Irán képes lenne komoly válaszcsapást indítani, ha Izrael megtámadná?

Esélye sincs Iránnak. Izrael ugyan nehezen érné el repülőivel, ha kerülniük kell, de szükség esetén biztos lesznek olyan csatlós arab országok, amik átengedik őket repülni (pl Szaúd arábia). Iránnak egyedül az atombombájával van esélye jelentős károkat okozni Izraelben de azt meg célba is kell juttatni, ez repülőről majdnemhogy lehetetlen lenne. Hordozórakétáról se sok esély van rá, hogy nem lövik le már emelkedés közben. Esetleg ha valahogy becsempészik, csak akkor meg nem hatásos annyira, mintha mondjuk Tel Aviv fölött robbanna föl.

Másik lehetőség, hogy az arab országok Izrael körül föllázadnak, akkor talán érhetnek el komolyabb sikereket, de már láthattunk rá példákat, hogyan vert szét Izrael egyszerre több ellenséget, akik ráadásul számbeli fölényben is voltak.

Megkell nézni mije van Iránnak és mije Izraelnek.

Izraelnek van a Világ egyik legmodernebb hadserege, nem beszélve a légierőről, amiből éppen csak a lopakodó hiányzik. Meg ott van nekik az USA, aminek kitudja hány anyahajója cirkál a Perzsa-Öbölben. Egy anyahajónyi vadászgép elintézné az Iráni Légierőt.

És milyen van Iránnak?

Egy ócskavastelepe, 40 éves vadászgépekkel, amikből ki tudja hány üzemképes egyáltalán. Meg az Öböl háborús Irakból átrepült gépek, amelyek talán még alkatrészeket se kaptak. Jó, ott vannak a saját fejlesztésű F5 másolatok, de ezeknek az alap gépe a 60as években repült először, ilyen könnyű vadászokkal, ráadásul néhány 10es tételben semmit nem fognak elérni. Ezekkel úgy járnak, mint Irak, nincs mit szépíteni. Talán nehezebb lesz őket legyőzni, nagyobb terület, nagyobb lakosság, de nem ők fogják megállítani az USA-Izrael-Nato csoportot.

Úgy lenne esélyük, ha az oroszok és Kína segít nekik közvetlenül, de jó eséllyel csak szóban támogatják majd őket.

Szép álmokat...

Ha ez így lenne, már régen megtámadták volna őket, és nem követnének el mindent, hogy belerángassák a jenkiket is...

"Az iráni nukleáris objektumok megsemmisítéséhez összehasonlíthatatlanul nagyobb katonai kapacitás szükséges, mint az iraki és a szíriai reaktorokat 1981-ben, illetve 2007-ben leromboló izraeli „sebészeti” csapásokhoz, és nem biztos, hogy Izrael rendelkezik ilyennel – írta február 20-ai számában a The New York Times amerikai védelmi tisztségviselőkre és a Pentagonhoz közel álló szakértőkre hivatkozva.

A lap összegzésként megállapítja: ha Izrael Irán megtámadása mellett döntene, akkor pilótáinak több mint 1600 kilométert kellene megtenniük nem baráti terület fölött, újra kellene tankolniuk, le kellene küzdeniük az iráni légvédelmet, egy időben több föld alatti célpontot is kellene támadniuk, amihez legkevesebb 100 repülőgép bevetése szükséges. Michael V. Hayden, aki a 2006 és 2009 között a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója volt, így vélekedett: „Meghaladja Izrael képességét” az, hogy komolyan visszavesse Irán nukleáris programját. Washingtonban több szakértő is megkérdőjelezte, hogy képes-e egy ilyen támadás végrehajtására a zsidó állam. Emellett felerősödtek az azzal kapcsolatos aggodalmak, hogy egy ilyen konfliktus nem szippantaná-e magába az Egyesült Államokat is, amely az izraelinél sokkal nagyobb arzenállal rendelkezik, de így is sok hetébe telne a „munka befejezése”.

