Mi történt a '90-es években a Balkánon?

Jugoszlávia 1991-ben felbomlott, ezért tört ki:

[link]

Jugoszlávia szétesett.

Először lepattant Szlovénia vértelenül.

Aztán a horvátok vívták ki a függetlenséget súlyos harcok árán.

Aztán kialakult a pokol Boszniában, ami egy háromnemzetiségű terület és mindenki küzdött érte: a pravoszláv szerbek, a keresztény horvátok és a muzulmán bosnyákok.

Szerb és horvát részről háborús bűnöket is követtek el.

Itt már a NATO beavatkozása kellett, többek között bombázták a volt Jugoszlávia fővárosát Belgrádot, ami ma Szerbia fővárosa.

Szerbia és Horvátország gazdag fasiszta-nacionalista hagyományokkal bír, így szép számmal vettek részt a regurális hadseregek mellett, helyett szabadcsapatok is.

A területen élő magyarokat nagy számban besorozták a jugoszláv hadseregbe, hogy pl. magyar lakta horvát falvakban vessék be őket. Sok fiatal ekkor inkább átszökött Magyarországra a besorozás elől, pl. dr. Csernus. De itt élt és innen tudosított Tvritkó is.

Megemlítendő még Rózsa Flores Eduardo, aki spanyol nyelvű todosítóként került a térségbe, de lelkiismeretére hallgatva beállt a horvát önkéntes külföldi légióba harcolni. Érdemei elismerése képpen a horvát hadsereg tisztje lett, horvát állampolgár és kapott valami romos házat, amivel nem tudott mit kezdeni. Őt két éve Bolíviában ölte meg a titkosszolgálat vagy a hadsereg, de ez egy másik ügy.

A háborús bűnösöket nagyjából elkapdosták, azért van akit nem, jó időre munkát adva ezzel a hágai nemzetközi bíróságnak és "intézményeinek" magyarul börtön.

De a sok áldozaton horvát és főleg bosnyák oldalon ez már nem segít, az egész itt tortén a 20. században mellettünk, míg mi vidáman (én is) átrepkedtünk felette útban pl. Kréta felé nyaralni...

"Itt már a NATO beavatkozása kellett,"

A NATO mafláskodott az amerikaiak mértek csapásokat,ők állították meg aztán szerbiát.

Csak vázlatosan:

Jugoszlávia többnemzetiségű, kommunista - de egyre erősödő nacionalizmussal - állam volt, a rendszerváltás idején. Ahogyan az a keleti blokk államainál történt, a nyugat a szovjetek és a kommunizmus által hagyott űrt készült betölteni Jugoszláviában is, ami csak azért különbözött mondjuk Lengyelországtól, vagy tőlünk, mert Jugoszláviában a szovjet befolyás nem érvényesült.

Itt azonban nem volt olyan könnyű dolguk, mint mondjuk Magyarországgal. Jugoszlávia nagy internacionalista hagyományokkal bírt, nagyon erős hadserege volt és erős szláv öntudattal, benne a "nagyszerb" álommal. Ezért érdeke volt ennek szétverése, és ezt támogatta is, fegyverekkel és anyagilag is.

Ha gazdasági okot keresünk: Jugoszlávia legszegényebb, legelmaradottabb területe volt Koszovó, aminek az autonómiáját - a Vajdasággal együtt - Milosevic megszüntette. Koszovó felzárkóztatását a módosabb tagköztársaságok - elsősorban Szlovénia - nem akarták a saját pénzükből finanszírozni...

Szlovénia volt az első 1991-ben amelyik függetlenedett. A szerbek haderőt küldtek ugyan Szlovéniába, de pár nap után belenyugodtak a döntésbe. Szlovéniát "elengedték".

