A D-nappal kapcsolatosan milyen hibákat vétettek a szövetségesek, és milyet a németek?
- Az amerikaiak ejtőernyőit nagyon körülményesen lehetett levenni az angolokéhoz képest, így a túlélési esélyeik csökkentek
- A dagály idejét rosszul mérték fel, nem vették figyelembe, hogy a szél miatt korábban lesz.
- A partraszállás előtt nagyon sok és nehéz kaját kaptak, ami miatt tengeribetegek lettek, és harcképességük nagy mértékben csökkent.
válasza: válasza:# 9
EZT ÍRTAD: "Most képzeljük el hogy hirtelen robbanások a semmiből (a fau 2 a hangsebesség többszörösével repült tehát hangtalanul csapódott be)miközben sem Német ágyuk vagy repülőgépek se közel se távol nincsenek...hát annak óriási demoralizáló hatása lett volna.lehet hogy a szövetségeseket tárgyalóasztalhoz kényszeritette volna."
Bocs, de teljesen téves az elgondolásod.
Hiszen a V-2 rakéta Anglia elleni bevetésének is nagyjából nulla eredménye lett a németek szempontjából. Semmiféle komolyabb demoralizáló hatása sem volt, pláne nem kényszerítette a szövetségeseket a tárgyalóasztalhoz.
A V-2-es 910 kg amatol robbanótöltettel volt felszerelve, a 200 db V-2-es 182 tonna robbanóanyagot juttathatott volna célba, amely mennyiség egy Párizs méretű nagyvárosra nézve teljesen komolytalan mennyiség, csak jelentéktelen károk okozására lett volna elég.
A miheztartás végett, egy nagyszabású, 1000 nehézbombázós brit légicsapás során egy-egy német városra akár 5400 tonnányi bombát is ledobhattak. Ebből is látszik, hogy 200 db V-2-es rombolóereje volt nem túl jelentős.
válasza:Nekem az a véleményem, hogy ettől nem ültek volna tárgyalóasztalhoz a szövetségesek két okból sem.
1. Hitler nem akart semmiféle tárgyalóasztalt, ő a "győzelem vagy halál" elvét vallotta. Mondjuk, ezt is lehet hibaként felróni, mint ahogy azt is, hogy nem távolították el Hitlert a pozíciójából már jóval régebben így vagy úgy.
2. A szövetségesek sem akartak tárgyalóasztalhoz ülni, hiszen feltételnélküli megadást akartak, ebben állapodtak meg korábban. Ehhez tehát Sztálin beleegyezése is kellett volna, ami tuti nem lett volna meg.
Akkor gondolkoztak volna el ezen max, ha az esélyek nagyon megváltoznak a németek javára, de okulva a korábbiakból, talán akkor sem.
3. Azzal, hogy Párizst támadják, nem gyakoroltak volna nagyobb hatást, mint London támadásával, a katonák hiába voltak nagy számban Párizsban, mint írták, a rakétáknak inkább pszichológiai hatása volt, semmint fizikai, és az ott állomásozó, felvonuló katonák max töredékét érte volna sérülés, ha egyáltalán. A helyzethez pedig gyorsan és könnyen tudtak volna alkalmazkodni, órákon belül elhagyják a várost, így kb. a negyedik rakéta után nem őket éri csapás.
válasza:# 13
Irreálisan túlbecsülöd a V-2-es valós rombolóerejét és hatékonyságát.
Ugyanis egy bevetett V-2-es statisztikailag durván csak 2 halálesetet okozott London esetében.
A németek csak Londonra 1358 db V-2-es rakétát lőttek ki, ezek összesen csak 2754 lakos halálát okozták.
Tehát összesen 1358 db V-2-est indítottak a németek Londonra, ami nem napi 2-3, hanem sokkal több.
Párizsban hány halott lett volna 200 db V-2-es rakétával? Maximum 400-500 fő, egy akkor 4 milliós nagyvárosban.
#11 És még valami! Nagyon nem értek a ballisztikus rakéták működési elvéhez, de nem vagyok abban biztos, hogy a hatótávolságot egyszerűen úgy kell szabályozni, hogy ilyen-olyan mértékben szabályozzák az üzemanyag mennyiségét. Megvan annak a maga röppályája, stb. Tehát sok dolgot kell állítgatni még az üzemanyagmennyiségen kívül is, és rengeteg kísérletre is szükség lenne. sok rakéta Londont se találta el, nem annyira volt pontos ez a cucc. Viszont üzemanyagból és minden másból is már kritikusan rosszul álltak, szerintem ezeknek a rakétáknak a használata inkább vakvágány volt, vagy legalábbis késő volt már.
Esetleg ha radioaktív anyagokkal is megtömik a robbanóanyagot, és piszkosbombát csinálnak, az még szólhatott volna. Ez azonban kb. inkább csak civileket támadott, stratégiai csapásmérésre a pontatlansága miatt alkalamatlan volt.
Szerintem a FAU2-t ezzel túl is tárgyaltuk.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat, van még más ötlet?
válasza: válasza:# 17
Szigorúan csak Hitler rendelkezhetett a Párizs közelében állomásozó 4 német páncélos hadosztállyal.
Továbbá Rommel csak az Észak-Franciaországban és Belgiumban állomásozó B-hadseregcsoport parancsnoka volt, az első számú német katonai vezető nem Rommel, hanem Gerd von Rundstedt marsall, a nyugat-európai német haderő főarancsnoka (Oberbefehlshaber West)
volt.
Önálló döntéseket azonban nemhogy Rommel, de még Rommel felettese, von Rundstedt sem hozatott Hitler beleegyezése nélkül.
#17 a #18 jól mondja. Mindazonáltal még hozzátenném, hogy a szövetségesek egy nappal korábbra tervezték a partraszállást, de az időjárási viszontagságok miatt halasztottak, és még így is bizonytalanok voltak, viszont szorította őket a hold-ciklus, stb. Rommel azért ment el, mert a feleségének születésnapja volt, és az időjárás miatt kizártnak tartotta a támadást. Jelenléte nyilván segítette volna a németeket egy kicsit, hiszen moralizáló hatása lett volna, helyben parancsokat adott volna ki, de ő is csak annyit ért volna el, hogy nagyobb veszteségeket okoztak volna a szövetségeseknek.
Illetve talán még egyre lett volna jó a jelenléte: az ő parancsára talán felébresztik Hitlert, bár lehet, hogy nem szimplán aludt, hanem zavart állapotban volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!