Magyarország az elmúlt 500 évben miért mindig a vesztes oldalon kötött ki, ha forradalomról és háborúról volt szó?

A magyarok nem fognak össze, nincs közös érdek, individualisták, megosztottak. Pedig egységben az erő. Más országok nemzeti érdeket érvényesítenek kőkeményen, egy irányba mennek. Pl. az olaszok, románok azonnal átálltak, mikor kellett. A román m.elnök németbarát volt mindkét vh-ban, mikor ez már nem volt érdek, leváltotta a király.

Mi meg hagyjuk, hogy Horthy, vagy Károlyi egyéni hülyeségei döntsenek. Reménytelen forradalmak nagyhatalmak ellen, mikor méh kellene, akkor nincs, háborúval dettó. Ha a szlovákokat, románokat támadjuk meg az oroszok helyett, Trianon már megszűnt volna... elég autisztikusak is vagyunk, nincsenek barátaink.

Törökök elvertek minket.

Az Osztrákok és a Németek vazulussá tetek minket, de még ők maguk is elbuktak.

A Szovjetek feloszlatták saját magukat.

A NATO me szerencsétlenkedik lásd most Afganisztán.

Mondhatni a sors keze az elmúlt 500 évben nem sok beleszólásunk volt hogy melyik oldalon vagyunk.

#5

Ez igen! Ez a dialektika!

Függőség, és érdekek következménye. Nem szükségszerű úgy látni, hogy mindenképpen a győztes oldalra kell állni, ha fontos a hit,erkölcs, morál,isteni elrendeltetés... minden szép szó, hősiesség, hazaszeretet... akkor az aradi vértanúk nem győztesek, hanem vesztesek, rossz oldalra álltak, mert mit nyertek vele, életüket vesztették, vagy mit nyert Lincoln a rabszolgák felszabadításával, hiszen megölték. Lehetsz megalkuvó, és feladhatod az elveidet, s tartozhatsz a győztesek oldalán, de abban nincs semmi hősies, magasztos cél, érdem.

56' után, amikor leverte szovjet bakancs a magyar forradalmat, a "győztesek", csak annak tűntek, és a "vesztesek", annak tűntek, csak 30 év, és hősként ünneplik őket. Ukrajna ellen agitálni gyávaság, megalkuvás, nem hősi viselkedés. Fontosabb az értékek, mint a győztesekhez tartozni, legyen itt az érték, az hogy nem hagyjuk bajban azt, akit megtámadott egy hatalmas ország, aki szabadságot akar.