Ugyancsak óvatosságra inti az elemzőket a várható iráni megtorlás. Egy, a lap által névtelenül idézett amerikai katonai vezető szerint Washington nem ismeri teljes egészében sem Izrael arzenálját, sem katonai számításait. Az amerikai forgatókönyvek abból indulnak ki, hogy Izrael vélhetően négy iráni nukleáris objektumot támadna meg – a natanzi és a fordói urándúsító létesítményt, az araki nehézvizes reaktort és az iszfaháni üzemet, ahol az uránércből urán-oxidot (yellow cake) állítanak elő. A támadás legrövidebb és a legvalószínűbb iránya a jordániai és a iraki légtéren át vezetne. Ez utóbbi országnak még nincs saját légvédelme és a decemberi csapatkivonás után az Egyesült Államok sem köteles ellátni ezt a feladatot.

A lap szerint az izraeli F–15I és F–16I harci gépek – amelyekből mintegy 125 áll rendelkezésre – hatósugara messze alatta marad az oda- és a visszaút 3200 kilométerének. A zsidó államnak nyolc KC–707-es légi utántöltő gépe lehet, de a lap által megszólaltatott szakértők nem zárják ki, hogy más repülőket is átalakított erre a célra. Tovább bonyolítja a képletet, hogy a repülő tankerek védelméhez is vadászgépekre van szükség. Az iráni légtérbe való behatoláshoz Izraelnek be kellene vetnie a radarjeleket elfojtó, az elektronikus hadviselést szolgáló gépeit.

Amerikai szakértők szerint az iráni légvédelem ugyan a fegyverzetek múlt nemzedékét képviseli, de azért korántsem vehető félvállról. Az iszlám köztársaság emellett rakétacsapással válaszolhatna, amely nyomán egy újabb közel-keleti háború kirobbanása fenyegetne. A lap a nehézségek közé sorolta továbbá, hogy Izrael nem biztos, hogy rendelkezik olyan konvencionális, bunkerromboló bombákkal, amelyek képesek lennének megsemmisíteni a 10 méter vastagságú, megerősített betonfallal védett natanzi, vagy a hegybe süllyesztett fordói létesítményt. A The New York Times írásában ugyanakkor nem mérlegelte egy izraeli rakéta- és dróntámadás lehetőségeit.

A szakértők szerint a Pentagon, amennyiben Washington önálló csapásra szánná el magát, bombázói, lopakodó gépei, cirkáló rakétái, majd a drónjai segítségével jelentős kárt tudna okozni. Az Egyesült Államok, Izraellel ellentétben, jelentős légi utántöltő kapacitással rendelkezik, s a csapásokhoz felhasználhatja a saját területén, valamint a Nagy-Britanniában, az Indiai-óceánon található Diego García szigeten és a Katarban található reptereit. A lap emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hónapokban elszaporodtak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy Izrael készül-e csapást mérni Iránra. Az amerikai aggodalmak felerősödésének jele, hogy vasárnap Tom Donilon, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Jeruzsálemben találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, Martin Dempsey tábornok, amerikai összfegyvernemi vezérkari főnök pedig arra figyelmeztetett a CNN-nek nyilatkozva, hogy egy izraeli csapás destabilizálná a térséget."

"A német védelmi miniszter arra figyelmeztette Tel-Avivot, hogy tartózkodjon a katonai hősködéstől Iránnal szemben, miközben az Egyesült Államok és Izrael által gerjesztett háborús retorika egyre erősödik.

Thomas de Maiziere, német védelmi miniszter szombaton a Frankfurter Allgemeinen Sonntagszeitung-nak adott interjúban kijelentette, hogy az Iszlám Köztársaság elleni ilyen jellegű erőfeszítéseik nagy valószínűséggel hiába valónak bizonyulnának."

"

Komolyan hátráltathatja Izrael önvédelmi képességét a költségvetési megszorító csomag – ismertették magas rangú izraeli katonatisztek. Annak ellenére, hogy a kormány nem a korábban emlegetett mértékben nyirbálta meg a védelmi büdzsét, a 2012-re tervezett kiadások fedezésére nincs elég pénz, ezért több programot is be kell szüntetnie a védelmi tárcának. Becslések szerint nagyjából 3,7 milliárd sékel (993,6 millió dollár) kellene a pénzügyi űr betöltéséhez, és erősen valószínűtlen, hogy sikerül előteremteni ezt az összeget.

