Magyarország kilövéséhez elég lenne egy atombomba?

Az atombomba "erejét" kilotonnában mérik, ami azt jelenti, hogy a robbanás, amit kivált mennyi TNT-vel lenne reprodukálható.

Egy atombomba elegendő lehet egy város elpusztításához, de 93 km2-t nem lehet lefedni vele.

Az egy másik kérdés, hogy az ipari kapacitásunk mekkora hányada összpontosul a fővárosban. Ha "kikapcsolnák", valamint a dunai hidakat "eltüntetnék" elég komoly gondjaink támadnának hirtelenjében.

Az ország szélén élsz? Akkor örülhetsz, az atombomba téged nem ér majd el. :)

Csak a benyomuló ellenséges csapatok viszik el az összes vagyonod, erőszakolnak meg téged és a családtagjaidat, majd lőnek tarkón az út szélén, miközben a háziállataidból főznek egy jó kis pörköltet. Have a nice day. :)

"Az energiamegoszlásból látszik, hogy a nukleáris fegyver nem sokban különbözik a klasszikus bombáktól: jelentős romboló hatása a lökéshullámának és a hősugárzásának van. A primer radioaktív sugárzás ebből a szempontból sok esetben elhanyagolható. Lényeges különbség a felszabaduló energia mennyiségében van, egy atombomba sokkal több energiát szabadít föl sokkal rövidebb idő alatt, mint egy hagyományos kémiai alapú. A nukleáris fegyverek erejét a vele ekvivalens energiájú TNT tömegével jelzik, praktikussági okokból ezer tonnában (kilotonna, kt), vagy millió tonnában (megatonna, Mt) megadva. A leggyakoribb mérettartomány a 10 és 1000 kilotonna TNT hatóerő, de léteznek ennél kisebb és nagyobb hatóerejűek is. A hirosimai bomba 15 kilotonnás volt, míg a legnagyobb bomba az 50 Mt-s szovjet Cár-bomba volt."

"A robbanás magasságának függvényében megkülönböztetünk légköri, földfelszíni, földalatti és magaslégköri robbanásokat.

A magaslégköri robbanás 30 km fölötti. A levegő ritkasága miatt a röntgensugaraknak sokkal nagyobb a hatótávolságuk (több száz km), így a keletkezett tűzgömb is nagyobb. A légkör nagymértékű ionizálása telekommunikációs rendszerek (műholdak, repülőgépek) összeomlását idézi elő. Az elektromágneses impulzus tönkreteheti a kifinomult elektronikai eszközöket. Bevetésük valószínűtlen a nagy hatótávolságuk miatt: egy ilyen bomba egy egész kontinens kommunikációs rendszerét is megbéníthatja.

A légköri robbanás magassága kevesebb, mint 30 km, viszont elég magas ahhoz, hogy a tűzgömb ne érje el a Föld felszínét. A magasság változtatásával maximalizálhatjuk a légnyomási, hősugárzási vagy a radioaktív hatást. Gyalogság ellen ez a legmegfelelőbb bevetési mód, mivel nagy területen (több négyzetkilométer) égési sérüléseket okoz, és még nagyobb területen okoz szemsérülést. A radioaktív kihullás ez esetben nem a robbanás közelében ér földet.

A földfelszíni robbanás esetében a keletkezett tűzgömb hozzáér a földhöz, így a felszabadult energia egy részét a föld nyeli el. Hatása kisebb, mint a légköri robbanás esetében. A radioaktív kihullás itt jelentős."

"A bomba robbanásakor hirtelen felszabaduló energia egy része a bomba közvetlen közelében levő atomok hőenergiájává alakul. A nagy sebességű atomok sugarasan távolodni kezdenek a robbanás központjától, maguk előtt „tolva” a még hideg levegőt. Így egy nagyon erős lökéshullám alakul ki, ami valójában egy klasszikus akusztikus hullám. Ez a lökéshullám eleinte késik a tűzgömbhöz képest (bár így is gyorsabb, mint a hang). Abban a pillanatban, amikor a lökéshullám utoléri a tűzgömböt, a nagy nyomástól a levegő izzásig melegszik, így még egy villanás látható. A lökéshullám sebessége is csökken, és egy idő után eléri a hang sebességét.

A lökéshullám jelentős károkat tud okozni: az épületek már 0,35 atmoszféra túlnyomásnál is megrongálódnak. A lökéshullámot követő szél a több száz kilométer per órás sebességet is eléri.

A lökéshullám nagysága (és hatótávolsága) nagymértékben függ a bomba nagyságától (az adatok egy tipikus légköri robbanásra vonatkoznak):

* 0,7 km 1 kilotonnás bomba

* 3,2 km 100 kilotonnás bomba

* 15 km 10 megatonnás bomba"

- Melyik hatás tetszik jobban? :-)

Szóval szerintem az emberek elpusztításához valószínűleg nem lenne elég egy bomba. De az ország megbénításához, teljes harcképtelenné válásához igen.

Pedro

A 3. vh. nincs közelgőben, nyugi. Egy hatalmi csoport kezében van szinte az egész világ (igen, az oroszok is), a maradék meg túl kicsi része ahhoz, hogy abból világháború legyen.

Amúgy egy átlagos atombomba Budapestet sem tarolná le egészében. Egy komolyabb hidrogénbomba már igen, de Budapesttől kb 50km-re szerintem nem éreznék már meg.

Persze minden a mérettől függ. A szovjetek régen csináltak egy cár bomba elnevezésű hidrogénbombát, annak a hatósugara ha jól emlékszem 200km.

Amúgy szerintem meg nem robbantanák fel az egész országot, csak a stratégiailag fontos pontokat. Erőművek, főbb üzemek, hidak.