Az Usaban nem voltak klasszikus varhaboruk?

Várakat szinte kizárólag Európában építettek a 9-15. századokban pl. a magyarok miatt, aztán a puskapor elterjedésével már kevésbé voltak hatékonyak.

Amerikában már nem volt értelme, az indiánok pedig nomádok voltak.

Erődök és erődostromok persze voltak, pl.: [link]

"Várakat szinte kizárólag Európában építettek a 9-15. századokban pl. a magyarok miatt, aztán a puskapor elterjedésével már kevésbé voltak hatékonyak. "

Dehogy szinte kizárólag Európában. Ázsiában és Afrikában is voltak várak.

Amerikában nem igazán voltak klasszikus várháborúk, mert ezek a középkorban és a kora újkorban voltak igazán jellemzőek. Ebben az időben Amerika területén csak aszimetrikus háborúk voltak (fejlett európaiak vs. újkőkorszaki szinten lévő indiánok), vagy a gyarmatosítók kisebb összecsapásai.

KB a XVII. századra a várak helyett már inkább alacsony felépítésű erődökre helyeződött a hangsúly.

Azonban az erődöt mindíg a várható fenyegetettség irányába építették. Amerikában viszont nem volt ilyen. A britekkel 1815-ben lejátszották az utolsó meccsüket, a mexikóiakkal pedig csak a későbbi államok (Texsas, Újmexiko) kerültek konfliktusba akkor amikor még nem voltak USA tagok.

Azt is érdemes lenne megénekelni, hogy mi a különbség a vár és az erőd között. Szvsz semmi, inkább csak a vár fogalmát a középkorhoz kapcsoljuk, meg inkább a klasszikus, magasfalú lovagvárakra gondolunk.

Az ágyúk megjelenését követően, már a középkor vége felé is alacsonyabb, vastagabb falu várakat építettek, mégis várnak hívjuk őket és nem erődnek. Eger 1552-es ostromára is mint várostromra gondolunk, pedig az sem egy lovagvár volt.

A középkori váraknak nincsenek bástyái. Vannak viszont tornyai, amik magasabbak a köztük lévő falaknál, felülről az íjászok lőhették az ostromlókat. Körülbelül a diósgyőri vár az nagyjából még ilyen...

A későbbi váraknál a tornyokat igyekeztek visszabontani, vagy megerősíteni. Bástyákat építettek, amik a falaknál nem magasabbak, viszont a falsíkból kiugranak. Így lehetett ágyúzni belőlük a falakon támadókat, vagy a réseken bejutni. A XV. századtól először körbástyákat építettek. Ilyenek vannak a budai váron pl. Aztán jöttek az Ó-olasz és az új-olasz vagy füles bástyák. Egernek a belváros felé eső részén ilyen füles bástyák vannak, bennük a kazamatákkal. A sárvári vár meg olasz bástyás. Legtöbb történelmi vár vegyes, mert többféle kor építészetét is tartalmazza, illetve a terepviszonyok és a pénzhiány miatt nem mindig volt mód az újabb megoldásokat bevezetni.

Az erődök legfőbb jellemzője, hogy nem önállóan állnak, hanem egy rendszer részei. Az árok-kazamata rendszer gyakran több vonalból áll, a nagy erődöket kiserődök egészítik ki, amik egymást tűzzel tudták fedezni. A Citadella a Gellért-hegyen egy ilyen erőd, aminek nem épült ki soha a kiserőd rendszere.

Kisebb, zömmel fa-föld erődök voltak már a gyarmati USA területén is, ezeket a telepesek és az angolok építették az indiánok ellen. Illetve az 1812-es angol-amerikai háborúban is szerepük volt. Detroit egy ilyen erőd volt, el is foglalták a Kanada felől támadó angolok! Építettek később rendes erődöket is az USA-ban, számos ostrom volt a polgárháborúban. A hosszú partok és a part menti városok védelmére is voltak ilyen erődök. Az Alcatraz börtön is egy ilyen tengeri erőd volt eredetileg! Még a II. világháborúban is voltak partvédő erődök, bunkerek sora, mindenféle ágyúval, még csatahajókról származó ágyúkkal is. Los Angelest, vagy éppen Pearl Harbourt is védték. Vagy Manilát több is!

Vagyis nem volt klasszikus várháború:

-mert az ottani indiánok nem építettek várakat(kivétel, ha rákeresel a pueblókra. Ők ilyen hegytetőkre, kanyonok falába épített városokban laktak...nem pedig sátorban)

-mire az USA területét gyarmatosították, Európában sem építettek várakat, csak erődöket

-erődök azok voltak az USA területén. Az indiánok ellen csak fából/földből, de voltak téglából, kőből, sőt a végén vasbetonból is.

-ezek játszottak is szerepet.

Hódvárakra gondolsz?

mert más vár nem igen volt

Komárom pedig jó példa az erődítmények használatára.

A jelenlegi magyar oldalon áll a Csillag, a Monostori és az Igmándi erőd. Szlovák oldalon az Öregvár, az Újvár, és a Nádor-vonal nagy félköre, benne vagy egy tucat bástya-kiserőd. Ezek egymást is fedezni tudták, vagy legalább a köztük lévő terület belőhető volt belőlük teljesen...

A Manilát védő amerikai erődrendszert(Corregidor) pl. 1942-ben hónapokig ostromolták a japánok. Majd 44-ben az amerikaiak kínlódtak a visszavételével...