A magyar hadsereg hogy bánt a hadifoglyokkal a két világháborúban?

Az Elso Vilaghaboruban a szerbeknel eleg keves hadifogoly volt, inkabb az utolso golyoig harcoltak, az ukran es roman katonak sokkal nagyobb szamban adtak meg magukat. Hivatalosan minden kegyetlenkedest tiltottak, de a magyar es horvat katonak reszerol eleg durva atrocitasok is ertek a szerbiai civil lakossagot. Ennek oka az volt hogy a lakosok kozott nagyon sok partizan volt, es sokszor mentek at a dolgok meszarlasba, mert nem tudtak ki artalmatlan es ki ellenseg. Csak egy adat: a szerb nepesseg nagyjabol 20-25%-a halt meg a haboruban. Az ukranokat hasonlo modon nem kimeltek. A katonai foglyokkal foleg kenyszermunkat vegeztettek a hatorszagban mert ekkor mar az OMM kezdett anyagilag kimerulni. Persze ez a kegyetlenkedes oda vissza ment az orosz hadseregben harcolo tatarok, kozakok szinten nagy verfurdoket rendeztek es a romanok is 1916-ban amikor betortek Erdelybe.

A Masodik Vilaghaboruban ugyanez, bar ott a foglyokat inkabb a Harmadik Birodalomba szallitottak, meg azokat is akiket a magyar hadsereg ejtett csapdaba. Az erdelyi bevonulaskor mind a roman mind a magyar oldalon voltak atrocitasok, Delvidek elfoglalasanal a magyar csendorseg, katonasag lemeszarolt par tizezer szerb partizangyanus civilt is, ezt Titoek 1945-ben kamatostul visszaadtak, sot a teljes magyarok elleni nepirtast a szovjet katonak akadalyoztak meg. Emellett nagyjabol 100-200ezerre teheto azon ukran vagy orosz nemzetiseguek szama akiket a Honvedseg a Keleti Fronton gyilkolt meg. Ott ugye a kommunista gyanus szemelyeket, komiszarokat, part tagokat, partizanokat a helyszinen agyon kellett loni.

Alapjaraton el lehet mondani hogy a nyugati fronton sokkal humanusabban bantak a foglyokkal, mindket oldalon, viszont a keletin sokkal brutalisabb banasmod volt.