Ha mi is belekeverednénk 1 háborúba akkor vajon jönne az sms, email vagy bármi "xy" közműtől, szolgáltatótól hogy fizessük be ezt meg azt?

Még a II. világháború sem azt jelentette, hogy hat éven át ha átmentél az utcán, autók helyett golyók jöttek balról-jobbról.

Folyt az élet, nyitva voltak a boltok, termeltek a gyárak, beszedték az adót, volt villany, víz, minden. Kivéve, amikor vhol nagyon összecsaptak az ellenfelek, ott részben igyekeztek kínzásszerűen kifárasztani, idegileg felőrölni a lakosságot akár a közműinfrastruktúrára, akár a gyárakra, legszélső esetben a lakóházakra mért csapásokkal, na ott előfordult, hogy nem a díj postára adása volt a fontos, hanem az életmentés. Részben olyan is volt, hogy hadtest befészkelte magát oda, ahol emberek laktak, simán lerabolták, ami kellett nekik, fedezékül használták a civileket, gondolván, az ellenség így nem lő rájuk (pedig dehogynem), ilyenkor néha egymást követték utcai harcok, olykor felrobbant a pincében felhalmozott lőszertartalék stb. Aztán tovább álltak. Volt néha, hogy stratégiai célokból felrobbantottak hidakat, próbálták nem akkor, amikor a legtöbb civil ott járt, de volt, hogy a forgalom rázkódásától előbb beindultak a robbanótestek. Nem hiába emlegetik úgy a II. világháborút, mint ahol a technikai grandiózusság elérte azt a mértéket, ahol már (az addigi háborúktól elterően) először nem állt meg a dolog annál, hogy katonák ölik egymást, és minden fél odáig játszotta ki az erőszakkártyáját, hogy végül már azt csak az atommal lehetett überelni, attól hirtelen mindenki megijedt és évtizedekre tűzszünetet kötöttek, mert látták, hogy ha így megy tovább, mindenki belepusztul, és senki nem lesz győztes. De egy-egy konkrét helyen max a frontátvonuláskor volt, ha volt, nagyobb pusztítás. Hazai viszonylatban, bár nagyon bent voltunk a sűrűjében, pl. a legtöbb iskola, művház vagy épp uszoda majdnem folyamatosan működött, legfeljebb az nem, amit szétbombáztak, illetve kisebb üzemszünetek voltak, amikor pár napig-hétig tényleg ott zajlott a harc, vagy amikor akadozott az energiaellátás.

Kállay Miklós magyar miniszterelnök,amikor 1945-ben kiszabadult Mauthausenből,akkor értesult róla,hogy a birtokai utáni adót az Adóhatóság még 1944 telén beszedte.Amikor szovjet-német-nyilas uralom és háború volt már hazánkban.

A magyarok a pokolban is ilyenek.