Keményebb dió volt Horvátország. Itt Szlovéniával ellentétben több százezres szerb kisebbség élt, és összefüggő területen, ezt hívták Krajinának. A szerbek hajlandóak lettek volna Horvátországgal is megegyezni tárgyalásos úton, de ezt keresztülhúzta Krajina helyzete és az, hogy a nyugatiak nagyon gyorsan elismerték Horvátország függetlenségét. A háború ekkor indult meg. A szerbek célja a horvát függetlenség (és az időközben kikiáltott szinte színtiszta szerb Krajinai Szerb Köztársaság elvesztésének) megakadályozása volt. Kezdetben horvát oldalon főleg önkéntesek, rendőrök és majd külföldi neonáci önkéntesek harcoltak. Fontos megjegyezni, hogy a horvát usztasák és szerb csetnikek(ők is irreguláris csapatok,önkéntesek) között semmi különbség nem volt, mindkettő kegyetlenkedett. A szerb támadás egy idővel kifulladt, majd a horvátok megerősödése (nyugati segítséggel) után az ellentámadásban sikerült Horvátországot megvédeni. Fontos, hogy a Krajinai-Szerb Köztársaságban a horvátok etnikai tisztogatást hajtottak végre és rengeteg szerbet elüldöztek. Erről szokás megfeledkezni...

A boszniai háború volt a legvéresebb epizód. Ez egy háromnemzetiségű és három vallású terület volt, de békében. 1990-ben tartott választásokon hatalomhoz jutott három nacionalista párt is a nemzetiség szerint oszlott meg. A szerb(ortodox) SDS, a horvát(katolikus) HDZ-BIH és a bosnyák(muzulmán) SDA. A horvátországi háború megindulása után értelemszerűen a horvát párt nem támogatta Belgrádot és, hogy a JNA(Jugoszláv Néphadsereg) Boszniát használja felvonulási területként és ehhez csatlakozott a bosnyák párt is. Minden kapcsolatot meg kívántak szakítani Belgráddal, amit természetesen a szerb párt ellenzett. Nyilvánvaló volt, hogy Bosznia megindul a függetlenség felé, ezért a szerbek megkezdték a színtiszta szerb lakosságú területen a hatalmukat kiépíteni. Létrehozták Bosznián belül az autonóm szerb területet, majd 1991 novemberi népszavazás után (amin a szerbek a Belgrád mellett maradásra voksoltak) a boszniai Szerb Köztársaságot(ennek lett a vezetője később Radovan Karadzic). A horvátok is megalapították a színtiszta horvát területen az autonóm területüket és önálló közigazgatást kezdtek kiépíteni.

A kanócot az gyújtotta meg, hogy 1992 márciusában tartott népszavazáson (amin a szerbek nem vettek részt) elsöprő többséggel nyert a függetlenség párt. Megindultak az egyre hevesebb összecsapások, de ekkor még csak a helyi önkéntesek között. A szerb támadás nem sokkal később kezdődött.

Nos, Boszniában mindhárom fél azon volt, hogy a saját területén biztosítsa a hatalmát és az idegen etnikumokat onnan kiűzze. Ebben nem volt különbség.

A második hozzászóló egyoldalúan azt állítja, hogy ilyet a bosnyákok nem csináltak. De, csináltak és a legkegyetlenebb módon. Mindhárom oldalon harcoltak önkéntesek, de a bosnyák oldalon egyszerű terroristák pl. Szaúd-Arábiából, Jemenből. Egyre több vallási fanatikus jelent meg bosnyák oldalon, akik a szerbeket irtózatos kegyetlenséggel üldözték és gyilkolták le. A hírhedt Srebrenicai mészárlás előzménye pl. az volt, hogy az ottani muzulmán önkéntesek a környező szerb falvakat feldúlták a lakosokat elüldözték, mai napig nem tudjuk hány embert meggyilkoltak, mert még többségüknek a sírját sem találni. Valószínű, hogy Srebrenica környékén nyugszanak és őket is mint a muszlim áldozatok közé számolják. Ezek után érkeztek meg a szerbek 95-ben és öltek meg több ezer muzulmán civilt, ez azonban nem népirtás. A szerbek ezért feleltek, a bosnyákok nem (az egység főparancsnokát pl. felmentették Hágában bizonyítékok hiányában).

