Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » A görög városállamok hogy...

A görög városállamok hogy tudták megverni a perzsa hadsereget?

Figyelt kérdés
Xerxész hadjáratára gondolok itt természetesen. A perzsák kb. mindig olyan 3x túlerőben voltak pl:Szalamisznál is sokkal több hajójuk volt.

2018. nov. 15. 16:32
1 2
 11/15 anonim ***** válasza:

"A perzsák száma vitatottabb de olyan 120.000-re szokták saccolni"


Újabban az a vélemény, hogy ezek a számok túlzottak. Az ókor ezen szakaszában többnyire 2-3000 fős csapatok vívtak csatákat, nem többen, ez esetben ennek ugyan többszöröse küzdött egymással, de korántsem olyan sokan, mint azt jelezted.

Rátaláltam a Wiki írására és az egészen hasonlóan írja le a csatát, mint én a 8. válaszban és a létszámot is nagyjából úgy adja meg.

Más forrásokból is ezt lehet olvasni.

[link]

2018. nov. 19. 04:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/15 anonim ***** válasza:
,#11 Xerxész hadjáratára gondoltam nem a marathoni csatára ahol a becsléselek szerint csak olyan 10.000 körüli nagyságrendű erők harcoltak mindkét oldalon.
2018. nov. 19. 10:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 anonim ***** válasza:
100%

Xerxész hadjárata teljes sikerrel folyt, elérte célját és bevette Athént, de ezzel még nem nyerte meg a háborút.

A szalamiszi tengeri csata a görögök hősies harcán és nagyszerű tengerészeti szaktudásán kívül azért alakult számára kedvezőtlenül, mert megosztotta erőit, hogy bekerítse és teljesen elpusztítsa a görögök hajóhadát, de a sors szeszélye folytán a saját flottája egy része szóródott szét a viharban.

Azután Xerxész hazatért, magával vitte a serege nagyobbik részét. Más források szerint ez már sokkal hamarabb megtörtént és mivel a tengeren nem tudott erőfölényt kiharcolni, a perzsák utánpótlása akadozott, bizonytalanná vált.

Lényegében a saját nagy létszámuk vált a számukra hátrányossá, amit etetni kellett, készleteik kimerülőben voltak, nem tudtak a közelükben levő területekről elegendő élelmet zsákmányolni, távolabbról meg nem juthattak a görögök gerillaharcszerű taktikája miatt ellátmányhoz.

A maradék perzsa sereg további hódításokat tett ugyan, de nem sikerült a területeket konszolidálniuk mert a görögök tőlük szokatlan módon egységbe tömörültek, kissé hasonló a helyzet, mint később Napóleon orosz hadjáratában, persze az orosz tél kivételével, hogy a hatalmas perzsa sereg saját nagysága miatt fokozatosan gyengült, bár még helyt álltak, például az Erüthrai melletti összecsapásban, és más kisebb, nagyobb csatározásokban, ütközetekben, de seregük fokozatosan fogyatkozott és demoralizálódott, így Plataiai mellett főképpen spártaiak és a tegeaiak hősies harcának következtében a görögöknek sikerült a táborukat is elfoglalni és ezzel tulajdonképpen meg is nyerték a háborút, mert innentől fogva a perzsák kénytelenek voltak hazavonulni, vagy menekülni, bár ezt több történész újabban túlzásnak véli.

A perzsa haderő elérte kitűzött célját, elfoglalta Athént és a görög félsziget legnagyobb részét, de nem nyert vele lényegében semmit, mert kényszerű szövetségesei az első adandó alkalommal elpártoltak tőlük és a görögök szokatlan egysége megakadályozta a hódítás konszolidálását.

Arra, hogy Xerxész figyelme miért fordult másfelé, nincsenek pontos adatok, meglehet, hogy a hatalmas birodalmában máshol is szükség lett katonai erőre, de az is lehet, hogy megelégelte a hadjárat fáradalmait, erre vannak későbbi életéből jelek, hogy szeszélyesen uralkodott, de az is lehetséges, hogy tévesen már befejezettnek vélte a helyzetet, a hódítást.

Szokatlan és nem teljesen volt a számukra érthető a görögök életformája, viselkedése, lényegében ezért nem tudták kihasználni a helyzetet, a nagy túlerőt, erre Hérodotosz is kitér, amikor Xerxész lépten, nyomon faggatja a görögök viselkedéséről, szokásairól a környezetét, de nem érti, nem fogja fel, hogy miért nem adják meg magukat, miért folynak a harcok, amiknek szerinte már régen véget kellett volna érniük.

2018. nov. 19. 17:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 anonim ***** válasza:
100%

Hozzátenném még, hogy a görögök a városállamaik állandó torzsalkodása folytán hozzá voltak szokva a háborúskodáshoz, nem egy ijedős nép szállt szembe a hatalmas perzsa birodalommal.

Mindezek során kiváló fegyverzetet és harci taktikákat fejlesztettek ki, többnyire hatalmas veszteségeket okozva az ellenfélnek, így az nem tudta megsemmisíteni a csapataikat, értettek hozzá, hogy kivonják magukat a vesztes harcból, ha úgy adódott.

Újjászervezték csapataikat és szívósan szembeszálltak a perzsákkal, több kisebb győzelmet aratva, hősiesen harcolva, amíg a hatalmas ellenség olyan helyzetbe került, hogy kénytelen volt feladni hódítását.

Az óriási perzsa nyomás ezek után enyhült, mert túl drága, túl költséges volt egy görögországi hadjárat, amint azt kétszer is megtapasztalták, ahol lényegében a győzelmekkel sem mentek semmire a perzsák, így a továbbiakban békén hagyták a görögöket.

2018. nov. 19. 17:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 anonim válasza:

Az eddigiek elég kimerítő választ adtak (megy is a zöld pacsi). Van egy youtube csatorna ami ami ilyen töris témákat dolgoz fel, elég jól: https://www.youtube.com/watch?v=ndbRPOhJYEU

Van más témába vágó videójuk is.

2019. febr. 20. 10:12
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!