1941. dec. 7-én miért nem állt ott PH-ban a három hordozó?

A Yorktown 1941 Áprilisában hagyta el Pearl Harbort, hogy az Atlanti-óceánon járőrözzön.

Az Enterprise a Hawaii körüli vizeken járőrözött a támadás során, a japánok nem vették észre. Ezzel szemben az Enterprise pilótái December 7.-én pirkadatkor Pearl Harbor irányába repültek, ahol a támadó japán repülők ellen felvették a harcot.

A Hornet Norfolkban állomásozott, az Atlanti-óceáni flotta tagja volt Pearl Harbor megtámadása előtt.

1-es válaszomhoz hozzátenném, hogy igazából nem az amerikaiaknak volt szerencséjük, hogy nem volt Pearl Harborban repülőgéphordozó, hanem inkább a Japánoknak, hogy ott nemhogy egy, nemhogy kettő, hanem kapásból NYOLC hadihajó és kíséretük állomásozott. A japánok azzal számoltak, hogy jobb esetben 3-at, maximum négyet találnak ott, erre a fél Csendes-óceáni flotta épp ott volt, és nem nyílt vizeken, vagy San Diegoban.

Azt se felejtsük el, hogy 1941-ben még mindenki abban a hitben volt, hogy a repülőgéphordozó egy hasznos kis támogatóhajó, de a valódi tűzerőt a csatahajók képviselik. Ez a paradigma csak a Midway-i csata után változott.

# 1

Az USA 1941. december 7-én 7 db nagy méretű, és 1 db kisebb, kísérő repülőgép-hordozóval rendelkezett.

Nagy amerikai hordozók:

USS Lexington (37 000 tonnás, 90 db repülőgéppel)

USS Saratoga (37 000 tonnás, 90 db repülőgéppel)

USS Ranger (14 800 tonnás, 76 db repülőgéppel)

USS Yorktown (20 100 tonnás, 90 db repülőgéppel)

USS Enterprise (20 100 tonnás, 90 db repülőgéppel)

USS Hornet (20 100 tonnás, 90 db repülőgéppel)

USS Wasp (14 900 tonnás, 80 repülőgéppel)

Kísérő repülőgép-hordozó:

USS Long Island (13 000 tonnás, 30 repülőgéppel)

# 2

Pearl Harborban nem 8 db hadihajó, hanem 8 db csatahajó állomásozott.

HADIHAJÓ: minden felfegyverzett, a haditengerészet állományába tartozó hajó, a géppuskás motorcsónaktól, a repülőgép-hordozóig.

CSATAHAJÓ: hatalmas, nehézpáncélzatú, nehéz ágyúkkal (minimum 280 mm kaliber) felszerelt hadihajó, 1000-2800 fős legénységgel. A csatahajó egy konkrét hadihajó típus.

# 4

Taranto egy flottabázis elleni éjszakai repülőgép-hordozó légitámadás volt, nem pedig igazi tengeri csata.

Pearl Harbor előtt a britek a legnagyobb tengeri győzelmeiket az európai vizeken csatahajókkal aratták, a repülőgép-hordozók csak támogató, alárendelt szerepet játszottak.

BISMARCK ELSÜLLYESZTÉSE:

A britek 2 db modern repülőgép-hordozója, HMS Victorious, HMS Ark Royal lett bevetve a Bismarck német csatahajó ellen, de a brit torpedóbombázók csak a Bismarck kormánylapátjának megrongálását érték el. Ez döntőnek bizonyult, mert a Bismarck lelassult, azoban a Bismarck megsemmisítését az HMS King George V és az HMS Rodney brit csatahajók hajtották végre, szó szerint szétlőve a Bismarck létfontosságú részeit.

MATAPAN-FOKI CSATA:

A II. világháború legnagyobb európai tengeri csatája és legnagyobb brit tengeri győzelme.

