1714 van? (Kérdésed túl rövid, a magyarázatod hosszú. )

Kálti Márk Képes Krónikája, vagy, ahogy régebben nevezték, a Bécsi Képes krónika említ egy bizonyos Miramammona szultánt, aki ellen hadat küldött Attila, hun király 451-ben, a catalaunumi csata előtt. A Hispániába küldött sereget Csaba vezér, Attila egyik fia vezette. Ez a Miramammona el is futott Csaba elől, átkelt a gibraltári-szoroson Marokkóba.

MIRAMAMMONA SZULTÁN REJTÉLYE

Közben kiderült, hogy Attila nem fogja megúszni egy nagy csata nélkül európai hadjáratát, sietve futárt küldött Csabáért, térjen vissza, hagyja Miramammonát, mert nagyobb szükség lesz rá a mindent eldöntő ütközetben. Csaba valamiért késett, és a catalaunumi csata nélküle zajlott le 451-ben. Csaba félve apja haragjától - a Képes krónika szerint - kerülő úton előbb Bizáncba ment, Honorius császárhoz, aki egyszer nagyapjaként, egyszer nagybátyjaként szerepel a krónikákba, majd Bizáncból mégis erdőelvébe (Erdélybe) vonult, így lettek seregének leszármazottai a mai székelyek. Ugyanakkor a Hispániából visszatért hunok egy része Catalaunumnál maradt Kálti Márk szerint, és ott telepedtek le.

Mi a furcsa ebben a történetben? Először is az, hogy hol voltak még akkor arabok, és az ő szultánjuk Hispániában, Csak 711-ben, jó háromszáz év múlva kelt át Herkules oszlopai között Tarik vezér (innen a szoros elnevezése: Gabel el Tarik, vagy is Tarik sziklája, tehát Gibraltár 9, hogy meghódítsa a Pireneusokig Ibériát. Majd Martell Károly állítja meg őket 732-ben Poitiernél.

A Képes Krónika

„Az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden kezdtem el ezt a krónikát a magyarok régi és újabb tetteiről, származásáról és gyarapodásáról, győzelméről és merészségéről” − kezdi a krónika író, bizonyos Kálti Márk. 1358 május 15-én vagyunk tehát, ugyan is „az ünnep nyolcad” az ünnepnap utáni nyolcadik napot jelenti.

Ekkor Nagy Lajos király uralkodik Magyarországon − 1342- 1382 − Károly Róbert fia. Nyílván a király bízza meg a magyarok történetének megírásával, közben támaszkodik elődeire, amire utal is, de ezeket nehéz ma már beazonosítani.

A Krónika 1932-ben, a velencei kultúregyezmény keretében került Magyarországra, az Országos Széchenyi Könyvtárba Bécsből, ahol három évszázadon át őrizték. A kódex csonka, befejezetlen, az utolsó mondat a közepén megszakad...

Kinek van igaza?

De térjünk vissza Miramammonához! Ezt olvassuk a Képes Krónikában: Attika, „...tovább rohanva a Rodanus folyó mentén elérkezett Catalaunumba, itt megosztotta seregét, és népének egyharmad részét válogatott kapitányokkal a nagyhatalmú Miramammona szultán ellen küldte. Ő ennek hallatára Sibilia városából az úgynevezett sibiliai tengerszoroson átkelve Marocchiába menekült a hunok elől. Ezután Aetius római patrícius tíz nyugati királlyal váratlanul megtámadta Attila királyt.”

Lezajlik a már említett véres Catalaunumi csata,melynek döntetlen az eredménye, mind két fél visszavonul.

Később ezt olvassuk. „így a Miramammona ellen küldöttekből csak a hunok hatvanötezren voltak.”

Majd megtudjuk, hogy nem mertek Pannoniába menni, félve Attila haragjától, így visszatértek Ibériába, ott közülük sokakat kapitányokká tettek (már mint az ott lakók) , ami hun nyelven spánt jelent (innen a mi ispán szavunk) és róluk nevezték Hispániának az országot. Most ne foglalkozzunk eme állítás valóságtartalmával, a Hispánia ország név etimológiájával, koncentráljunk Miramammona szultánra!

Kristóf Gyula történész igen „egyszerűen” intézi el e kérdést: szerinte VIII. Alfonz királynak a mórok elleni 1212-es hadjárata őrződött meg a következő évszázadban élt magyar krónika író emlékében, ez vetítette vissza a hun korba. Általában a modern kor történészei hajlamosak a régi krónika írókat notórius hazudozóknak, összevissza fecsegőknek tekinteni.

Szubjektív megjegyzésem, hogy Kálti Márk alig ha vetít vissza egy mindössze egy évszázaddal korábbi ibériai eseményt a hun korba, ennyire azért nem kellene alábecsülni a régi krónikások felkészültségét. Keressünk nyugodtan másik racionális megoldást! 451-ben küldi Attila Miramammona ellen Csabát. Az arabok viszont 711-ben keltek csak át a gibraltári szoroson, 360 év az eltérés. Vajon elképzelhető, hogy azoknak a történészeknek van igazuk, akik éppen a magyar krónikák alapján úgy vélik, hogy legalább 300 év „problematikus” az európai keresztény történet írásban? A kérdést nem kívánom itt eldönteni, még csak tovább gondolni sem. A dolog számomra − és bizonyára az olvasó számára is − megmarad! Miramammona szultán rejtélyének. Tekintsük afféle tudományos kakukktojásnak, ami nem illik bele a „hivatalos” történetírásba „kilóg” eme paradigma rendszerből, és megfejtése további alapos kutatásokat igényel.

[link]