A Benjamin Netanjahu vezette kormány a múlt hónapban letett róla, hogy foganatosítsa a korábban tervezett, 3 milliárd sékeles megszorítást, ugyanis az már nem csak a beszerzéseket, modernizációs programokat és új fejlesztéseket hátráltatta volna, hanem a napi szinten alkalmazott haditechnika fenntartását is veszélybe sodorta volna. A miniszterelnök hallgatott a védelmi minisztérium szakértőire, akik figyelmeztették: a Közel-Keleten kialakult feszült állapot, illetve az iráni fenyegetés mellett nem engedhető meg, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) potenciálja csökkenjen.

Iron Dome indítóállás

Leállhat az Iron Dome gyártása | Fotó: NatanFlayer

Izraelben tavaly év végén fejeződött be egy évek óta tartó honvédelmi költségvetési program, a „Tefen”, melyet 2012-től követett volna egy új, a „Halamish” – ám ez nem kezdődött el, ugyanis 2011-ben több demonstrációra is sor került a zsidó államban, melyeken a tüntetők a szociális juttatások emeléséért tiltakoztak. A kormány a katonai kiadásokra fordított összegből szeretett volna nagyobb mennyiséget átcsoportosítani, ennek keretében merült fel az említett, 3 milliárdos megvonás. Ezzel szemben különleges juttatásként mintegy 2,5 milliárd sékelt kapott az IDF, ami akkor még elégnek tűnt, de úgy tűnik, még több kellene – ha lenne.

A hiány legelőször is a légierőt fogja érinteni, mely a legdrágábban fenntartható haderőnem Izraelben. Biztosan be fog következni minden izraeli légierő-tábornok rémálma: csökkentik az évi repült óraszámot, kevesebb éleslövészetet tartanak és redukálják a külföldi kiszállások számát. Ilyenre évtizedek óta nem volt példa, bár az IAF pilótái világszinten még így is az élvonalban maradnak a repülési lehetőségek terén. Szintén a légierő hatáskörébe tartoznak az Iron Dome és a David Sling rakétavédelmi rendszerek, előbbi esetében a gyártás teljes felfüggesztése, utóbbi esetében csak költségmegvonás és programlassítás merült fel. A szárazföldi erők 2013-as Merkava 4 beszerzését meghatározatlan ideig elhalasztották, és több kisebb fejlesztési programot töröltek.

A legfelsőbb katonai vezetés hivatalos nyilatkozata szerint a kormány tudatában van tettei következményeinek, de a jelenlegi pénzügyi helyzetben egyszerűen nem tudnak mást tenni."

"Az orosz hadsereg, egy esetleges Irán elleni támadásra felkészülendő, akciótervet állított fel az orosz csapatok mozgósítására az Iránnal határos Örményországban, Grúzián keresztül, állítják jól informált orosz források.

Viktor Ozerov, az orosz biztonsági tanács elnöke elmondta, hogy az orosz katonai parancsnokság akciótervet készített egy Irán elleni támadás esetére.

Oroszország NATO nagykövete is egy Irán elleni támadás veszélyére hívta fel a figyelmet.

„Irán a szomszédunk,” mondta Dimitrij Rogozin. „Amennyiben Irán bármilyen katonai konfliktusba keveredik, az közvetlen veszélyt jelent Oroszország biztonságára nézve.” A nyugatellenesnek számító Rogozin jelenleg Oroszország miniszterelnök helyettese és ő felel az ország védelméért.

Orosz honvédelmi források szerint az orosz hadsereg nem hiszi, hogy Izrael rendelkezik az iráni védelmi eszközök legyőzésére képes katonai eszközökkel, így amerikai részről is katonai beavatkozásra számítanak.

A mozgósítás célja valószínűleg nemcsak a térségben található orosz érdekeltségek védelmére irányul, hanem Irán számára is támogatást jelent.

Több forrás is említette, hogy egy Irán elleni támadás „beláthatatlan következményekkel” járna.

A sokak által olvasott Nezavisimaya Gazeta újságban megjelent cikk, orosz katonai forrásokat idézve állítja, hogy az Irán és Szíria körüli helyzet „arra ösztönzi Oroszországot, hogy megerősítse csapatait a Kaukázusban, a Kaszpi, a Mediterrán és a Fekete tenger térségében.”

