakirodalom. Mert a 76-os üzemben készült. A következő széria meg a 65-ösben, ahogyan a állam kiutalta.

Az amerikaiak és a japánok pedig olyan betű-szám kombinációt használtak, amiből kiderült az adott gép típusköre, gyártója, illetve, egymás után voltak sorszámozva.

A6M2 Zero. Az "A" anyahajó fedélzeti vadászt jelölt. A "6" azt, hogy ez volt a hatodik ilyen géptípus ebben a feladatkörben. Az "N" a gyártó cég kódja volt. A"2" pedig, hogy ez a második nagyobb változat. Az amerikai flotta légierő ehhez nagyon hasonlító rendszert használt, egészen 1962-ig. F6F3 Hellcat, azaz F, mint anyahajós vadászgép, hatodik típus, F a Grumman cég kódja, harmadik fő változat... A szárazföldi légierő pedig egy egyszerű, feladatkör-sorszán elnevezést kapott. 1962-ben egységesítették az egészet, ez maradt. Az angolok pedig nevet adtak a gépeknek. Vagyis az F6F vadászgép náluk Hellcat Mk.I-II.-III: az Mk. az egyes főtípust jelölte, sorban egymás után.