Az Amerikai függetlenségi háború (1775-83) során a különböző szervezettségű fegyveres milíciák teljesítménye mennyire volt mérhető a reguláris hadseregekéhez képest?

Nyilván a milíciák szervezettségi fokuknál fogva soha nem lesznek olyan hatékonyak mint egy jól kiképzett, reguláris hadsereg.

Ezt honnan logikáztad ki gyakoris fotel szakértő?

3# Onnan, hogy egy képzett hadsereg mindig hatékonyabban dolgozik mint egy olyan ami tegnap még földműveléssel foglalkozott. Ha ki tudják használni a terület ismeretéből keletkező előnyüket, és az ellenfél nem vet be megfelelő mértékű erőt, akkor nyerhetnek, de egyáltalán nem ez az általános.

Te vagy a hadsereg tábornoka vagy miért játszod a gyakori kérdéseken a nagy szakértőt?

Pontosan azért lehet tűntető csőcseléket leverni könnyedén egy sokkal kisebb egységgel, mert a csőcselék nincs felkészülve ezen egységek technikai ismeretével, hogy hogyan kell pl. megfelezni őket, vagy a "vezért" (hangadót) kiemelni onnan. A híres kifejezés: sün!

Ilyeneket nem tud a képzetlen tömeg, olyan szétszórt, mint a részegen hadonászó kocsmatöltelék, egy józan ökölvívó ellen.

(#5 Engem is zavart régen a "szakértők" Ukrajna esetében. Valójában az zavart, hogy nem vagyok a témakör szakértője. Nem tudtam eldönteni kit támogassak, de a Fidesz megmutatta mi a helyes: annak mindig az ellenkezője, amiért kiáll, ha van alma és körte, s a fidesz azt mondja körte, akkor az alma a helyes választás. Mindig az ellenkezője.)

Az amerikaiak oldalán sok határvidéki telepes (frontiersman), vadász, indián harcolt, akik kiválóak voltak felderítésben és mesterlövészetben.

Ezek skirmisher (felderítés, zaklatás, előretolt védelem) tevékenységekben voltak jók nehéz terepen, sűrű erdőségekben, amelyek az amerikai harctereket jellemezték.

A tálib kecskepásztorok képzettsége, felszereltsége sem volt a vérprofi, méregdrága csilivilli technikával felszerelt USA erőkhöz mérhető mégis az utóbbi húzta a rövidebbet számos összecsapásban.

Nyilvánvaló, hogy egy nyílt ütközetben a reguláris erők vannak fölényben. Pont ezért a milíciák nem állnak ki a mezőre 1:1-ben, hanem az utánpótlási vonalakat vegzálják, rajtaütéseket hajtanak végre, a megszálló erőket tizedelik folyamatosan apasztva annak a készleteit, erőforrásait (és morálját). Ezt hívják ugyebár aszimmetrikus hadviselésnek. Abban meg a helyismerettel, a lakosság támogatását élvező kisebb formációk vannak előnyben.