Miért tesznek sokan úgy, hogy hiba volt a második világháborúban csatlakozni a Szovjetunió elleni offenzívához?
Ekkor egyébként már az összes kelet-európai ország csatlakozott Hitlerhez, mi voltunk az utolsók. A Szovjetunió elleni hadjáratban egész Európa részt vett, még spanyol, norvég, svéd, holland önkéntesek is képviseltették zászlójukat. Véletlen? Mindenki antikommunista lelkületű volt, továbbá a Vörös Hadsereget modern hadviselésre alkalmatlan csürhének tekintették, joggal, a kis Finnországot nem volt képes legyűrni, sőt, aránytalan veszteségekkel "győzött" a Téli háborúban (25.000 finn halott 1.000.000 szovjet katonaveszteséggel szemben). A kommunisták ellen mentünk harcolni, és nem az oroszok ellen. Ha Hitler hallgat hadvezéreire, a Szovjetunió összeomlott volna.
A másik meg hogy Sztálin legkésőbb 1941 végén megindította volna európai offenzíváját, ez ma már a történészetben elismert tény. Jobb lett volna, ha itt, hazai földön hullanak a katonák, mint ott, ezzel időt nyerve, ha csak néhány évet is, az otthon maradt nőknek és gyerekeknek?
válasza: válasza:"A másik meg hogy Sztálin legkésőbb 1941 végén megindította volna európai offenzíváját, ez ma már a történészetben elismert tény."
Hol?
válasza:Igazából ha visszatekintesz a történelemben alapból látod, hogy hiba volt, vagy nem?
Az akkori korban is sokan tisztában voltak vele, hogy ezt a "csürhét" nem olyan könnyű legyőzni. Igen, sokan kommunisták ellen mentek harcolni, de oroszokat a szovjeteket ölték.
A Sztálin féle offenzíva pontos ideje pedig nem tény, hanem utólagos találgatás.
válasza:Mert utólag már látjuk a következményeket. A Szovjetunió elleni háború mindkét fél részéről óriási emberveszteséggel járt, a háborút elvesztettük, a Szovjetunió így is megszállt minket és a háborús szerepvállalás miatt az összes háború előtt, alatt elért területi növekedésről Magyarországnak le kellett mondani és nagy jóvátételt kellett fizetni.
Természetesen a politikai döntéseket, a közvéleményt az adott korszakban kell nézni, hogy megértsük őket, viszont utólag sokszor már teljesen más a dolgok megítélése.
#1: A finnekkel vívott téli háborúban győztek, de óriási emberáldozatok árán. De a Szovjetunió nem az a hely volt, ahol az emberélet számított, hanem az eredmény. Ennek szellemében vívták végig a téli háborút és az azt követő világháborút, véreztették ki az ellenfeleiket folyamatos rohamjaikkal. Nem csak védekezésnél próbálkoztak kétségbeesett rohamokkal, hanem akkor is, amikor nyeregben voltak, magabiztos támadó helyzetben voltak.
#2:
Legelőször Hitler és vezérkara tekintett így az egészre, a Barbarossa hadműveletet megelőző csapásként indították a hírszerzésükre támaszkodva. Későbbiekben Vlagyimir Rezun, ex-KGB-s tiszt állította ezt. Utána Mihail Meltjukov, Vlagyimir Neyvezsin, Borisz Szokolov, Valerij Danilov, Joachim Hoffmann és Mark Solonyin.
1993-ban Dr. Pavel Bobylev ezredes nyilvánosságra hozott leveleket, térképeket a Védelmi Minisztérium irattárából, melyeket szovjet támadási tervekként lehet értelmezni.
Akik ezt az elmélet erősítik, támogatják, előszeretettel hivatkoznak bizonyítékként Zsukov 1941. május 15-i beszédjére.
Ha megnézzük a Vörös Hadsereg nagyságát, láthatjuk, hogy nem egyszerű védekezés miatt növelhették 3-4-szeresre, hanem támadás miatt.
#3:
Ha körültekintően jártak volna el, nem nézték volna le teljesen a Vörös Hadsereget, nyerhettek volna háborút ellenük. 1942-ben kellett volna végrehajtaniuk a Vaskalapács hadműveletet és akkor a szovjetek nem tudták volna pótolni veszteségeiket egykönnyen.
válasza:Azért mert történelmi távlatból szemlélve tény hogy hiba volt, az egy másik kérdés hogy volt választásunk vagy sem.
Egyébként marha könnyű szintén történelmi távlatból megmondani a frankót, hogy mit és mikor kellett volna, egy kicsit túl sok a változó szerintem.
válasza:papírbakancsban vágóhídra küldték a magyar katonákat a náci párti politikusok és vezérkar.
ennyi
egyből sztálingrál
nincs itt miről beszélni, kérdező
ha Szovjetuniót nem támadjuk meg, visszakaptuk volna Erdélyt
válasza: válasza:Semmi értelme nem volt, még akkor sem.
Hitler, miután felsült a Barbarossa-hadművelet, megígérte Horthynak, hogyha csapatokat küld az orosz frontra, akkor még területeket kap Erdélyből.
Namost ugye már eleve agyrém, hogy miért a 2000 kilóméterre lévő Donnál kell harcolni Erdélyért, és miért nem Erdélyben? Azért, mert Románia a szövetségesünk volt.
Ráadásul akkor a magyar hadsereg krémje ment ki a Donhoz. Ez a krém totálisan korszerűtlenül és hiányosan volt megszervezve, kiképezve és felszerelve. Még megszálló csapatoknak csak-csak, de frontharcra maximálisan alkalmatlan volt.
Teljesen oktalan hülyeség volt, aminek az egyetlen haszonélvezője maximum a német fél lehetett volna.
Szerintem ezeket az időket frankón jellemzi egy valószínűleg meg nem történt beszélgetés, amikor egyik reggel Roosevelthez bekopog a titkára:
- Elnök úr, hadüzenetet kaptunk Magyarországtól.
- Ajaj. Az nem jó hír. Magyarország? Az hol van?
- Az egy királyság Európában.
- Értem. És ki ott a király?
- Nincs királyuk. Egy Ellentengernagy a kormányzójuk.
- Ellentengernagy? Melyik tenger partján van ez a Magyarország?
- Tengerük sincs.
- Értem. És miért akarnak minket megtámadni?
- Területi követeléseik vannak.
- Velünk szemben?
- Nem, Romániával szemben.
- Akkor miért nem őket akarják megtámadni?
- Azt nem tehetik, mert ők a szövetségesük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!