Röviden és érthetően '48-'49 es forradalom és szabadságharc? és első világáború?

Nehezen tudnáma történelemkönyvnél tömörebben összefoglalni.

Amúgy a törikönyvben is van kiemelt rész, maximum azt gépelhetném be.

Amúgy mi kellene? A története, az okai, vagy ponosan miből kellene felkészülnöd?

1914-től 1918-ig tartott.

A küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult.

Valamennyi résztvevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhet a háború.

Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott.

A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a második világháború kitöréséhez vezettek.

Előzmények.

A 19. század végén a gyorsuló ütemű termelés együtt járt a gyarmatbirodalmak növekedésével is: ÚJ NYERSANYAG LELŐHELYEK, ÉS PIACOK megszerzése volt az államok célja.

A gazdasági növekedés fenntartásához szükséges volt új piacok bevonása gyarmatosítás révén, így ez vált a korabeli politika fő céljává.

(Lényegében versenyfutás indult, hogy melyik állam, vagyis szövetség tud nagyobb területeket elfoglalni)

A világháború előtt a Föld térképét az európai érdekeltségek színezték be. Európa országai közül ekkor kevés olyan akadt, melynek nem voltak gyarmatai: ilyen volt az Osztrák–Magyar Monarchia, a Balkán fiatal államai, Norvégia, Svédország és Svájc.

A legnagyobb gyarmati érdekeltséggel Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezett, de Németország afrikai, valamint jelentéktelen óceániai gyarmatai nem álltak arányban gazdasági erejével.

Németország gazdaságilag és katonailag húsz évvel az egyesítés után olyan erős lett, hogy egyértelműen Európa vezető hatalmává nőtte ki magát.

Az Egyesült Királyság figyelmét ez a megerősödés nem vonta magára addig, míg II. Vilmos a jegyében flottaépítési programot nem hagyott jóvá. A kereskedelmi konkurencia támasztása után ezzel Németország eszközt kezdett létrehozni a tengeri uralomhoz.

Márpedig a brit gazdaságnak a gyarmatbirodalom jelentette az alapját. A gazdaságilag elmaradott, de Európa legnépesebb országaként nagy létszámú katonasággal rendelkező Oroszország a Fekete-tenger felől ki akart jutni a világtengerekre, Isztambult és a környező tengerszorosokat akarta megszerezni.

Az Oszmán Birodalom a Balkán-háborúkban vereséget szenvedett. Nem volt tisztázott, a modernizáció vagy a teljes széthullás lesz-e a sorsa, amelyet az európai nagypolitika keleti kérdésként emlegetett.

TEHÁT LÉNYEGÉBEN NÉMETORSZÁG AZ EGYESÜLÉSEKOR MEGERŐSÖDÖTT, SZERETETT VOLNA GYARMATOKAT SZEREZNI, DE A VILÁG ADDIGRA MÁR FEL VOLT OSZTVA ELSŐSORBAN NAGY-BRITTANNIA, FRANCIAORSZÁG, ÉS MÁS HATALMAK KÖZÖTT. HÁBORÚ NÉLKÜL NEM LEHETETT AZ ÚJ FELOSZTÁST ELÉRNI.

Szövetségek:

A 19. században a napóleoni háborúk befejezése óta alkalmi SZÖVETSÉGEKBE TÖMÖRÜLTEK A NAGYHATALMAK.

Biztos pontként az Egyesült Királyság határozható meg, mely szilárdan ellenezte, hogy bármely hatalom egyesíthesse Európát.

HISZEN AKKOR NEKI LETT VOLNA VERSENYTÁRSA.

Ezért a kontinens aktuálisan legerősebb hatalmával mindig konfliktusba került.

Az angolok támogatták Németország létrejöttét, mert ezt kevésbé tartották veszélyesnek, mint a francia törekvést III. Napóleon császárságának részéről.

Elszámították magukat.

Az egyesült Németországhoz képest a francia állam papírtigris volt.

VAGYIS NÉMETORSZÁG TÁMOGATÁSÁVAL ELLENFELET TEREMTETTEK MAGUKNAK.

A fentebb említett gyarmat-, flotta-, és kereskedelmi ügyek miatt az

Egyesült Királyság egyre veszélyesebbnek ítélte Németországot. 1904-ben Franciaországgal, 1907-ben pedig annak szövetségesével, Oroszországgal lépett szövetségre a németeket megfékezendő.

EZÉRT SZÖVETSÉGESEKET KERESTEK

Ezzel kialakultak azok a szövetségi rendszerek, melyek később a világháború eseményeit meghatározták:

AZ ANTANT, ÉS A KÖZPONTI HATALMAK

A két, birodalmi alapon szerveződő csoportosulás nem volt szilárd tömbnek tekinthető.

Japán és az USA egyik szövetséghez sem tartozott. Az USA távolságtartással kezelte az egész európai politikát, de érdekeinek az antant jobban megfelelt, mint a központi hatalmak blokkja.

Központi hatalmak

Az egyik oldalon – a KÖZÖS NYELV ÉS KULTURA erejéből adódóan is – a Német Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia – oroszellenes – kettősszövetsége (1879. október 7.) állt.

Később (1882. május 20.) az előbbi két birodalom és Olaszország megkötötte a hármasszövetséget, ami egy új, alapvetően franciaellenes tömörülés volt.

Antant

1892. augusztus 17-én orosz-francia katonai egyezmény született, melyet kiegészített az 1904. április 8-án megkötött francia-angol egyezmény, az Entente Cordiale, azaz „szívélyes viszony” (melyből később az antant hatalmak kifejezés is született).

Az antant nem szövetséget jelentett, csupán annyit: a felek lemondanak egymás megtámadásáról, vitás esetekben egyeztetni próbálnak.

A viszony teljesen kölcsönössé 1907-ben vált az angol-orosz szerződés megkötésekor, innentől számítjuk a hármas antant létrejöttét.

Eddig a Wikipédiából próbáltam a lényeget kiemelni, nem tudom érthetőbb-e?

Hány éves vagy egyébként? Vagy milyen osztályba jársz, mennyire írjam egyszerűen?

Nézd ezt, talán így hamarjában jó lesz:

http://www.youtube.com/watch?v=BLSJTlUnKK4