Miért van a köztudatban ennyi téveszme a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban?
Így hirtelen nem is tudnék még egy olyan témát mondani, amivel kapcsolatban ennyi téves, hibás információ van a köztudatban, mint a nukleáris fegyverek és a nukleáris hadviselés.
Még az ún. szakértők is olyan óriási butaságokat képesek nyilatkozni, hogy az hihetetlen.
Rendszeresen nézem a háború kirobbanása óta az háborúval kapcsolatban nyilatkozgató szakértőket, Nógrádi György, Georgle Spöttle, Robert Castel, Tarjányi Péter, Somkuti Bálint, Kiss-Benedek Jószef, stbstb, lehetne még sorolni.
Elvileg ezek a fickók biztonságpolitikai szakértők, tehát illene legalább minimális ismeretekkel rendelkezniük arról, amiről nyilatkoznak.
Mégis, rendszeresen hangoztatják nagy magabiztossággal az olyasféle ostobaságokat, hogy ha valahol bevetnek egy nukleáris fegyvert, akkor ott 100 évig fű se nő, és egy atomháború lakhatatlanná tenné az egész bolygót 100 évre, meg hasonlók.
Még a szakújságírók is ugyanezeket nyomják.
Holott, ha az ember veszi magának a fáradtságot, és komolyabban beleássa a témába, akkor a kiderül, hogy valóság teljesen más.
Már ha csak abba belegondol az ember, hogy Hiroshima meg Nagasaki bombázása után mindössze 2 hét után már nagyjából biztonságos szintre csökkent a sugárzás, és már elkezdték a romokat eltakarítani meg újjáépíteni, rögtön kiderül, hogy iszonyat nagy kamu ez a 100 évig a fű se nő duma.
Teljesen úgy tűnik, mintha ezek az ún. szakemberek gyakorlatilag hollywood-i filmekből szereznék az ismereteiket, vagy nem tudom, mintha a csernobili katasztrófa hatásaiból indulnának ki.
És nem veszik tudomásul az olyan dolgokat, hogy Csernobilból ~400 tonna sugárzó anyag került ki a környezetbe, egy nukleáris fegyverben meg van mindössze néhány kilogramnyi radioaktív anyag, a világ összes atomfegyverében összesen is csak a töredéke van annak, mint amennyi a csernobili 4es blokkból kijutott a környezetbe.
válasza:Szerintem te nem értesz hozzá. A modern bombák sokkal erősebbek, és most sokkal többet vetnének be belőlük. Az sem igaz, hogy biztonságosak voltak a japán városok két hét múlva, csak akkor még nem votlak tisztában a hosszabb távú hatásokkal. Továbbá hatalmas különbség van sugárzó anyag és sugárzó anyag között.
Amúgy ezt a "100 évig a fű se nő" dolgot végül is ki mondta?
Tarjányi Péter mondjuk valóban kilóg a sorból, egy exrendőr, semmi köze a témához.
válasza:Ha ilyeneket képes vagy leírni, akkor te nem értesz hozzá.
Legalább olvass már utána.
A sugárzás hosszú távú hatása nem úgy jelentkezett Hiroshimában és Nagasaki-ban, hogy maga a sugárzás volt az, ami évekig, évtizedekig megmaradt.
Hanem úgy, hogy azoknál, akik az első néhány hétben hosszabb ideig érintkezett sugárzó anyagokkal, évek, évtizedek alatt megnőtt a rákos megbetegségek kockázata.
És hangsúlyozom, hogy megnőtt a kockázata.
Nem lett automatikusan rákos mindenki ott sem, csak jóval nagyobb arányban, mint azok, akik nem voltak kitéve az első pár hétben viszonylag magas sugárdózisnak.
De ha valaki, aki egyébként nem volt ott, és pár hónap múlva elment akár Hiroshimába, akár Nagasakiba, ilyen emberek esetében már nem lehetett statisztikailag kimutatni azt, hogy nagyobb arányban lettek volna rákosak, mint bárki más.
A modern bombák sokkal erősebbek.
Ez tény, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy több sugárzó anyagot produkálnak.
Ugyanis a modern bombák pusztító erejének túlnyomó részét a fúziós energia adja, ebből következően kb. pont ugyanannyi uránium vagy plutónium van egy modern bombában is, mint a 70 évvel ezelőttiekben, ez csak a trigger, hogy a nehézhidrogént és a tríciumot "összepréselje", és ezzel elindítsa a fúziót, ahol ez a két, egyébként magában radioaktív anyag túlnyomó része óriási energia-felszabadulás mellett stabil hélium 4-é egyesül.
Tehát nem keletkezik jelentősen több radioaktív anyag.
Javaslom továbbá tanulmányozásra nagyjából bármelyik értelmesebb ország által kiadott civil protection guideline-okat, a legtöbb ilyen tartalmaz irányelveket radiológiai incidensek, nukleáris fegyverek bevetése esetére.
De arra is rákereshetsz, hogy how long radiation lasts after a nuclear bomb.
Meg fogsz lepődni.
"Amúgy ezt a "100 évig a fű se nő" dolgot végül is ki mondta?"
Ezt így konkrétan szó szerint Nógrádi valamelyik műsorban, de az összes szakértőtől elhangzottak tartalmában kb. megegyező nyilatkozatok.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Mégis mire alapozod, hogy hibásak az állítások? Hiroshima és Nagasaki elég jelentéktelen ebből a szempontból, tekintve hogy nagyságrendekkel pusztítóbbak állnak ma rendelkezésre.
Ez szimpla vágyvezérelt gondolkodás a részedről.
#7
Na ez már ez sokkal jobb és reálisabb megközelítése a dolgoknak, és a hidegháborús fegyverarzenállal ez bőven lehetséges forgatókönyv lett volna.
De az ~65-70 ezer darab nukleáris fegyvert jelentett, és nagyobb átlagos hatóerővel, mint a mai fegyverek.
Ma az oroszok és a jenkik fejenként ~1500-1500 fegyvert tartanak bevethető állapotban.
Ezzel még egymás országát sem tudnák totálisan elpusztítani, nem hogy a világot.
Egészen egyszerűen nincs elég fegyver ahhoz, hogy a lakosság nagy részét és egyúttal az infrastukturát is teljesen lenullázzák.
Csak az egyesült államokban ~10 ezer olyan erőmű van, ami elektromos áramot termel, ebbe a nukleáris erőművektől kezdve a szélerőmű-parkokon és napelem-parkokon át a vízerőművekig, kisebbtől a nagyobbig minden beletartozik.
Csak az USA. Ha belevesszük Európát is, hiszen a nagyrésze NATO szövetséges, ami szintén célpont lenne, akkor még nyugodtan hozzápattinthatunk kb. ugyanennyit.
20 ezer darab kisebb-nagyobb elektromos energia-termelő kapacitás vs 1500 darab nukleáris fegyver.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!