Kezdőoldal » Politika » Külföldi politika » Miért olyan népszerű az a...

Simon Petrikov kérdése:

Miért olyan népszerű az a gondolat, hogy nem csak akkor vagy rasszista, hogyha utálod vagy félsz a feketéktől, hanem akko is, hogyha nem segítesz nekik a jellemzően csak feketéket érintő problémáikkal?

Figyelt kérdés
Engem soha sem fognak ezek a problémák érdekelni (se más rasszokra jellemző problémák), akármit is mondanak.

2020. márc. 16. 13:46
1 2 3
 11/23 A kérdező kommentje:

"ha mondjuk tagadod hogy a feketék évszázadokig tartó hátrányos megkülönböztetése igenis kihat a mai társadalomra is"


Ezt nem tagadom.


"ha tagadod hogy szükség lenne a társadalmi ellentétek enyhítésére"


Ezt viszont igen. Senki sem köteles megpróbálni enyhíteni ezeket.

2020. márc. 16. 14:39
 12/23 A kérdező kommentje:

#10:

Cigányokkal is működik a "logika".

2020. márc. 16. 14:48
 13/23 anonim ***** válasza:
A társadalmi ellentétek enyhítését rendszerszinten értettem. A mindenkori kormányoknak, minden országban a kötelessége az, hogyha a társadalomban van egy probléma, akkor azon a saját lehetőségein belül megpróbál segíteni. És ha elfogadjuk hogy a rasszizmus a mai napig egy jelentős probléma, valamint például a feketék esetén az esélyegyenlőség kérdése is, akkor a kormánynak, mondjuk az USA kormányának ezzel feladata van. De neked nem feladatod az, mondjuk az Egyesült Államokban élő állampolgárként sem, hogy mondjuk befogadj egy rossz körülmények között élő fekete fiatalt a házadba, vagy éppen pénzzel segíts feketéket. De az elvárható, hogy alapszinten értsd meg hogy miért van szükség bizonyos állami intézkedésekre.
2020. márc. 16. 15:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/23 A kérdező kommentje:

"A társadalmi ellentétek enyhítését rendszerszinten értettem."


Az is egyénekből áll össze. Nem kötelezhetsz egyéneket arra, hogy foglalkozzanak ezekkel a problémákkal, szóval a társadalmat vagy a rendszert sem, mert ezek is egyénekből állnak.

2020. márc. 16. 15:49
 15/23 anonim ***** válasza:
77%
Dehogynem. Rengeteg eszköze van erre az államnak. Kiadhatsz államigazgatásban dolgozóknak olyan feladatot hogy foglalkozzanak a kisebbség problémáival, kutassanak, dolgozzanak ki megoldási javaslatokat. Bizonyos kereteken belül ezekre a megoldásokra közpénzt költhet az állam. Indíthatsz figyelemfelkeltő kampányt, ami tájékoztatja a társadalmat, és arra sarkalhatja az egyéneket, hogy tegyenek ezekért a célokért. Megszabhatsz a munkahelyeknek egy minimum kvótát hogy hány kisebbségi munkavállalót kell alkalmazniuk, vagy adhatsz ezért állami támogatást. Ahogy például Magyarországon adókedvezmény jár annak, aki (bizonyos feltételek mellett) megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat. Ők is hátrányos helyzetűek, bár más szempontból. Kötelezheted a cégeket arra is, hogy tartsanak a munkavállalóknak ebbe az irányba tréningeket, foglalkozásokat. Nyilván hosszan lehetne még sorolni a lehetséges megoldásokat, azt már nehezebb eldönteni hogy ebből melyik mennyire hatékony/kivitelezhető, de a lehetőség mindenképpen megvan.
2020. márc. 16. 15:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/23 A kérdező kommentje:

"Megszabhatsz a munkahelyeknek egy minimum kvótát hogy hány kisebbségi munkavállalót kell alkalmazniuk, vagy adhatsz ezért állami támogatást."


Na, ezt baromság csinálni (a meritokrácia jobb), ráadásul ez mindig túl messzire megy.