A nyugatiak akkor tanúsítottak csak nagyobb érdeklődést, amikor a terroristák és a vallási fanatikusok kezdtek elszaporodni. Bosznia a daytoni béke eredményeképp ma mint ENSZ irányítás alatt lévő "független" állam létezik, benne egy külön szerb entitással, tehát a szerbeknek azt sem sikerült megakadályozni, hogy ez elszakadjon.

A koszovói konfliktus 99-ben "robbant ki", amikor a szerbek az ott élő albánok kegyetlenkedését megelégelve bementek rendet tenni. Olyan (később bebizonyosodott, hogy hamis) hírek kezdtek el terjedni, hogy a szerbek Koszovóban az albánokat irtják és tömegsírok vannak mindenhol, 200 000 civil

... 200 ezer civilt megöltek. Ennek később az 1%-át sem találták meg. Ellentétben. Az albán UCK - muzulmán terroristák - kezdték el a szerb lakosságot elüldözni.

A NATO ekkor avatkozott be és bombázta Szerbiát, mintegy 2000 civilt megölve.

Az albánok néhány hét alatt Koszovó etnikai képét teljesen megváltoztatták, a szerbek nagy része pl. a Vajdaságba menekült. A szerb templomokat lerombolták rengeteg szerbet brutális kegyetlenséggel megöltek. Szerbiát a NATO bombázásai térdre kényszerítették, Koszovóba pedig NATO békefenntartók kerültek. A mai napig ott vannak, Koszovó pedig 2008-ban elszakadt Szerbiától.

Eduardo Rózsa Flores szerepét is érdemes megemlíteni. Mint neonáci önkéntes ő is részt vett a harcokban és egysége a kegyetlenségeiről volt híres. Szerb foglyokat kínoztak és öltek meg. Flores azt állította később, hogy ehhez neki semmi köze. Két külföldi újságíró megölésével is kapcsolatba hozták, ugyanis akkor haltak meg, mikor Floresékhez mentek forgatni. Flores tagadta, hogy ehhez neki köze lenne. A legtöbb mai "neonáci" önkéntes kétségbe vonja Flores több történetét a háborúból, egyszerű pszichopatának tartják, akik kalandorként ment Horvátországba, hogy kiélje kegyetlen vágyait.

Eduardo Rózsa Florest a háborús bűnös Tudjman "tüntette ki"... Megpróbáltam nem állást foglalni...

". Mint neonáci önkéntes ő is részt vett a harcokban "

Ja, zsidóként, mint neonáci.

Bármilyen hihetetlennek tartod igen, az usztasák és az akkor ott harcoló külföldiek azok. Mindegy, hogy usztasának, nemzetiszocialistának, fasisztának, hungaristának hívjuk őket. Én sem szeretem ezt a kérdést leegyszerűsíteni, mert rengeteg különbség van ezek között, de most megtettem. A lényeg, szélsőjobboldali önkéntesek.

Aki pedig kicsit ismeri Flores pályafutását egyáltalán nem lepődik meg ezen. Szervezett szimpátiatüntetést Kádárért, majd elment harcolni a szélsőjobboldaliakkal a kommunista Jugoszlávia ellen, keresztény volt, majd "megtért" muzulmánnak, hazajött, majd magyar hungaristáknál próbálkozott, ahonnan zsidó származása és előélete miatt elutasították, majd beállt a Jobbikhoz "szerkeszteni", aztán pedig elment Bolíviába, hogy az ásványkincsekben gazdag Santa Cruz "függetlenségéért" harcoljon.

Hogy a külföldi titkosszolgálatoknak ebben milyen szerepe volt, csak ők tudják, és Isten.