Ha egy háborúban hadifogságba esek, akkor jogomban áll elárulni a hazámat ha az ellenség az életem kioltásával fenyeget?

"Sima közkatonáknál nem szoktak ebből ügyet csinálni"

Hülyén jött ki. A második világháborúban nem csináltak feltétlenül nagy ügyet belőle, mert a lakosságból besorozott, igazából a hadi mozgásról semmit sem tudó emberekről volt szó. Viszont mamár ez nem állnál meg a helyét, lévén professzionális sereget tartunk fenn.

#5 mondja jól, itt az számít hogy vállaltad-e hogy nem teszed meg vagy hogy mit vállaltál pontosan.

De minden más esetben is alapszabály, hogy a hősi halott is csak halott. van amiért gondolkodás nélkül adnám az életemet, de nem hiszem hogy szimpla katonakén ilyen helyzet előállhatna, ha már nem harcolok, hanem elfogtak.

Nagyon nem mindegy azonban hogy mi az amivel "elárulod a hazádat". Mert ha elmondasz valamit amit vallatással szednek ki belőled - vagy nélküle, mert tudod hogy kiszednék belőled úgy is - az nagyon nem ugyanaz, mintha átállsz és tevőlegesen a hazád ellen dolgozol utána.

Amit szem előtt kell tartani hogy a "hazaárulás" nem valami eszme elárulása, hanem konkrétan emberéleteket jelent háborúban. Vagyis más dolog ha kiszednek belőled egy információt a csapatod következő mozgásáról, ami miatt hátrányba kerülnek és valaki meghal - és más ha visszamész a csapatodhoz és árulóként oda vezeted őket az ellenséghez, ahol megölök őket.

Nem áll jogodban, de attól függ ki nyeri meg majd a háborút. Ha az ellenség akkor kollaboránsként megúszod, ha a hazád akkor meg kivégeznek mint a sicc. Ha döntetlen a vége valószínűleg akkor is lesz némi "elbeszélgetés". Ha tisztként, hírszerzőként stb. vagy áruló akkor golyó / hosszú börtönbüntetés.

Ha kínzással szednek ki belőled információkat az más - de pl. a II. Vh-ban nem érdekelte az oroszokat ki, miért, hogyan került hadifogságba, aki túlélte a koncentrációs tábort azokat bevagonírozták és vitték át a gulágra mert áruló és kész.