2020. márc. 16. 16:27
 17/23 Deák Dominik 2020 ***** válasza:

Filozófiai elmélkedésekbe felesleges belemenni, a vége úgyis az, hogy kinek milyen a világképe.


Ha írsz egy konrkétumot, hogy mi miatt bélyegeznek meg rasszistának, arról tudunk beszélni. Arról szerintem felesleges egymást győzködnünk, hogy a baloldali vagy jobboldali politika jobb.

2020. márc. 16. 16:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/23 anonim ***** válasza:
Egy szót sem írtam arról hogy ezek a megoldások mennyire jók vagy rosszak. Ez vélemény kérdése. Igen, alapvetően én is a meritokráciát tartanám jónak, egy ideális világban. De kérdés hogyha a kiindulási feltételek nem egyenlőek akkor is ez-e a legjobb megoldás.
2020. márc. 16. 17:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/23 A kérdező kommentje:
Igen, mert működő kommunizmus nélkül senki sem kezdhetne ugyan onnan, ami nem létezik.
2020. márc. 16. 19:23
 20/23 anonim ***** válasza:

Azért tegyük tisztába egy kicsit a dolgokat!



Rasszizmus:


"A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel." - Wallerstein, Immanuel, 'The Construction of Peoplehood: Racism, Nationalism, Ethnicity,' Sociological Forum, 1987, 2,2(March):373-88



A Rasszista ELŐÍTÉLET is rasszizmus!



Pár típus:



Averzív rasszizmus - "Az averzív („idegenkedő”) rasszizmusra az jellemző, hogy a rasszista személy nem akar rasszista lenni, de mégis idegenkedik a számára ismeretlen, vagy a köztudatban megbélyegzett csoportoktól." - J. F. Dovidio, S. L. Gaertner (2004) Aversive Racism. Advances is Experimental Social Psychology, Vol. 36.



Kulturális rasszizmus - "A modern rasszizmus magába foglalhatja a más „kultúrákkal” szembeni megkülönböztetést is. Példa: „a cigányok sokat lopnak”, „az arabok nőgyűlölők”, „az afrikaiak különösen agresszívek”, „a zsidók mindig hazudnak”. Étienne Balibar francia filozófus a rasszizmusnak ezt a formáját „rasszok nélküli rasszizmus”-nak nevezi. Az ilyen feltevéseknek lehet statisztikai alapjuk, azonban az általánosítás megbélyegzi a közösség negatív tulajdonsággal nem rendelkező tagjait is."



Rejtett rasszizmus - "Egy személy vagy intézmény burkolt vagy öntudatlan formában történő negatív megkülönböztetése annak látható rasszjegyei miatt. Főleg akkor jelenik meg, ha a rasszizmus nyílt kifejezését már társadalmi vagy törvényi normák korlátozzák.


A rasszista személy azt állítja, hogy ő nem rasszista.


Állítja, hogy a jog előtti egyenlőséggel teljesen megszűnt mindenfajta rasszista megkülönböztetés (tehát nem vesz tudomást a megkülönböztetés egyéb, nem törvényi formáiról).


Ugyanakkor azt is tényként állítja, hogy a korábban elnyomott csoportok „túl rámenősek”, „túl hamar” akarnak ugyanolyan helyet kapni a társadalomban, mint a korábbi vezető réteg, tehát olyan helyet akarnak megszerezni, amit „nem érdemeltek ki”.


A rejtett rasszizmus révén a rasszista személy elkerülheti a rasszizmus látszatát, miközben véleményével és döntéseivel továbbra is fenntarthatja az elnyomott csoportok hátrányos helyzetét." - J. B. McConahay (1986) Modern racism, ambivalence, and the modern racism scale. In: J. Dovidio & S. Gaertner, Prejudice, discrimination, and racism. New York: Academic Press.



-----



Hogy tiszta legyen a dolog:



-Az általánosítás sokszor (bár nem minden esetben) rasszizmust hordoz magában, még ha nem is az a szándék!


-Az előítélet is rasszizmus, nem csak a kinyilvánított diszkrimináció!


-Nem csak az utálat, akadályozás, megküldönböztetést, de a "nem elfogadás" is rasszizmus!

2020. márc. 16. 21:15
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!