Magyarországnak az első vagy a második világháborúba volt több érdeke belemenni?

Első Világháború úgy mentünk bele, hogy gyakorlatilag semmi értelme nem volt....

Elárulom, hogy ha legalább Magyarország is a nagy Monarchián belül is törekedett volna, hogy egységes területi autonómiát adjon az összes nemzetiségnek, és esetleg Horvátok is élvezték volna egy trialista állam, majd később egy föderatív állam működését, akkor nem oszlott volna fel, vagy max csak úgy, hogy kisebb áldozattal, Például Galicia ment volna Lengyelországhoz, Boszniát 1878-ban nem kellett volna annektálni, és mondjuk Bulgáriát is San Stefanoi határok mentén kellett volna megőrizni... ja és nem Ferenc Jóskának, hanem a fiának Rudolfnak kellett volna uralkodnia....

#2 Az Osztrák-Magyar Monarchiában a Magyar Királyság területe Habsburg megszállás alatt volt.A Habsburgok diktáltak, ők a magyaroktól kezdve mindenkit elnyomtak a monarchián belül, erőszakosan germanizálni akartak, szándékosan szították az etnikai feszültsegeket is.

Ez ellen a magyarok fellázadtak, a Magyar Királyság területén élő egyéb népek pedig nem hogy segítették volna ezeket a függetlenségi törekvéseket, inkább hátbadöfték a magyarokat és a Habsburgokat támogatták, mert azt remélték, hogy a magyarok kárára majd kedveznek nekik a Habsburgok.Ebből az lett, hogy az osztrakok szokásukhoz híven nem tartották be az ígéretüket és semmit nem adtak az őket támogató kisebbségeknek, mivel ők csak eszközként szolgáltak a magyarok tönkretételéhez.

A magyarok egyedül azért kaptak a többi néphez képes több jogot, mert ők küzdöttek a szabadságukért, a Habsburgok meg rájöttek, hogy hosszú távon nem bírnak majd velük.Ezért megegyeztek bizonyos fokú autonómiában, de az osztrákoknak így is többet ért a szava a monarchián belül.

A horvátok és egyéb kisebbsegek saját magukkal b.sztak ki, mikor elárulták a magyarokat.Az osztrákok döntöttek arról ki és milyen formában kap autonómiát, nem a magyarok.

# 4

Téves amit írsz.

Komoly germanizációs törekvés a Habsburg Birodalomban sosem volt, ezt bizonyítja, hogy a közoktatásban soha nem tették kötelezővé a német nyelvet a német lakosságú osztrák tartományok kivételével. Csehországban már a 19. század végétől a cseh lett a tartományi közigazgatás nyelve, Galiciaban pedig a lengyel a német helyett, ezek is bizonyítják, nem volt germanizaciós törekvés. Ferenc József az osztrák birodalomfelben a 20. század elején bevezette az általános, egyenlő és titkos választási rendszert, így az osztrák választási rendszer volt az egyik legdemokratikusabb Európában az I. világháború előtt. Az osztrák birodalomfélben birodalmi és tartományi szintén is biztosították az összes nemzetiség parlamenti képviseletét.

MAGYARORSZÁG:

Magyarország 1526 és 1867 között ritka, alig pár éves kivételekkel rendkívül széles autonómiát élvezett:

- volt saját törvényhozasa, a magyar Országgyűlés

- volt területi autonómiaja

- voltak saját, magyar törvényei

- volt saját magyar közigazgatása (vármegyerendszer)

- volt saját magyar igazságszolgáltatása

- volt katonai autonómiája (magyarországi katonát csak magyar királyi ezredekbe sorozhattak be)

A magyar belügyeket elsősorban a magyar nemesség intézte, a Habsburg uralkodók a kül- és hadügyeket tartották saját hatáskörben.

1867 után, a kiegyezéssel Magyarország teljesen egyenrangúvá vált Ausztriával, Ausztria jóval nagyobb népessége és gazdasági ereje ellenére minden közös ügyet szigorúan paritasos alapon intéztek

# 2

Téves, amit írsz.

Az Osztrák-Magyar Monarchia osztrák birodalomfelében szinte az összes nemzetiség megkapta a széles autonómiát a tartományi kereteken belül. Tartományi és birodalmi szintén minden nemzetiség számára biztosították az arányos parlamenti képviseletét. Nagy hangsúlyt fektettek a nemzetisegek nyelvi jogainak biztosítására. Bevezették az akkori Európa egyik legdemokratikusabb, általános, egyenlő, aranyos és titkos választási rendszerét.

Ennek ellenére Ausztria ugyanúgy szétesett 1918-ban és elveszítette területe 70 %-át az I. világháborút lezáró békeszerződéssel.

Kedves kérdező és többiek!

Az I. és II. világháborús magyar részvétel is kikerülhetetlen volt.

NÉZZÜK AZ I. VILÁGHÁBORÚT:

1.) Magyarország szomszédai nyíltan a történelmi Magyarország felosztására törekedtek.

- Oroszország igényt tartott Kárpátaljára és a Felvidék nagy részére.

- Románia igényt tartott Erdélyre és a Partiumra.

- Szerbia igényt tartott Horvát-Szlavónországra és a Délvidékre.

- Olaszország igényt tartott Fiume városára és a magyar tengerpartra.

- A cári Orosz Birodalom a maga nagyhatalmi, birodalmi, pánszláv

céljait csak az Osztrák-Magyar Monarchia és benne a történelmi Magyar Királyság megsemmisítésével tartotta elérhetőnek. Oroszország felfogásában Magyarország vert éket a keleti, a nyugati szlávok és a déli szlávok közé, és csak Magyarország felosztasaval hozható létre ismét a területi összeköttetés a déli szláv testvérnépekkel.

2.) Az Osztrák-Magyar Monarchiában a háborúról csak egymaga az uralkodó dönthetett, abba a magyar kormánynak beleszólása nem volt. Ez teljesen megfelelt a magyar történeti alkotmánynak, ugyanis az alapján a háború kizárólagos királyi felségjog.

Azoknak akik lepontoztak!

Az egyetemen, történelem szakon a

kötelező szakirodalomban ugyanaz szerepel, amit én írtam.

Magyarország a Habsburog alatt a birodalmuk legönállóbb, igen széles autonómiával rendelkező, kivételezett helyzetű része volt.

Aki nem hiszi olvassa el Pálffy Géza könyvét, amely kötelező szakirodalom minden történelem szakos egyetemi hallgatónak.

Link: [link]

#9

"Magyarország a Habsburog alatt a birodalmuk legönállóbb, igen széles autonómiával rendelkező, kivételezett helyzetű része volt."

Azért le ne sz0pd már a Habsburgokat.Ez tény, hogy a magyarok kapták a legszélesebb körű autonómiát, na de ez nem jelenti azt, hogy a Habsburgok olyan jól bántak velük.A másik, hogy MIÉRT kapták ezt meg a magyarok?Ismét nem azért, mert a Habsburgok olyan qrva rendesek voltak.