Sztálin vörös hadserege, vagy az akkori USA hadsereg volt erősebb?

*mármint számított 1945 nyaráig amíg le nem dobták az első atombombát?

Elkell amúgy is hogy keserítselek.

A létszámfölény korántsem egyenes út a győzelemhez.

A görögök is kevesen voltak a perzsa háborúk idején hasonló fejlettségi szinttel, mégis nyertek végül.

Azért rengeteg tényezőnek kell megfelelnie a győzelemhez még.

3:

Persze, nem csak a létszámfölényen múlik, de az az egyik legbefolyásosabb tényező.

A Görögök megbirkóztak vele, Hitler nem.

De számított a létszámfölény, és az is számít hogy milyen gyosan tudták a tankokat gyártani, lást míg a németek 1 tigrist gyártottak addig az oroszok 10 T-34-st.

tigris 1355 db

T34/76: 34091 db.

T34/85: 23661 db.

Ezek közül kb. 40.000 db. semmisült meg a háború alatt.

Azért érzed a különbséget 1355 tank ellen ~57000.

[link]

Szóval ne magyarázd már meg, hogy a mennyiség nem számít.

Az atom bombával nagyot hasított volna biztos USA a SZU ellen, de vegyük figyelembe annak előállítási korlátait.

Először is dúsítani kell, de még ezelőtt nem ártana kibányászni.

Ha '49-ig kihúzza SZU akkor már könnyen újra előnyre tehetett volna, sőt ha tovább húzódik akkor az egész világot elsöpri a hidrogénbombával.

'De számított a létszámfölény,'

Ezért tervezték úgy az amerikai vezetésnél 1945 után, ha a szovjetek keménykedni próbálnak és a létszámfölényükre hagyatkoznak, felszíni atomtámadásokkal porlasztják szét a támadó erőket.

'és az is számít hogy milyen gyosan tudták a tankokat gyártani,'

Ha a tankgyárakat szétbombázod és az ellenfelednek erre nincs orvossága, akkor baxhatja a gyártási kapacitást. A német páncélosokból többek közt a gyárak szövetséges bombázása miatt sem sikerült elegendőt gyártani és ugyanez fordítva is működött volna a németek javára, ha van bombázó kapacitás a kivitelezésére.

Ami azt illeti, a háború végén a szárazföldi hadserege nyomasztó fölényben volt az oroszoknak, hiszen tízmillió állig felfegyverzett és jól képzett, harcedzett orosszal szemben harmadannyi szövetséges állhatott szemben és a légi ereje is komoly volt a szovjeteknek.

Stratégiai légi armadája viszont az USA - nak volt, de taktikai erőben nem maradt el tőle az orosz sem.

Ami az atombombát illeti, az USA- nak sem volt több, csak a potenciál számított és nem volt azért az a hirosimai bomba olyan rettenetes, mint azt elsőre gondolnánk, hiszen a háromszáz géppel végrehajtott hagyományos szőnyegbombázással Tokyo jobban meg lett szórva és a százezer halálos áldozat is több volt, mint az atomcsapással sújtott városokban. Szörnyűnek természetesen szörnyű ez, de hatékonyságban azért és költségben is a hagyományos és jól kidolgozott légicsapásokkal több rombolást tudtak ekkor még elérni.

Ezzel szemben az USA a háború alatt nagyjából százezer hajót gyártott, aminek többsége szállítóhajó volt, tankerek, áru és csapatszállítók, de legalább negyvenezer hadihajót dobtak össze, aminek az oroszok csak a töredékével rendelkeztek, így lényegében patthelyzet alakult ki.

Az Uralon túli gyártóüzemek elérhetetlenek voltak és Amerika partjai is, egészen az interkontinentális, ballisztikus rakéták üzembe állításáig.

Mivel a győzelem után a viszony fokozatosan romlott meg, a felduzzasztott hadseregeket megkezdték leszerelni, normalizálni és egyre modernebb eszközökkel felszerelni, a fegyverkezési verseny keretében és az amerikaiakat egyre érték a sokkok, a szovjet hidrogénbomba, majd a jelentős előnyt hirdető szputnyik fellövésével és egyéb modern eszközök kifejlesztésével.

Összességében az előnyök, hátrányok többé kevésbé kiegyenlítődtek, mindkét hadsereg brutális erőt mondhatott rövidesen magáénak.

A szovjetek atomtengeralattjárói semlegesítették a az USA és a brit flottát, a rakéták a légierőt.

A versenyben a szovjetek sokáig állták a sarat, sőt, időnként bizonyos előnyökre tettek szert, ami az űrverseny során bizonyosodott be, hiszen a szputnyikkal, Gagarinnal, Tyereskovával, stb... sorozatosan megelőzték az USA-t, de ez már egy másik történet Kipling szavaival élve és a Holdra szállás pontot tett ennek a folyamatnak a végére.

A kubai válság során hajszál híján forróvá vált a hidegháború, de szerencsére nem tudtuk meg, melyik haderő az erősebb...