A hivatalos szóvivői irodából újabban kiszivárgott valamint hírügynökségi hírek szerint az izraeli támadás szinte biztosra vehető idén nyárig.

Mivel egy ilyen konfliktus komolyan veszélyeztetné az orosz érdekeltségeket a térségben a támadásra való felkészülés már két évvel ezelőtt megkezdődött az örményországi Gyumri-ban található 102-es katonai bázis modernizálásával. A bázis geopolitikai szempontból rendkívül fontos helyen van.

Az orosz hadsereg szeptemberre tervezi szokásos évi hadgyakorlatát, aminek a Kavkaz 2012 nevet adták, de a források szerint az ehhez szükséges eszközök és csapatok mozgósítása már most elkezdődött az Irán elleni támadás veszélye miatt."

"Miközben az egyre vészjóslóbb fenyegetések és egy közelgő háborúval kapcsolatos spekulációk hatására az olajárak az egekbe szöktek, Oroszország és Kína sietett óva inteni az Egyesült Államokat egy Irán elleni támadás elindításától.

Irán megtámadása „nagyon súlyos hiba lenne, a következmények pedig beláthatatlanok,” figyelmeztetett Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter, míg Kína kihangsúlyozta, hogy a fenyegetettség rendkívül káros hatással van a diplomáciai kilátásokra.

Oroszország és Kína nem az első két ország, amely hangot adott egy újabb és ez alkalommal minden bizonnyal kiterjedtebb háborúval kapcsolatos aggodalmának. Németország szintén határozottan ellenzi a lépést.

Egyre több amerikai vezető hangoztatja, hogy a mielőbbi katonai támadást részesíti előnyben az iráni helyzet kezelésére a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentésében leírt számítógépes szimulációról szóló homályos vádakat hozva fel legújabb ürügyként.

Condoleezza Rice, volt amerikai külügyminiszter is hozzátette a magáét, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államoknak sokkal szigorúbb büntetést kell kirónia az iráni kormányra és mindent megtenni annak „megfékezésére”. Az ABC News-nak nyilatkozva a héten elmondta, hogy a katonai támadás lehetőségét soha nem szabad levenni a terítékről, amikor Iránról van szó.

Az izraeli politikusok egymással versengve hangoztatják az Irán elleni támadás fontosságát. Simon Perez kormányfő szerint a háború kirobbanásának esélye „sokkal nagyobb”, mint a diplomáciai megoldásé. Az izraeli hadsereg tisztjei szerint a támadást még a tél beállta előtt meg kell kezdeni. "

Amiket leírtál az mind szép és jó, de:

- Izraelre sokkal nagyobb fenyegetést jelent ha Irán atomra tesz szert, mintha meggyengül a védelmi kapacitása egy balul sikerült támadás miatt.

- Ha megindítják a támadást akkor az valószínűleg sikerrel , vagy legalább részleges sikerrel fog járni. Nem hülyék az izraeliek, eddig is tudták mit csinálnak ez után is tudni fogják.

- Nem fér kétség Irán atomprogramjának valódi céljához. Ezek tények, nem olyan pletykák mint anno Irak esetében. Ha nem akarok atomfegyvert, akkor nem dúsítom az uránt több ezer centrifugával. Nekünk sincs ilyen technikánk és mégis van erőművünk. Az oroszok nagy seggnyalói ők, úgyhogy ha akarnának vehetnének a komcsiktól reaktort, fűtőanyagot, bármit. De nem ezt teszik, hanem fegyvert akarnak. Azt pedig meg kell akadályozni bármi áron.

- Kína meg az oroszok meg sztem fogják szépen be a szájukat, míg a saját házuk táján sem képesek rendet tartani (csecsnek, ujgurok, Tibet stbstbstb...). Arról nem is beszélve, hogy nem pattognék addig amíg egyedüli szuperhatalomként az USA képes a bolygó bármely pontján elsöprő támadást indítani. És az USA jelenleg Izrael mellett áll.

- Találgatni mellesleg kár. Pár hét vagy hónap múlva mindenki meglátja, hogy mire mentek az Izraeliek.

# 3/4:

amiket te itt leírtál, azok lényegében csak arról szólnka, hogy az nem biztos, hogy Izraelnek van elég ereje kellő mennyiségű rombolást véghezvinni az iráni atomlétesítményekben, mert azko egyrészt távol is vannak, másrészt szét is vannak szórva mindenfelé az országban, harmadrészt védve is vannak.

