Beregszászi Sándor magyar harci repülő 1944 július másodikán hősi halált halt ME-109E tip gépében a nagy túlerőben lévő amerikaiak elleni légiharcban. Hogyan lehet ekkora túlerő ellen bármiféle siker reményében felvenni a harcot?

Akkor szerinted mi a harc menete? Megszámoljuk a repcsiket (tankokat, katonákat), aki több, azt győztesenek hirdetjük. És ha a vesztes ezt nem fogadja el? Szerinted ennyi a háború? A siker itt azt is jelenthette, hogy ha le tud lőni 100 bombázóból 3-at, akkor megment 200 életet. A harci siker nem mindig jelent abszolut győzelmet.

#4 Gázturbinás repülőgép is bőven megfelelt volna arra, hogy odaverjenek.

Főleg, hogy a Messerschmitt BF109E már egy elavult fostalicska volt 1944-ben.

Sehogy. Már rég oldalt kellett volna váltanunk, ahogy a románok tették... Horthynak, mint lefőbb hadúrnak nem azt kellett volna beolvasni a rádióban, hogy "béketárgyalásokat kezdtem a Szovjetúnióval", hanem az igazságnak megfelelően azt, hogy "fegyverszüneti megállapodást kötöttünk a Szovjetúnióval", azt a tiszikar nehezen tudta volna saját szája íze szerint értelmezni.

Honnan veszed kérdező, hogy Beregszászi Sándor E-változatú 109.essel repült a halálakor? (Már a spanyol polgárháború befejező időszakában megjelent ott ez a változat, amely 1939-40-ben a Luftwaffe standard vadásztípusa volt.) 1944 júliusában a harcba vetett magyar 109-es kötelékek már a G-6 alváltozattal repültek. Az kb. 60 km/h-val gyorsabb volt és hatékonyabb fegyverzettel látták el. A P-38 és a P-47 1944 közepén nagy számban használt változatai ellen meg is felelt. De a P-51B és a P-51D (vagyis a Mustang) -amit az amik akkor már felettünk is egyre nagyobb számban repültek, a vadász-vadász elleni légiharcban sokkal jobb gép volt.