Az HMS Formidable brit repülőgép-hordozó torpedóbombázói megrongálták a Vittorio Veneto olasz csatahajót és a Pola olasz nehézcirkálót. Egyik olasz hajót sem fenyegette azonban az elsüllyedés veszélye.

A döntő csapást azonban a 3 db brit csatahajó, az HMS Warspite, az HMS Valiant és az HMS Barham vitte be, 381 mm-es ágyúik 879 kg tömegű pácéltörő gránátjaival szétlőtték a 11 800 tonnás olasz Pola, Zara és Fiume nehézcirkálókat, valamint 2 db 1700 tonnás rombolót, az Vittorio Alfieri-t és a Giosué Carducci-t.

Kedves kérdező!

1941. december 7-én az USA összesen 8 db repülőgép-hordozójából 3 db állomásozott a Csendes-óceánon, a másik 5 db repülőgép-hordozó az Atlanti-óceánon tartózkodott.

A CSENDES-ÓCEÁNI FLOTTA REPÜLŐGÉP-HORDOZÓI 1941. DEC. 7-ÉN:

USS Lexington (CV-2): 37 000 tonnás, 90 repülőgéppel, a Midway-szigetre szállított éppen repülőgépeket, az ottani amerikai légitámaszpont megerősítésére.

USS Sarataoga (CV-3): 37 000 tonnás, 90 repülőgéppel. 1941. január és november között felújításon esett át egy nyugati parti hajógyárban ( Bremerton Navy Yard), 1941. december 7-én a kaliforniai San Diego hadikikötőjében állomásozott.

USS Enterprise (CV-6): 20 100 tonnás, 90 db repülőgéppel. Visszaúton volt Pearl Harborba, miután repülőgépeket (1 vadászrepülő századot) szállított Wake-szigete amerikai légitámaszpontjának megerősítésére. A japán támadás megindulásakor még 398 km távolságban járt Pearl Harbortól.

Robert Ballard 89-ben felkutatta a Bismarck roncsait. A kutatások erősen kétségbe vonják hogy a britek küldték hullámsírba. Rengeteg arra utaló jelet talált rá a saját legénysége adta meg a kegyelemdöfést a monstrumnak.

Valószínűleg sosem tudjuk meg a teljes igazságot, az viszont tény hogy egyetlen csatahajó leküzdésében egy kissebb flotta kellett, csatahajók, cirkálók, rombolók, és anyahajó is segédkezett.

# 9

A Bismarck egyerősen túlértékelt hajó, az HMS Hood elsüllyesztése nem volt túl nagy haditett, ugyanis az HMS Hood egy öreg, gyenge páncélzatú csatacirkáló volt, nem igazi csatahajó, 1941-ben a brit flotta csatahajói közül a Nelson, a King George V és a modernizált Queen Elizabeth osztályú csatahajók sokkal nagyobb harcértéket képviseltek nála.

A Bismarcknak mind a páncélzata, mind a fegyverzete egyértelműen gyengébb volt, mint az őt elsüllyesztő két brit csatahajó, az HMS Rodney és az HMS King George V páncélzata és fegyverzete.

Tudjuk a lényeget a Bismarck elsüllyesztése kapcsán.

A brit HMS King George V és HMS Rodney csatahajók szó szerint ronccsá és harcképtelenné lőtték a Bismarckot, mind a négy fő lövegtornyát kilőtték, ahogy kilőtték a tengernagyi és a kapitányi harcálláspontokat is, mind Lütjens admirális, mind Lindemann kapitány törzseikkel együtt elesett. Kilőtték továbbá a tűzvezető központokat is.

A Bismarckban akkora károk keletkeztek, hogy a csatahajó gyakorlatilag kijavíthatatlan ronccsá vált, egy irányíthatatlanul sodródó, lángban égő koporsóvá.

Annak, hogy a legénysége süllyesztette el végül, vagy a Bismarckra torpedókat kilövő brit nehézcirkáló, már nincs igazi jelentősége.