Miért mondják, hogy Koszovó vagy a Krím-félsziget elcsatolása veszélyes precedens lehet, aggasztó politikai fejlemény volt?

- Koszovó esetében a NATO megszállás után több évig törekedtek a békés rendezésre, de a szerbek és az albánok továbbra sem tudtak megegyezni. A békés együttélés nem tűnt reálisnak, más kellett. És miután Koszovó egyoldalúan kikiáltotta a függetlenséget, azt a nemzetközösség nagy része elismerte, legitimálta, így széleskörű nemzetközi felhatalmazást kapott a dolog és a NATO nagyhatalmak is kimondták, hogy ezt nem szánják precedensnek, nem lehet példa más országok kisebbségei, más autonóm tartományok számára az ilyen jellegű önrendelkezés, elszakadás.

- A Krím-félsziget elszakadása is kivételes helyzetben történt. A forradalom után Ukrajna destabilizálódott, új helyzet állt fenn 2014-ben. A nemzetközi kapcsolatokban is változás történt. A Krím-félsziget hagyományosan Oroszországhoz tartozott, orosz többségű, a barátság gesztusaként ajándékozta Moszkva 1954-ben Ukrajnának a területet, de erről nem volt népszavazás, nem kérdezték meg a helyieket. Népszavazást csak 2014-ben rendeztek a hovatartozásról, a helyi parlament is megerősítette a döntést, így visszakerült Oroszországhoz. Más autonóm köztársaságokban nem történt ilyen ide-oda csatolás és itt nem sérültek, csak visszaálltak a második világháború után 1945-1947 időszakban kialakított határok. Nyilvánvaló, hogy ez máshol nem történhet meg, kivételes helyzetben volt a Krími Köztársaság, nem jelent precedenst, ezt Oroszország is kinyilvánította.