A kérdés viszont nem ez volt, hanem az, hogy Irán tudna-e komoly válaszcsapást mérni. A válasz pedig az, hogy nem. Ahogyan a sokkal fejlettebb technológiát használó Izraelnek is gondot okozna a távolság, az irániaknak még inkább. Az egyetlen igazi lépésük az, hogy kiadják az ukázt a helyi proxyaiknak, jelen esetben ez a Hamasz és a Hezbollah, hogy ami rakétájuk van éppen raktáron, azt mind lőjjék ki Izraelre; illetve a többi hasonló szervezetnek meg hogy külföldön vadásszanak izraeli turistákra. Ennek a várható áldozatait becsülték néhány százra.

Azért nem egészen. :)

Arra is kitértem, hogy Izrael légvédelme is igencsak sebezhető, tehát egy feltételezett rakétatámadást nem szenvedne el súlyos veszteségek nélkül. Arról nem is beszélve, hogy nyilván nem csak Irán lőné, hanem kapva kapna az alkalmon az összes többi ellensége is. Nem csak Scud rakéták vannak már...Komoly válaszcsapás lehetne a Hormuzi-öböl lezárása is, vagy Szaúd Arábia olajkutai elleni támadás is, mert akkor az iráni olaj felértékelődne. Nem beszélve egy sikertelen támadás utáni belpolitikai viszályokról Izraelben, amiért Iránnak konkrétan a füle botját sem kellene mozdítania. Én sem hiszem, hogy Irán egyedül képes lenne szembeszállni mindenkivel, de komoly ellenlépésekre képes, az egész hadi technikája saját fejlesztés-utánpótlásokkal, ráadásul komoly politikai viszályokat szíthat. Az az 500 halott mögé nyugodtan tegyetek még három nullát...vagy négyet jobb esetben

#Kovács Pistike01

Jajjjjj :DDD Valószínűleg igen fiatal lehet, ha ennyi butaságot írsz :)

Izrael légvédelme az egyik legfejlettebb a világon. Olyan országról beszélünk amit naponta próbálnak rakétákkal lőni. Iránnak még mindig a SCUD-ok a legütőképesebb rakétafegyverei. Van saját fejlesztésű rakétája de pár száz kilométeres hatótávolságával nem éri el Izraelt. Ráadásul feltehetőleg pontatlanabbak az amúgy sem túl pontos SCUDoknál is. Iránon kívül ki lőné még? A hamasz esetleg, meg a hezbollah. De ezek amúgy is lövik amikor tudják. Más ország meg nem avatkozna be. Már egyiptom is baráti, Irak ugye szintén nem ellenséges hivatalosan. Jordánia már nem merne újat húzni vele, és Szíria is mással van most elfoglalva. Egyébként a felsorolt országokat már párszor összecsomagolta Izrael, pedig akkor is együtt támadtak (hatnapos háború, jom kipuri háború, izraeli függetlenségi háború... nézz utána ezeknek). Irán meg sem a szorost nem fogja lezárni sem a szaudi kutakat nem támadja meg. Miért? Mert akkor tuti beszállna játékba az USA is, és az őskorba lőné vissza az Iráni hadsereget. 5000000 Izraeli halott? :DDD Még ha az egész országot megszállnák akkor sem írtanák ki az ország 60-70%-át :DD Talán kevés az 500-as szám, de valószínűleg még 5000 sem lesz.

Nem igaz, hogy folyamatosan lövi őket a Hamasz és a Hezbollah, utóbbi pár napja fenyegette meg, hogy ha megtámadja Iránt, akkor nagyobb sebességre kapcsol.

Izrael légvédelme igenis sebezhető lehet, erre utal az egyik korábbi cikk is, arról nem is beszélve, hogy össztűzben egészen más körülmények között lenne, mint most. Irán rakétarendszere legalább annyira az élvonalhoz tartozik, mint Izrael védelme.

A szoros lezárását és a szaúdi kutak bombázását természetesen én is úgy értettem, hogy azután lépik meg, miután beszálltak a jenkik is, bár eleve valószínűtlennek tartom, hogy a bibsik nélkül megindítják a támadást.